A vendéglátósok és a szállásadók valószínűleg jól járnak majd a rengeteg külföldi szurkolóval, az UEFA pedig elképesztő összeget keres a tornán. A gazdasági hatások viszont kiegyenlítik egymást a szakértők szerint.
HIRDETÉSHiába az óriási várakozások és a rengeteget költő szurkolók milliói, a szakértők egyetértenek abban, hogy a labdarúgó Európa-bajnokság nem fogja tudni kirángatni a német gazdaságot az évek óta tartó stagnálásból.
A Kölni Egyetem sportközgazdásza szerint a kutatások azt igazolják, hogy a nagy képet tekintve minimális gazdasági hatásuk van a hasonló sporteseményeknek, sőt, akár még mínuszosak is lehetnek.
„A helyettesítési mechanizmus szerepe fontos. Ez azt jelenti, hogy az emberek nem feltétlenül költenek több pénzt, csak másképp költik el azt. Míg általában moziba vagy színházba mennek, most a meccsekre, vagy a bárokban költik el a pénzüket, vagy otthon grilleznek” - magyarázta Jonas Froch.
Az UEFA óriásit szakít a tornán
Hasonló következtetésre jutott a Német Gazdaságkutató Intézet is. Az intézet vezetője a Reuternsek nyilatkozva azt mondta, hogy az emberek lehet, hogy vesznek egy új tévét az EB miatt, de az elköltött pénzt máshol spórolják meg. A fogyasztás tehát nem nő, inkább csak átalakul.
Ez persze nem jelenti azt, hogy nincs olyan, aki jól járna. Az UEFA például másfél milliárd eurós nyereséggel számolhat, és a társadalom is profitálhat a torna megrendezéséből. Erre az egyik legjobb példát épp a 2006-os németországi labdarúgó-világbajnokság szolgáltatta, a torna utóhatásait részletesen kielemezték a közgazdászok.
„Lehetnek nem kézzelfogható hatások is: javulhat az emberek életminősége, növekedhet a társadalmi kohézió és a morál. Ez a hatás különösen nagy volt a 2006-os németországi FIFA-világbajnokságon. Vannak olyan tanulmányok, amelyek 800 millió eurós értéket tulajdonítanak a 2006-ban keletkezett immateriális javaknak. És nagyjából ennyi közpénzt kell elköltenie egy szervezőbizottságnak egy hasonló eseményre” – mondta Froch.
A vendéglátósok és a szállásadók jól járnak
Az EB tíz rendező városából négy a Ruhr-vidéken és környékén van. Az övezet egykor a német nehézipar központja volt, a szénbányászat és az acélipar hetvenes évekbeli válsága óta azonban egyre inkább elmozdult a szolgáltatások felé. A kihasználatlan ipari komplexumok egy részének is új funkciót találtak.
A Ruhr-vidék átalakulásának egyik emblematikus helyszíne az esseni Zollverein szénbánya, amely 1986-ban zárt be, és ma már az UNESCO világörökségi listáján is szerepel. Az óriási, rozsdásodó épületek között ma turisták sétálnak, helyiek futnak és bicikliznek, sőt, dolgoznak is: a csarnokok egy részében irodákat alakítottak ki. A foci fontossága itt is tetten érhető, a környék tele van a helyi csapatok matricáival.
A térség még most is rendkívül fontos központja a német gazdaságnak. Az ideözönlő turistákból pedig most a helyi vendéglátósok és a szállásadók biztosan jól járnak.
„Napi száz-százötven fontot költünk. Sokat iszunk, jókat eszünk. Jól érezzük magunkat, úgyhogy ez rendben van” – mondta egy skót szurkoló.
A szállodai szobák árai többszörösére emelkedtek az EB idejére. Az elmúlt napokban olyan magyar szurkolóval is találkoztunk, aki egyáltalán nem talált magának megfizethető szállást, ezért végül az autójában aludt.