EventsEseményekPodcasts
Loader

Find Us

HIRDETÉS

Vistisen: Mi vagyunk a jelenlegi status quo egyetlen ellenzéke

Vistisen: Mi vagyunk a jelenlegi status quo egyetlen ellenzéke
Szerzői jogok euronews
Szerzői jogok euronews
Írta: Mared Gwyn Jones
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

A szélsőjobboldal Európában évek óta folyamatosan erősödik,  az EP-választás vízválasztó lehet, mivel a radikális jobboldali pártok egy csoportjának célja, hogy az Európai Parlament harmadik legnagyobb politikai erejévé váljon. A Global Conversation vendége az ID jelöltje, a dán Anders Vistisen.

Euronews:Anders Vistisen, köszöntöm műsorunkban. Ön az Identitás és Demokrácia pártot képviseli, amely egyesek szerint Európa legradikálisabb jobboldali pártjait tömöríti. A párt  azonban hivatalosan nem indította önt vezető jelöltként, nem tett közzé programot  a választásokra, és nem rendezett semmilyen kampányeseményt. Tart attól, hogy az otthoni szavazók úgy érezhetik, hogy nem veszik túl komolyan ezeket a  választásokat?

Anders Vistisen,az Identitás és Demokrácia jelöltje: Nem, szerintem mi vagyunk az egyetlenek, akik komolyan veszik az uniós alkotmányt. Az EP az, amely megkerüli a bizottság elnökválasztásának eljárását, pedig az egyértelműen szerepel az alapító szerződésben. Valahogy úgy, hogy a tagállamok döntenek, és a parlament utólag jóváhagyhatja a jelöltet. Államcsíny az EP pártjai részéről, hogy egy olyan előjogot akarnak maguknak, amelyet a Szerződés a tagállamokra ruházott.

Euronews:Önök a közvélemény-kutatások szerint néhány tagállamban az élen járnak, és akár 20 plusz mandátumot is szerezhetnek az EP-ben. De tudjuk, hogy Önök hagyományosan mélyen euroszkeptikusak, sőt egyesek szerint Európa-ellenesek. Gondolja, hogy ezt az új, megnövekedett befolyását tudja majd arra használni, hogy felrázza a brüsszeli európai intézményeket?

Anders Vistisen: Szerintem Ön máris átlátta a dolgokat. Láthatták ezt a növényvédőszerre vonatkozó csomagon, amelyet a bizottság közvetlenül a választások előtt próbált keresztülvinni, illetve a migrációs csomag elsietésében is, pedig ez a paktum nem fogja megoldani az alapvető problémát. Egyértelmű, hogy pusztán a választástól való félelem olyan reakciót váltott ki, amire a 2015-ös migrációs válság óta nem volt példa. Európai szinten fogjuk tapasztalni, amit Dániában, Svédországban vagy Hollandiában már láthattunk: az euroszkeptikus konzervatív jobboldal felemelkedése miatt a többi párt módosítani fogja még a legőrültebb politikáját is, legyen szó a Green Dealről, a  migrációról, vagy valami másról. 

Euronews:Tehát azt mondja, hogy a szélsőjobboldaliak sikerétől való félelem vezérli a brüsszeli politikai döntések egy részét?

Anders Vistisen: Szerintem ez elég nyilvánvaló. Az eddigi parlament, amely azt állította, hogy a legzöldebb, hogy teljesíti az klímaválsággal kapcsolatok ígéretet, most jó nagyot lépett vissza. És ha a közvélemény-kutatások hasonlóak maradnak, akkor én nem látok semmilyen jelentős, megterhelőbb szabályozást a zöld átállással kapcsolatban az elkövetkező években. Tehát ez egy nagyon konkrét eredménye a választási reménynek, a frakciónk sikerének.

Euronews:A frakciója kívülről nézve sokak számára úgy tűnik, hogy néha mélyen megosztott. Nemrégiben elvesztette a francia Reconquête-t, amely átállt a másik jobboldali frakcióhoz, az Európai Konzervatívok és Reformistákhoz, amelyhez korábban ön is tartozott. A Finnek Pártja is átállt, mert nagyon kényelmetlenül érezték magukat néhány, például Ukrajnával kapcsolatos álláspontjukkal kapcsolatban. Tart-e attól, hogy egyre több párt hagyja el az Identitás és Demokrácia pártot, és Önök szélsőséges pártként a perifériára szorulnak?

