Miután az EU bejelentette, hogy magas vámokat szab a kínai elektromos autók behozatalára, Peking közölte, hogy Kína szubvencióellenes vizsgálatot indít az Európai Unióból érkező sertéshúsra.
HIRDETÉSA vizsgálat egészen 2025 júniusáig tarthat, és vaskosan érinti a világ legnagyobb sertéshús exportőrének elkönyvelt Spanyolországot. Madrid közölte: készen állnak együttműködni Brüsszellel a megfelelő kompromisszum megtalálása érdekében.
A sertéshúsból szintén jelentős mennyiséget exportáló Franciaország még nem reagált Peking döntésére, de a francia termelők jelezték: félnek attól, hogy Kínában kénytelenek lesznek felvenni a versenyt a jóval olcsóbbnak számító amerikai és brazil áruval.
Jacob Gunter, a Mercator Institute for China Studies gazdasági elemzője a pekingi döntéssel kapcsolatban azt mondta a Politicónak, hogy szerinte Kína válasza stratégiai jellegű, és konkrétan az Kínával leginkább ellenséges Hollandiát, Franciaországot és Spanyolországot támadja.
A lapnak egy, a kínai gazdaságot képviselő forrása azt mondta, hogy a szerinte Peking további vizsgálatokat indíthat, egyrészt azért, mert az ország állattenyésztési szövetsége panaszkodott az Európából érkező tejtermékekre, másrészt azért, mert a borexporttal is elégedetlenek.
Az Agráközgazdasági Intézet 2024 januárjában az Európai Bizottság adataira hivatkozva írta, hogy az EU országai 2023 januárja és októbere között 20 százalékkal kevesebb (3,5 millió tonna) friss, fagyasztott és feldolgozott sertéshúst értékesített a nemzetközi piacon, mint egy évvel korábban. A KSH adatai szerint Magyarország élősertés-kivitele 6 százalékkal csökkent (28 ezer tonna) az említett 2023-as időszakban a 2022. január–októberi mennyiséghez viszonyítva.
Magyarország legfőbb partnerei Románia, Ausztria és Szlovákia voltak.