A „kegyes halálra” engedélyt adó bíró arra hivatkozott, hogy - bár megérti az autista lányát nevelő apa fájdalmát -, de úgy véli, hogy a fiatal nő egyéni döntése a saját életéről erősebb jognak számít. Kanadában az utóbbi években megugrott az eutanáziát választó polgárok száma.
HIRDETÉSÍtéletében Colin Feasby bíró elismerte, hogy az orvos által segített haláleset „mélységes és pusztító gyászt” okozna az apának, de kijelentette, hogy a fiatal nőnek az a joga, hogy véget vessen saját életének, felülírja az apa érzéseit. Ezzel szemben a felperes apa szerint a lánya nem kompetens egy ilyen súlyú döntés áttekintésére és meghozatalára.
A bíró publikálási tilalmat rendelt el a szereplők megnevezésére, és az eljárásra kijelölt orvosok neve is titkos. Az apát WV, a lányát pedig MV jelzéssel szabad csak emlegetni.
A fiatal nő szervileg egészséges és nem szenved fájdalmas betegségben, de „lelkileg sebezhető”
„MV méltósága és önrendelkezési joga felülmúlja a WV által felvetett fontos kérdéseket, és azt a kárt, amelyet MV az önkéntes halál esetén lánya elvesztésével elszenved” – írta a bíró a múlt héten kiadott, 34 oldalas ítéletében. „WV érvelése komoly problémákat vet fel, de arra a következtetésre jutottam, hogy MV autonómiája és méltósága felülmúlja a versengő szempontokat.”
A bíró döntését 30 napra felfüggesztik, így az apa ügyvédei fellebbezhetnek. A lányt képviselő ügyvéd szerint az apa nem tudja MV-t életben tartani, viszont nem mutatott be orvosi adatokat arra nézve, hogy a fiatal nő végstádiumban szenved, és elviselhetetlen kínoktól szenvedne. Hivatkozása arra terjed, hogy ügyfele nem képes az autizmussal járó életet elviselni.
Az eset előzménye az, hogy egy korábbi vizsgálat során az egyetlen megállapított diagnózis az autizmus és a hiperaktivitási zavar volt. Az apa ügyvédei a bírósági felülvizsgálatban annak kivizsgálását is kérik, hogy a lány hogyan juthatott el egyáltalán a MAiD küszöbéig és az engedélyezésig.
A kanadai szabályozás szerint két orvosnak vagy erre felhatalmazott egészségügyi szakembernek kell zöld utat adnia az igénylőnek a MAiD felé. Amikor MV az Alberta-i Egészségügyi Szolgálathoz fordult az asszisztált halál kéremével, az egyik orvos jóváhagyta, a másik pedig elutasította. Később viszont egy harmadik orvos jóváhagyta.
Az albertai bíró döntésében kijelentette, hogy a fiatal nő kifejezetten küzdött azért, hogy olyan orvost találjon, aki diagnosztizálja a pszichés állapotát és megfelelő kezelést kínál. A bíróság nem talált magyarázatot arra, hogy végül miért fordult mégis a halálos megoldás felé. „MAiD nélkül a nőnek választania kellene az általa elviselhetetlennek tartott élet és az öngyilkosság között” – szögezte le a bíró.
„Ez egy szörnyű választás, de ha orvosi segítség nélkül próbál véget vetni az életének, megnő a fájdalom, a szenvedés és a tartós sérülés kockázata” - tette hozzá Feasby.
Újra kiélesedő társadalmi vita
Alex Schadenberg, az Eutanáziát Megelőző Koalíció nevű kampánycsoport vezetője szerint a kanadai eutanáziatörvényt nem a kiszolgáltatott emberek védelmére tervezték. „A törvény célja, hogy megvédje azokat az orvosokat, akik hajlandók ölni.”
