Az ukrajnai agressziós háború kezdete óta Moszkva többször is atomfegyverek bevetésével fenyegetőzött. Most Putyin az orosz nukleáris doktrína lehetséges módosításáról beszélt, azzal vádolva a Nyugatot, hogy úgynevezett "mini atomfegyvereket" fejleszt.
HIRDETÉSOroszország fontolóra vette, hogy módosítsa nukleáris doktrínáját, mert ellenfelei nagyon kis hatóerejű nukleáris robbanótölteteket fejlesztettek ki - jelentette ki Vlagyimir Putyin. Mint mondta, felismerték, hogy a nyugati szakértők állítólag nem látnak semmi rosszat az ilyen úgynevezett mini-atomfegyverek használatában. Az orosz elnök minderről vietnámi látogatásán beszélt egy sajtótájékoztatón, Hanoiban.
A Kreml több mint két éve kezdte meg agressziós háborúját Ukrajna ellen. Ennek során Moszkva többször is nukleáris fegyverek esetleges bevetésével fenyegetett, ha a Nyugat beavatkozna a konfliktusba.
A jelenlegi orosz nukleáris doktrína kimondja, hogy Moszkva csak két esetben vethet be nukleáris fegyvert: Oroszország elleni nukleáris támadás esetén, vagy ha egy hagyományos fegyverekkel végrehajtott támadás veszélyezteti az ország létét. A homályos meghatározás miatt egyes keményvonalasok arra ösztönözték a Kremlt, szigorítsa a doktrínát, arra kényszerítve a Nyugatot hogy vegye komolyabban a figyelmeztetéseket.
Putyin az Észak-Koreával kötött kölcsönös védelmi paktumról is beszélt, és nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Moszkva precíziós fegyverekkel lássa el Phenjant. Ezt Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője "hihetetlenül aggasztónak" nevezte, a lépés szerinte "természetesen destabilizálná a Koreai-félszigetet, és potenciálisan, a szállított fegyverek típusától függően, megszegné az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait, amelyeket Oroszország maga is támogatott".
Antony Blinken amerikai külügyminiszter és a dél-koreai külügyminisztérium szerint az Oroszország és Észak-Korea közötti szerződés "komoly fenyegetést" jelent a Koreai-félsziget békéjére és stabilitására. Blinken elmondta, hogy Amerika "különböző intézkedéseket" fog fontolóra venni válaszul a paktumra, amely a hidegháború óta a legmagasabb szintre emelte a két, szankciókkal sújtott állam közötti kapcsolatokat.
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára is aggodalmának adott hangot amiatt, hogy Oroszország segítheti Észak-Koreát ballisztikus és nukleáris rakétaprogramjának előmozdításában. Phenjan mindkét programban jelentős előrelépést tett, az ENSZ Biztonsági Tanácsának évek óta tartó szankciói ellenére.