Putyin elnök csapatának új kinevezései jelzik azt a szándékát, hogy elkezdje korlátozni azoknak a befolyását, akiknek nem sikerült győzelmet aratniuk az ukrajnai invázióban.
HIRDETÉSA magas rangú tisztek szisztematikus „átvizsgálása” a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSzB) és a katonaság közti régi belharc következménye. Kijev elfoglalásának kudarca és a hatalmasra nőtt védelmi pénzekért folyó verseny felgyorsította a régóta érlelődő folyamatot, és most a fejlemények a titkosszolgálat javára látszanak eldőlni.
Putyin ötödik mandátumának megkezdésével valóságos tisztogatási hullám söpört végig az orosz hadvezetésen. A korrupciós vádak természetesen nem néhány nap alatt álltak össze, de most jött el a pillanat, hogy az egyik rivális megkísérelhesse átvenni az ellenőrzést az állam legfontosabb intézménye felett.
A The Moscow Timesnak nyilatkozók mindegyike névtelenséget kért, tekintettel az ügy kimagasló súlyára és jelentőségére. A megszólalók egybehangzóan állítják, hogy nem véletlenek sorozatáról, hanem egy mély folyamatról van szó, mert az elnök komolyan gondolja, hogy új mandátuma során bekövetkezhet egy közvetlen orosz-NATO konfliktus, és nem is feltétlenül Ukrajnában.
A Kreml értékelése szerint az eddigi katonai vezetés nem lenne képes kezelni egy ilyen méretű feladatot, és megbízhatósága is kérdésessé vált.
„Folyik a takarítás”
Az orosz erők egy sor lokalizált offenzív hadműveletet indítottak Kelet-Ukrajnában 2023 őszén és idén tavasszal, hogy magukhoz ragadják a teljes harctéri kezdeményezést, demoralizálják Ukrajnát, és éket verjenek a nyugati hatalmak között abban a kérdésben, hogy Ukrajna megnyerheti-e a háborút. A további katonai támogatásáról szóló viták fel is erősödtek, főként az Egyesült Államokban, ami meggyőzte a Kreml-t arról, hogy sikerült meggyengítenie a támogatási elszántságot Kijev javára.
A nyugati biztonsági segítségnyújtás késedelme rendkívüli károkat és vérveszteséget okozott Ukrajnának, ami hirtelen felbátorította a moszkvai vezetést, hogy az év során még jelentősebb területi nyereség lehetséges, ám ez megköveteli a személyi változásokat.
„Helyes, folyik a takarítás. Az FSzB felszámolja Szergej Sojgu előző védelmi miniszter csapatát. Ez várható volt, és egy ilyen művelet csakis a legfelsőbb jóváhagyással vihető végbe” – mondta az egyik forrás.
Egy másik tisztviselő szerint az év végéig több tucat, esetleg több száz különböző rangú tisztet fognak majd le a védelmi minisztérium teljes vertikumában. „Még hosszú az út a tisztogatások befejezéséig, és további letartóztatások várnak ránk” – erősített rá egy másik forrás.
A tisztogatás vagy rendcsinálás a biztonsági szolgálatok és a védelmi minisztérium közötti erőforrás-verseny csúcspontja, ami jelen állás szerint az FSzB, azaz az egykori szovjet KGB-utódszervezet győzelmét jelzi, a volt titkosszolgálati ügynök, Vlagyimir Putyin engedélyével.
Már az elnökválasztás előtt voltak előjelek
A biztonsági szolgálat korrupcióellenes nyomozói már jóval azelőtt jártak a védelmi minisztérium Frunzenszkaja rakparti székházában, hogy Timur Ivanov védelmi miniszter-helyettes letartóztatása április végén nyilvánosságra került.
„Nekem ez úgy festett, hogy hogy több csekista volt az épületben, mint ahány katona” – mondta ironikusan az egyik forrás, utalva a korai bolsevik idők rettegett titkosszolgálatára, a CSEKA-ra. (A szervezet 1917-22 között alapozta meg a totális állami terrort, és sokan ma is ezzel a névvel illetik a titkosszolgálatok tagjait, noha azóta viselte már az GPU, NKVD és KGB neveket is.)
Más megszólalók szerint a Szövetségi Biztonsági Szolgálat nem csak a katonai korrupció felszámolására törekszik, de megragadja a lehetőséget, hogy a felelősséget is teljesen áthárítsa a hadsereg vezetésére az ukrajnai sikertelenség miatt, noha abban neki is része volt. A The Washington Post nem sokkal az agresszió után már bemutatta a hírszerzés hibáit, melyekkel alábecsülték Ukrajna ellenállóképességét, és alaptalanul felnagyították azt a várakozást, hogy az ukrán lakosság fellázad a kijevi vezetés ellen, és az invázió oldalára áll.
Hasonló következtetésekre jutott a londoni King’s College is a háború első évfordulóján. Az elemző fórum szerint az invázió óta az FSzB felemésztette erőforrásait azzal, hogy az Ukrajnának szentelt korábbi két osztályon kívül most már minden titkosszolgálati részleg közvetlen résztvevője lett a háborús erőfeszítéseknek.