Anders Vistisen: Nem, ezt nem igazán látom így. Szerintem ez egy kicsit hamis narratíva. Láttuk, hogy az ECR-ben ott a lengyel Jog és Igazságosság, a francia Nemzeti Tömörülés és Orbán Viktor. Ha egyet kellene érteni Ukrajnával kapcsolatban, ez nem működne. Öt évig voltam az ECR képviselőcsoportjában. Voltak olyanok, akik többé-kevésbé szkeptikusak voltak Oroszországgal szemben. Ők még mindig ott vannak. Véleményem szerint az a baj, hogy két jobboldali csoport van, és szerintem ennek inkább a nagyobb pártok vezéralakjaihoz van köze, mint a politikai nézetkülönbségekhez. Az ID és az ECR között nincs nagyobb politikai megosztottság, mint amit például a Néppárt, a szocialisták és a liberálisok között látunk.

Euronews:Elképzelhető, hogy ez a két jobboldali csoport újraszerveződik, különösen a választások után? Látja-e a két csoport esetleges egyesülését?

Anders Vistisen: Igen, azt hiszem, egy nap majd így lesz. Az Európa Tanácsban már megtörtént, ahol a két csoport egy kettős pártban egyesült. Úgy gondolom, hogy talán nem csak a mostani választások után, de a néhány év múlva esedékes francia elnökválasztás is egy olyan időpont lehet, amelyre nagyon érdemes várni.

Euronews:Említette Ukrajnát, és szeretnék egy kicsit erről is beszélni. Mert egyes választók itthon rendkívül aggódnak amiatt, hogy Önökéhez hasonló pártok támogatottságának növekedése alááshatja az EU Ukrajnának nyújtott segítségét. Elmondaná most a képernyő előtt ülő választóknak, hogy meddig hajlandó elmenni a háborúban álló Ukrajna támogatásáért?

Anders Vistisen: Képviselőcsoportunk hisz a nemzeti szuverenitásban, szerintünk a külügyekről nemzeti szinten kell dönteni, és az Európai Unió ezért nem szüntetheti meg a vétójogot. Ugyanakkor megkérdőjelezem, hogy Európa nagyon is ukránbarát lenne. Hazám, Dánia, a pártom támogatásával kétszer annyi katonai segélyt adott, mint Franciaország, Spanyolország és Olaszország együttvéve. Tehát a 6 millió lakosú Dánia kétszer annyit adott, mint az Unió második, harmadik és negyedik legnagyobb gazdasága. A lengyel és a francia kormány miatt leállítottuk a mezőgazdasági termékek importját Ukrajnából. Szóval, alapvetően inkább az ukrán külügyminiszterrel értek egyet, aki azt mondta, hogy a jelenlegi helyzetben Észak-Korea jobb katonai szövetséges Oroszország számára, mint az Európai Unió Ukrajna számára.

Euronews:Ugyanakkor láttunk itt példátlan döntéseket Brüsszel részéről, nagy finanszírozási csomagokat, a katonai támogatás növelését, fegyverek küldését. Hogy látja, Brüsszelnek még mindig nagy szerepe van abban, hogy támogassa Ukrajnát, támogassa a gazdaságát és biztosítsa, hogy rendelkezzen fegyverekkel?

Anders Vistisen: Nem látom ezt a nyomást Brüsszel részéről. Az Egyesült Királyság többet adott katonai segélyként Ukrajnának, mint az európai intézmények. Nem túl jó, hogy az EU 27 tagállama kevesebbet adott, mint egyetlen Unión kívüli tagállam. Úgyhogy szerintem Brüsszelben sok pezsgővel koccintanak Ukrajnáért, de amikor konkrét cselekvésről van szó, akkor lemaradnak. Ha az amerikaiak nem segítenének az ukránoknak, akkor elvesztették volna a háborút - mert Európa nem lépett fel. A segítség leginkább földrajzi értelemben Észak-Európából, a balti országokból, Lengyelországból, esetleg Németországból érkezik. Ezen a hat-hét tagországon kívül a többi részéről ez elég gyenge teljesítmény.

Euronews:Ön szerint Ukrajnának béketárgyalásokat kellene kezdenie Putyinnal?

Anders Vistisen: Szerintem azt az ukránok döntsék el, hogy akarnak-e és mikor kezdenek béketárgyalásokat. Ezt nem a szövetségeseknek vagy külső befolyásnak kell rájuk erőltetnie.

