Hirdetés

A talajromlás akár 509 milliárd euróba kerülhet az EU-nak a következő költségvetésben

Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on
ARCHÍV FELVÉTEL. A talaj lazítására és az őszi vetés előkészítésére kultivátort használnak Nagykanizsa Miklósfa városrészének közelében, 2020. szeptember 30-án.
ARCHÍV FELVÉTEL. Kultivátorral lazítják a talajt és készítik elő az őszi vetésre Nagykanizsa Miklósfa városrésze közelében, Magyarország, 2020. szept. 30 -  Szerzői jogok  Gyorgy Varga/MTI via AP
Szerzői jogok Gyorgy Varga/MTI via AP
Írta: Angela Barnes & Euronews
Közzétéve:
Megosztás Close Button

A talajromlás az EU-nak 286–509 milliárd euróba kerülhet a következő költségvetésben – becsli a Save Soil –, és arra kéri az uniót, hogy fizesse meg a gazdákat a talaj egészségének javításáért.

A Save Soil csütörtöki becslése szerint a károsodott talajok 286 milliárd és 509 milliárd euró közötti összeget vonhatnak el az uniós gazdaságtól a blokk 2028 és 2034 közötti költségvetéséből, ha az éves veszteségek a jelenlegi ütemben folytatódnak.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

A nemzetközi kampánycsoport azt szeretné elérni, hogy a következő Közös Agrárpolitika (KAP), az EU mezőgazdasági támogatási rendszere a talaj állapotának igazolt javulását jutalmazza, ahelyett hogy a gazdákra hagyná a helyreállítás költségét.

A Save Soil-t 2022-ben indította az indiai spirituális vezető, Sadhguru és nonprofit szervezete, az Isha Foundation, hogy rábírja a kormányokat a talaj védelmét és helyreállítását szolgáló politikák bevezetésére.

A szervezet becslése az Európai Bizottság házon belüli tudományos szolgálata, a Közös Kutatóközpont (JRC) kutatására épül, amely az EU-ban a talajromlás éves költségét 40,9 milliárd és 72,7 milliárd euró közé teszi.

A Save Soil ezt szorozta fel a következő, jelenleg Brüsszelben tárgyalt hétéves többéves költségvetési időszakkal.

A tartomány az eróziót, a szennyezést, a tömörödést és a talaj szénveszteségét is lefedi, több egyéb károsodás mellett, és a JRC megjegyezte, hogy a számla akár meg is duplázódhatna, ha beleszámítanák többek között a biológiai sokféleség csökkenésének, az árvizeknek, az aszályoknak és az egészségügyi hatásoknak a költségeit is.

Vita a mezőgazdasági költségvetésről

2025 júliusában a Bizottság azt javasolta, hogy legalább 300 milliárd eurót különítsenek el a gazdák jövedelemtámogatására és válságkezelésére 2028-tól. Október 26-án az uniós agrárminiszterek megállapodtak álláspontjukban a KAP-szabályokról, de a finanszírozást a tágabb költségvetési tárgyalásokra hagyták.

A mezőgazdasági tárgyalások a törökországi COP31 klímakonferencián érdemi eredmény nélkül zárultak, a döntést 2027-re halasztották.

„Európa a mezőgazdasági támogatásokra szánt több száz milliárd euróról vitatkozik, miközben a talajromlás már most óriási költségeket ró a gazdaságára” − mondta közleményben Rico Rau, a csoport COP31-jelentésének vezető szerzője.

„A következő KAP-nak nem pusztán a gazdákat érő nyomások kompenzálásáról kell szólnia. Segítenie kell őket abban, hogy újjáépítsék azt a termelőeszközt, amelytől a megélhetésük függ” − tette hozzá.

Kockázatok az élelmiszeripar számára

A Bizottság szerint az uniós talajok 60–70 százaléka egészségtelen, ami gyengíti a talaj azon képességét, hogy támogassa a mezőgazdaságot, visszatartsa a vizet és megbirkózzon a szélsőséges időjárással.

A gyengébb minőségű talaj csökkentheti a hozamokat, növelheti a költségeket és sérülékenyebbé teheti az ellátási láncokat, figyelmeztetett a Save Soil. Az EU élelmiszer- és italágazata önmagában évi 1,5 billió eurós forgalmat bonyolít, és 4,8 millió embert foglalkoztat az ágazati szervezet, a FoodDrinkEurope adatai szerint.

A Save Soil azt szeretné, ha a KAP a talaj egészségének mérhető javulását finanszírozná, és jutalmazná azokat a gazdákat is, akiknek földje már most egészséges.

A szervezet azt is sürgette, hogy az EU első talajtörvénye, a Talajmegfigyelési törvény következetes bizonyítékokat szolgáltasson, anélkül hogy megduplázná a méréseket és a papírmunkát. A törvény 2025 decemberében lépett hatályba, de nem ír elő kötelező helyreállítási célokat.

A többi két javaslat az EU szénmegkötő gazdálkodásra vonatkozó tanúsítási rendszerére vonatkozik, amelynek a hitelesített környezeti hasznokat kellene jutalmaznia, valamint arra, hogy a közintézmények vásárlóerejüket felhasználva biztosítsák a fenntartható módon előállított élelmiszerek iránti egyenletes keresletet.

„Ha élelmiszer-biztonságot akarunk, a mezőgazdaságnak jövedelmezőnek kell lennie” − fogalmazott Sadhguru a csoport által megosztott nyilatkozatában, hozzátéve, hogy a kormányoknak nyereségessé kell tenniük a gazdálkodást, különben a gazdák gyermekei nem fogják folytatni.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on

kapcsolódó cikkek