A fő cél a rezsim stabilitásának biztosítása
A feladatkoncentráció mértéke példátlan, és nem hasonlítható össze az FSzB korábbi részvállalásával bármely krízis idején.
Az amerikai külügyminisztérium 2022-es adatai szerint az orosz titkosszolgálatok 900 000-1,6 millió ukránt hallgattak ki, vettek őrizetbe és kényszerítettek vallomásra. Az ukrán becslések legalább 2,8 millió embert említenek, akik valamilyen módon az FSzB célpontjai lettek, beleértve a kínzásokat, a személyes adatok kicsikarását és a deportálásokat is.
Az ilyen feladatok súlyosan megterhelték az alapvetően másfajta feladatokra kiképzett szervezet humán és anyagi kapacitásait. A orosz Z-bloggerek szerint most több pénzre van szüksége, és ezért is akarja megkaparintani a hadvezetés feletti felügyeletet. A Rybar nevű háborúpárti bloggerek ezt alapvetően helyeslik is, olyannyira elveszítették bizalmukat a hadsereg korábbi vezetésében.
Ugyanakkor felróják, hogy a nagy ukrajnai igyekezet közepette a titkosszolgálat nem tudta megakadályozni a Crocus koncertterem elleni véres februári terrortámadást,. Ehelyett megpróbálja az agressziót Ukrajnára és a Nyugatra kenni, pedig éppen Washingtontól kapott előzetes információkat a potenciális iszlamista támadásról. (Megjegyzendő, hogy néhány nappal korábban éppen az elnök utasítására mellőzték a nyugati figyelmeztetéseket, melyeket fellazító és zavarkeltő provokációként értékeltek.)
Leonyid Volkov, aki korábban Alekszej Navalnij közvetlen munkatársa volt, úgy értékelte a Crocus-drámát, hogy „az FSzB nem tudta elvégezni az egyetlen feladatot, amit valójában tennie kellene: egy valódi és lidérces terrortámadás elhárítását”.
HIRDETÉSA The New York Times elemzése is megemlíti, hogy a Crocus-dráma egyik oka a túlzott Ukrajnára koncentrálás volt. Az elnök belbiztonsági listája olyan személyiségekkel bővült, mint Alekszej Navalnij, az LMBTQ-jogi aktivisták, a Jehova Tanúi, az újságírók, a békeaktivisták és más Kreml-kritikusok. Az értékelés szerint Putyin elnök „eltérítette” (áthangolta) a belbiztonsági apparátust, és egyre inkább az Ukrajna és a Nyugat elleni keresztes hadjáratra összpontosított.
Bár a biztonsági szolgálat a korábbi konfliktusokban – legutóbb a csecsen háborúkban – lefolytatott hasonló műveleteket, de azok meg sem közelítették a jenlegi aktivitás mértékét. Ennek ellenére a háború harmadik évében sem mondhatja ki Oroszország, hogy végleges győztese a háborúnak.
Hatalmas pénzekről is szó van
A lap szerint a magasrangú tisztek levadászása nem csak a felelősség áttolását szolgálja, hanem azt is, hogy befolyást lehet szerezni a hadsereg erőforrásai és azok elosztása felett.
A letartóztatások viszont rejtik azt a kockázatot, hogy zűrzavar és riadalom támad a vezérkar köreiben, pont egy olyan időszakban, amikor Moszkva igyekszik kihasználni Kijev továbbra is súlyos fegyverhiányát, és mélyebben behatolni Ukrajna területére.
Ha a Sojgu miniszter menesztése után megkezdődött nyomozati akciók felgyorsulnak, az a modern orosz történelem „legnagyobb tisztogatásává” válhat – mondta egy moszkvai kormánytisztviselő az újságnak.
HIRDETÉSA spekulációkat erősíti az a tény is, hogy az elnök egy civil személyt választott ki védelmi miniszternek, akinek sem személyes, sem üzleti kapcsolatrendszere vagy összefonódása nem volt a katonai vezetéssel, és nincs kötődése azokkal, akik most célponttá válnak.
Ebből arra lehet következtetni, hogy Andrej Belouszov miniszter nem fog a tisztikar védelmére kelni, hanem átengedi a „személyzeti ügyek” elrendezését a szolgálatoknak, és nem áll a tisztogatást (a „csisztka”) útjába. Várhatóan inkább a katonaság menedzselési és szervezési feladataira koncentrál, miként azt az elnök kijelölte számára.
Mindez nem jelenti egyben, hogy az FSzB venné át a hadsereg feladatkörét, mert ahhoz képzett vezérkari tisztekre és csapatparancsnokokra van szükség. Az viszont eldöntöttnek látszik, hogy a védelmi erők vezetésének stabilitásáról és megbízhatóságáról nem a miniszter, hanem a titkosszolgálat fog gondoskodni.