Ugyanakkor sok kanadai támogatja vagy elfogadja az eutanáziát. A Dying With Dignity (Méltóságteljes halál) csoport azt állítja, hogy az eljárásokat „az együttérzés, a szenvedés és a megkülönböztetés megszüntetése, valamint a személyes autonómia iránti vágy vezérli”.
Az adatszerű tények az mutatják, hogy a MAiD-törvény 2016-os bevezetése óta 44, 958 kanadai választotta az önkéntes és felügyelt halál lehetőségét. A hivatalos adatok szerint 2021 és 2022 között a MAiD-halálozások száma 31,2 százalékkal 13,241-re ugrott, amire egyelőre senki nem szolgál elemző magyarázattal.
Kanada 2015-ben indult el az eutanázia engedélyezése felé vezető úton, amikor a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy az öngyilkosságban való segítségnyújtás tiltása korlátozza az emberi méltóságot és a személyes autonómiát.
A bírói testület egy évet engedélyezett a kormányzatnak a jogszabályok kidolgozására
Az így megszületett 2016-os törvény legalizálta az asszisztált öngyilkosságot a 18 év felettiek számára, feltéve, hogy megfelelnek bizonyos feltételeknek, főként annak, hogy súlyos, előrehaladott állapottal, betegséggel vagy fogyatékkal szenvedjenek, ami kínokat okoz, és a haláluk közeledik.
A törvényt később úgy módosították, hogy a nem gyógyíthatatlan betegek is választhatják a halált, jelentősen kiszélesítve ezzel a jogosultak számát. Napirenden van az eutanézia engedélyezése a belátási képességekkel rendelkező fiatalkorúak számára is.
Justin Trudeau miniszterelnök, érzékelve a növekvő esetszámot, az egészségügyi rendszer erőteljes fejlesztését szeretné fékező erőként felhasználni a „Több orvos. Több nővér. Rövidebb várakozási idők” jelszava alatt, de eddig ez nem vezetett csökkenéshez.
A kritikusok szerint a változások megszüntették a fékező biztosítékokat, hogy megvédjék azokat az embereket, akiknek potenciálisan még több évtizede is hátra lehet. Manapság már minden súlyos betegséggel élő vagy fogyatékkal szenvedő kérhet segítséget a halálhoz.
Az egészségügyi tisztviselők februárban elhalasztották a MAiD-hozzáférést a mentális betegségekben szenvedőkre nézve, és a döntést 2027-re halasztották. A mostani albertai eset azért vált ki fokozott feltűnést, mert itt egy testileg egészséges, de szellemileg sérült személyről van szó.
Mi a helyzet máshol?
Az eutanázia jelenleg nyolc országban – Belgiumban, Kanadában, Kolumbiában, Luxemburgban, Hollandiában, Új-Zélandon, Spanyolországban és Ecuadorban – legális, valamint még Ausztrália néhány államában. Február elején írtuk meg, hogy az ecuadori alkotmánybíróság 7:2 szavazati aránnyal elfogadta, hogy orvosi segítséggel a halálba segíthessék a gyógyíthatatlan betegeket, a döntéssel pedig Kolumbia után Ecuador lett a második dél-amerikai ország melyben legálissá válik az eutanázia.
HIRDETÉSMás joghatóságok, beleértve az Egyesült Államok több államát (pl. Ohio, Kalifornia) engedélyezik az orvos által elősegített öngyilkosságot, amikor a betegek maguk veszik be a gyógyszert, általában úgy, hogy összemorzsolt tablettákat oldanak fel és isznak meg az orvos által átadott készítményből.
Kanadában mindkét lehetőséget MAiD-nek nevezik, bár az ilyen eljárások több mint 99,9 százalékát az orvos maga végzi el.
A felügyelt eutanázia kérdése Magyarországon is fölerősödö vitákat váltott ki az elmúlt hónapokban, de a kegyes halál iránti igény a kormányzat teljes elutasításába ütközik. Emiatt európai szintű nemzetközi per is várható, amelynek időtartama és kimenetele nem ismert.