Szöul szerint Észak-Korea még az amerikai elnökválasztás előtt akarja megmutatni nukleáris erejét. A régió törékeny helyzetét megroppanthatja, ha Donald Trump nyeri a novemberi amerikai elnökválasztást.
HIRDETÉS
Phenjan szeptember 13-án leleplezte egy új urándúsító létesítményét, és közölték, hogy Észak-Korea nukleáris programja nem áll le, és hogy terveik szerint atomfegyvereket építenek a jövőben. Kim Dzsongun észak-koreai vezető később megfenyegette Dél-Koreát, hogy provokáció esetén elpusztítja az országot, Jun Szogjol dél-koreai elnök pedig azt mondta, hogy információi szerint északi szomszédjuk még a novemberi amerikai elnökválasztás előtt tesztelhet interkontinentális ballisztikus rakétákat (ICBM) is.
Szakértők szerint Észak-Korea azért fenyegetőzik folyton az ország nukleáris arzenáljának bevetésével, mert úgy véli, hogy ezáltal nyomást tud gyakorolni a Nyugatra, hogy egyes, Phenjan elleni szankciókat szüntessenek meg, de legalább enyhítsék azokat.
Kim Dzsongun vélhetőleg bízik Donald Trump újraválasztásában, akivel 2018-ban és 2019-ben diplomáciai kapcsolata volt. Jelenlegi kampánya során Trump már dicsekedett a Kimhez fűződő személyes viszonyával, kihívója, a demokrata Kamala Harris viszont közölte, hogy ő nem dörgölőzik olyan zsarnokokhoz és diktátorokhoz, mint amilyen Kim Dzsongun.
A Phenjan által leleplezett urándúsítóról tudni kell, hogy ez az első eset, hogy Észak-Korea olyan létesítményt mutatott meg a világnak, melyben a fegyverhez szükséges sűrűségű uránt állíthatnak elő. 2010-ben már bemutattak egy dúsítóüzemet, melyet akkor látott Siegfried Hecker amerikai atomfizikus is, ő viszont közölte, hogy az új biztosan egy másik létesítmény.
A dél-koreai elnök arról nem beszélt, hogy észleltek-e olyan gyanús tevékenységeket Észak-Koreában, melyek nukleáris és ICBM-kísérletek előkészületeire utalnak, de azt mondta, hogy szoros figyelemmel kísérik Észak-Korea tevékenységét a dél-koreai-amerikai egyesített hírszerzési és megfigyelési eszközökön keresztül.
Észak-Korea 2006 óta hat föld alatti nukleáris kísérletet hajtott végre, ezen túl számos ICBM-tesztet is végzett. Megfigyelők szerint Észak-Korea még nem rendelkezik olyan működő nukleáris rakétákkal, amelyek elérhetik az amerikai szárazföldet, az viszont valószínűsíthető, hogy az arzenálban találni olyat, amivel Dél-Korea minden négyzetcentimétere, vagy éppen Japán elérhető.
A Szöul-Tokió-Washington tengely
Jun Szogjol 2022 óta vezeti Dél-Koreát, hivatali ideje során pedig mély katonai szövetséget alakított ki Japánnal és Egyesült Államokkal, amiért Észak-Korea árulónak titulálta. A hármas szövetséget gyengítheti, ha novemberben Donalt Trump visszatér a Fehér Házba, Trump ugyanis korábban arra kérte Dél-Koreát, hogy drasztikusan növelje részesedését a területén lévő amerikai katonai állomásoztatás költségeiből.
Egyes szakértők szerint az, hogy Trump esetleg új tárgyalási fordulót sürget Kimmel, megnehezítheti Jun Szogjol és Tokió helyzetét is a régióban. Ezzel együtt kijelentette, hogy bízik abban, hogy a dél-koreai-amerikai szövetség az amerikai választások kimenetelétől függetlenül megmarad, hiszen országát nemcsak demokrata, hanem ugyanígy republikánus képviselők is támogatják.