Euronews:De ön szerint inkább folytatódjon a háború, vagy legyen békeszerződés akár az ukrán területek egy részének feladásával?

Anders Vistisen: Úgy gondolom, még ha Ukrajnának lenne is harci esélye arra, hogy visszaszorítsa Oroszországot a Krím orosz megszállása előtti határain túlra, a katonai segítség sajnos túl kevés és túl későn érkezik, ezt most is látjuk, hogy nem vagyunk képesek légvédelmi rakétákat szállítani. Nem vagyunk képesek vadászgépeket szállítani. Ez nagy probléma. Szerintem jelenleg eléggé irreális, hogy Ukrajnának esélye legyen ebben a háborúban, a támogatás ilyen mértékű hiánya mellett.

Euronews:Elég pesszimista képet festett le. Azt mondja, hogy mivel az ukránok nehezen jutnak fegyverekhez és lőszerhez, meg kellene fontolniuk a béketárgyalások felé való elmozdulást. Erre céloz?

Anders Vistisen: Nem. Azt mondom, hogy ha az amerikaiak nem folytatják a magas szintű támogatást, akkor nehéz elképzelni, hogy az ukránok megnyerjék a háborút. Minden jót kívánok nekik. Reméltem, hogy Európa is a segítségükre siet, de több mint két év elteltével azt látjuk, hogy túlságosan is lemaradt. Még egymillió tüzérségi lövedéket sem tudunk szállítani. Észak-Korea ennek két-háromszorosát szállította Oroszországnak.

Euronews:Támogatja-e Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz, amint teljesíti az összes kritériumot, beleértve a korrupció elleni küzdelmet is?

Anders Vistisen: Úgy gondolom, hogy az időzítés irreális, és szerintem ez túl nagy változás lenne az Európai Unió számára...

Euronews:De csak ha megfelelnek a kritériumoknak...

Anders Vistisen: Nos, ezzel nem értek egyet. Ahogy hallgatjuk Charles Michelt és Ursula von der Leyent arról, hogy fokozatosan kéne felvenni őket, kezdetben nem az összes joggal felruházva... 25 évvel ezelőtt így nézhetett ki a keleti bővítés. Taggá váltak, de egy évig korlátozták a mozgásszabadságot. Még ma is vannak olyan tagjaink, akik már több mint 20 éve itt vannak, de nem teljes jogú schengeni tagok.

Szerintem a Brüsszel által meghatározott útitervben egy fokozatos integrációról van szó, ahol megkapják a tagsággal járó jogokat, és aztán reméljük, hogy egyre jobbá válnak. Ugyanazok az erők, amelyek a jogállamiságot kérdőjelezik meg  Magyarországon és más helyeken, most azt mondják, hogy gyorsítsuk fel az eljárást Ukrajnában és még néhány másik országban. Hogy olyan országokat engedjünk be, amelyeknek sokkal rosszabb a teljesítménye, ami a kritériumok nagy részét illeti, mint amit Orbán Viktor Magyarországán láttunk.

Euronews:Beszéltünk már Ukrajnáról. Lépjünk tovább, térjünk át Oroszországra. Említette néhány tagpártját, például a franciaországi Nemzeti Tömörülést. Történelmileg elég szoros kapcsolatokat ápolnak Oroszországgal, most pedig vizsgálatot indítanak a hivatalban lévő parlamenti képviselők ellen azzal a gyanúval, hogy pénzért cserébe Kreml-barát propagandát terjesztette Európában. Nem aggódik amiatt, hogy az Identitás és Demokrácia párt egyes képviselőit Oroszország vagy Kína befolyásolja?

Anders Vistisen: Mindig aggódom a külső befolyások miatt, ez akkor is így volt, amikor az EP marokkói küldöttségét vezettem, és láttam, hogy az S&D tagjai nagyon pozitívan beszéltek egy iszlám diktatúráról. Utána pedig kiderült, hogy ezért jókora összeget kaptak. De amikor a Nemzeti Tömörülésről beszélünk, számos olyan európai államfőt tudnék mondani, akik ugyanilyen naiv módon vélekedtek Oroszországról a háború előtt. Láttuk, hogy Franciaország a krími invázió után még mindig helikopterhordozókat akart eladni Putyinnak. Láttuk, hogy a Gazpromot, az Északi Áramlat 2 gázvezetéket német politikusok erőltetik, balról, középről, jobbról egyaránt. Láttuk a dán miniszterelnököt, a külügyminisztert  vidámparkot megnyitni, hogy aztán sört igyon Putyinnal, amikor az államfői látogatást tett  Dániában. Sajnos sokan naivak voltak, amikor Oroszországról volt szó. Ez nem a jobboldal szabadalma.

