A kalinyingrádi régió Oroszország egyetlen európai külterülete, amelyet kizárólag NATO-országok határolnak. Egyelőre nem világos, hogy Ukrajna hogyan és kinek a segítségével gyújtott fel egy orosz rakétahajót az exklávéban. Eközben a NATO elutasítja egy közvetlen háború gondolatát Oroszországgal.
Az eset április 7-én történt, egyelőre tisztázatlan körülmények között. Az ukrán katonai hírszerzés „különleges műveletről” beszél, de nem közölt részleteket arról, hogy kik követték el az akciót, hogyan kerültek Kalinyingrádba, és segített-e nekik ebben valaki a környező NATO-országok közül.
Az orosz védelmi minisztérium eddig nem kommentálta az eseményt.
Kijev már többször jelezte, hogy legitim célpontnak tekinti az Oroszország által birtokolt területeket Ukrajna határain túl is. A Krím és a közvetlen orosz területek ellen intézett rakéta- és dróncsapások száma lassan tömegesnek mondható, ám európai területekre eddig nem emeltek kezet.
A kalinyingrádi célpont a Szerpuhov nevű orosz rakétahordozó volt, amelyet meg nem nevezett egység gyújtott fel, vagyis nem légicsapásnak vagy tengeri drónnak esett áldozatul. A körülmények ezért kommandóakcióra mutatnak.
„A rakétahajó belsejében keletkezett tűz miatt kommunikációs és automatizálási berendezések teljesen elpusztultak. A Szerpuhov harcképességének helyreállítása sokáig fog tartani” – közli az ukrán Hírszerző Főigazgatóság, és újabb szabotázst ígért az orosz flotta ellen.
A jelentések nem valószínűsítik NATO tagok közvetlen együttműködését az akcióban, noha az exklávé csakis az atlanti szervezet két tagállamának a területéről érhető el (Lengyelország és Litvánia). A harmadik lehetőség a tengeri megközelítés, de az is csak NATO-tagok felségvizeiről történhet meg.
Eközben a NATO európai szárazföldi erőinek főparancsnoka, Christopher Cavoli tábornok azt nyilatkozta a Georgetown Egyetemen, hogy a szövetség elutasítja a gondolatát annak, hogy háborúba keveredjen Oroszországgal. Ugyanakkor Jens Stoltenberg NATO-főtitkár megjegyezte, hogy bár a szövetség nem keres háborút Oroszországgal, de a blokknak fel kell készülnie egy esetleges, akár évtizedekig tartó konfrontációra.
Finnország és Svédország atlanti csatlakozásával a Balti-tenger a konfliktushalmaz egyik jelentős helyszínévé lép elő, amire Oroszország többször is utalt. Aggodalmainak fő oka az, hogy Szenpétervárról a világtengerekre való kihajózás ettől fogva NATO-tagok jóváhagyásától függ, miközben ez létkérdés Moszkva számára.
Ki az áldozat?
A felgyújtott egység a Buyan-M osztályba tartozó korvett, melyet a Zelenodolszk Tervező Iroda fejlesztett ki. 2010 óta a fejlesztett típusokat lopakodó technológiával is ellátták, és alkalmassá tették függőlegesen kilőhető Kalibr rakéták és Onyx cirkálórakéták hordozására.
A hajó személyzete 32 fő, de nem tudni, hogy közülük megsérült-e valaki a támadás során.
A korábbi időszakokban a Szerpuhovot az orosz fekete-tengeri flottához osztották be, Szevasztopol székhellyel a Krímben, majd a balti flotta része lett. A hajó részt vett a szíriai hadműveletekben, miután Oroszország beavatkozott Bassar al-Aszád elnök védelmében az országot 5 éve dúló polgárháborúba.
Az ukrán katonai titkosszolgálatnak ez az első művelete az orosz flotta ellen a Balti-tengeren, ebben a tekintetben tehát új fejezet megnyitását jelenti egy olyan térségben, amely gyakorlatilag a NATO „beltengerének” számít, Svédország idei csatlakozása óta.
A háború előző szakaszában a kijevi hadvezetés fő célpontjai a Fekete-tengeren közlekedő hajók voltak, amelyeknek komoly veszteségeket okoztak.
Eddig az ukrán fegyveres erők a Krím-félszigeten vagy a Krasznodari területen állomásozó orosz katonai hajók egyharmadát elsüllyesztették vagy működésképtelenné tették. A Moszkva cirkáló mellett az orosz vezérkarnak le kellett mondania a Rosztov tengeralattjáróról, a Minszk, Szaratov, Novocserkaszk és a Cezar Kunikov egységekről. Az invázió előtt a Fekete-tengeren tartózkodó orosz flotta 74 hadihajóból állt, de ez a szám mára 50 alá esett.
A Fekete-tengeri orosz flotta feltöltésének útjában Törökország áll akadályként, aki az 1936-os Montreaux-i egyezmény értelében nem engedélyezi hadban álló felek egységeinek ki-behajózását a Boszporuszon keresztül.
A megszokott moszkvai gyakorlatnak megfelelően az ilyen eseményeket személyi váltások, lefokozások, de egyes esetékeben letartóztatások is követték. Vlagyimir Putyin elnök nemrég leváltotta Viktor Szokolov admirálist a fekete-tengeri flotta éléről, és helyére Szergej Pincsuk tengernagyot helyezte. Az államfő elbocsátotta az orosz haditengerészet főparancsnokát, Nyikolaj Jevmenov admirálist is.
Hivatkozások
Defense Express
Newsweek
Kyiv Independent