Euronews:Ez még az ukrajnai invázió előtt volt. Azt mondta, hogy ha a vizsgálatok eredményre jutnak, lépni fognak. De nem kellene valamit tenniük már most, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy a választások előtt, a demokratikus gyakorlat előtt nincs külföldi beavatkozás a pártjukban?

Anders Vistisen: Igen, természetesen, ha van konkrét vád, ami alapján cselekedhetünk, megtesszük. Ha nem tartják be az ígéretüket, és ha ezek a vádak beigazolódnak, akkor természetesen döntenünk kell. Nagyon halkan mondom, ezeket a problémákat már rengeteg csoportnál láttuk, és egy kicsit furcsa, hogy más-más skálán kell mérlegelni bizonyos eseteket.

Euronews:A folyamatban lévő vizsgálatok középpontjában egy ún. médiaorgánum, az Európa Hangja áll, amelyet az EU szankciókkal sújtott. A gyanú szerint ez egy Kreml-barát befolyásolási művelet volt, amely EP-képviselőknek fizetett a propaganda terjesztéséért. Ön év elején személyes interjút adott az Európa Hangjának. Fizettek önnek érte?

Anders Vistisen: Természetesen nem. Azt az interjút ugyanarra a premisszára építették, mint ezt itt most. Felkértek, és én eleget tettem a kötelességemnek. Ez a munkám politikusként. De ezt a külső befolyást általában arra is használják, hogy álhíreket terjesszenek a jobboldalról. Kifogástalan az előéletem azzal kapcsolatban, hogy határozottan állok Oroszországhoz, Kínához, ezt soha, senki nem vonta kétségbe. Néha ezeket az állításokat politikai célokra használják. Eléggé meglepett, hogy például az EP egyenlőségjelet tett az euroszkepticizmus és az álhírek terjesztése közé. Szerintem nyugodtan lehet euroszkeptikusnak lenni álhírek terjesztése nélkül is. Az is aggaszt, hogy például a katalán szeparatistákat vagy a baszk szeparatistákat, vagy azokat, akik a brexitben hisznek, oroszbarátnak kell bélyegezni. Szerintem ezeket a véleményeket lehet úgy is képviselni, hogy nem kell Oroszország vagy Kína közvetítőjének lenni.

Euronews:Most áttérnék a bevándorlásra. Ez prioritás az önök politikai programjában. Tudjuk, meg akarják változtatni azt, ahogyan Európa a bevándorlást, különösen az illegális bevándorlást kezeli. Elmagyarázná a nézőknek, pontosan milyen intézkedéseket is javasol?

Anders Vistisen: A mi javaslatunk az ausztrál modell, ahol azt mondják, hogy ha valaki megpróbál illegálisan bejutni, akkor az egyetlen dolog, amiben biztos lehet, hogy nem engedik, hogy ott maradjon a kontinensen. Ha olyan védelemre van szüksége, amelyet egy harmadik országban megkaphat, akkor ez a modell nagyon hatékonynak bizonyult. Amikor Ausztrália bevezette, a próbálkozók száma 95%-kal csökkent egy év alatt. Tehát a megoldás elég egyszerű, csak támogatás kellene hozzá, amit jelenleg nem látok az európai politikai szférában. Szerintem a dán migrációs modell más országoknak is példa lehet. A mi számaink rendkívül alacsonyak, ha összehasonlítjuk őket Ausztriával, Németországgal, Hollandiával, Belgiummal, Spanyolországgal, Franciaországgal...

Euronews:Az egy szociális kormány alatti modell...

Anders Vistisen: Ezt a modellt még az előző, jobboldali kormány idején vezettük be, de a szocialista kormány is átvette. Ami a 90-es években vitatott volt, amikor a Dán Néppárt felvetette, az ma már általánosan elfogadott migrációs politika a Szocialista Néppárttól és a Zöldektől, valamint a mi pártunktól - a spektrum jobb oldalán. Szerintem ha más európai tagállamok egy kicsit korábban végrehajtottak volna néhány olyan intézkedést, amelyet mi, akkor Európa ma sokkal jobb helyzetben lenne.

Euronews:Mi a helyzet ezzel a koncepcióval, amely szintén kezd bekerülni a menedékkérelmek kiszervezésének főáramába, követve az olasz modellt, ahol Albániával kötöttek megállapodást? Ezt önök is követnék?

Anders Vistisen: Nagyon sok múlik azon, hogyan értelmezzük ezt a modellt, mert kétféle változat van. Egy, amely szorosan kapcsolódik az ausztrál modellhez, ahol a menedékkérőt át kell helyezni egy harmadik országba. És van a másik, ahol azt látjuk, hogy ha valaki eljut egy uniós képviseletre, akkor menedékjogot kérhet egy harmadik országban. Az első modellt támogatnánk, a második viszont sokkal ellenőrizhetetlenebb helyzethez vezetne.

Euronews:Az első modell azonban jogi akadályokba ütközhet az EU-ban. Mennyire bízik abban, hogy ezeket le lehet küzdeni?

Anders Vistisen: Most itt van az olasz ügy. Aztán meglátjuk, hogy az Egyesült Királyságban végre tudják-e hajtani az úgynevezett Ruanda-megállapodást. De ebből a szempontból szerintem sokkal jobb lenne, ha a tagállamok higgadtabbak lennének. És közben az új holland kormány is a belügyi és menekültügyi kívülállóságot szorgalmazza, ahogy Írország és Dánia is. Ez nagyobb mozgásteret adna nekik ezek megoldásában. És remélem, hogy az EU engedékenyebb lesz, hogy lehetővé tegye az ilyen modelleket.

Euronews:Mi a helyzet a legális bevándorlással? Az olyan vezetők, mint például Meloni Olaszországban, legális utakat követelnek, mert Európában meredek demográfiai csökkenéssel kell szembenéznünk. Szükségünk van a munkaerőre. Mit tenne ennek érdekében?

Anders Vistisen: A tagállamoknak kell kitalálniuk, hogy milyen legális migrációt akarnak engedélyezni. Dániában az elmúlt 20 évben jó eredményeket értünk el: oda akkor jöhetsz, ha képesítéssel rendelkezel, ha olyan országból jössz, hogy történelmi okokból könnyen be tudsz illeszkedni a társadalomba. De ha továbbra is folytatódik az illegális migráció, főleg olyan országokból, amelyekről bebizonyosodott, hogy onnan érkezve nagyon nehéz a beilleszkedés, akkor továbbra is fennállnak ezek a problémák.

Euronews:Egyértelműen kijelentette, hogy nem támogatja Ursula von der Leyent a bizottsági elnöki posztra. Ki lenne jobb jelölt?

Anders Vistisen: Szerintem ez egy zárt helyzet. A status quo ellen csak egy igazi ellenzék van, az pedig a jobboldalról jön. Amikor ezek a csúcsjelölti viták vannak, a többi párt nem igazán versenyez a reflektorfényért, csak azt kérik von der Leyentől, hogy adjon garanciákat, hogy kivel kellene koalíciót kötni. Tehát többé-kevésbé mindenki elfogadta, hogy a Néppárt meg fogja tartani a pozícióját, és az egyetlenek, akik kijelentették, hogy nem von der Leyenre fognak szavazni, a jobboldalon vannak. Mi vagyunk a jelenlegi status quo egyetlen ellenzéke.

Euronews:Végül, zárásként: reméli, hogy ez a fajta tűzfal, ami oly sokáig leválasztotta Önöket, le fog bomlani, és akár még egy brüsszeli csúcspozíciót is kaphat a jövőben?

Anders Vistisen: Nem tudom, én voltam már egy bizottság első alelnöke, ami az EP egyik magas tisztsége, de szerintem a politika a legfontosabb. Hogy azt képviseljük és tegyük, amit a választóink elvárnak. És ha a többi párt folytatja a szélsőjobb kiközösítését, akkor szerintem ez össze fog omlani. Ezt láttuk Dániában, Svédországban, és most Hollandiában is. Franciaországban már most nehéz fenntartani. Ausztriában pedig már megdőlt. Tehát a választók sokkal hamarabb véget vetnek ezeknek a tűzfalaknak, mint azt a mainstream politikusok gondolnák.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Módosíthatja az EP-választások részvételi arányát a radikalizálódó politikai narratíva

Megkezdődött az EP-választás Szlovákiában

Euronews Superpoll: a választás után jobbra tolódik az Európai Unió