Az Európai Számvevőszék és az Európai Parlament ugyanazon a napon mondott véleményt az Európai Bizottság éves jogállamisági jelentéséről. Bár elismerik, hogy van fontossága ennek a jelentésnek, mindkét oldalról bírálatok is elhangzottak. Az Euronews két szakértővel beszélgetett a témáról.
HIRDETÉSAz Ursula von der Leyen vezette, 2019-ben hivatalba lépett Európai Bizottság egyik vállalása volt, hogy minden tagállamra vonatkozóan, éves rendszerességgel jogállamisági jelentést fognak készítenek. Ezt a tagállami hivatalos szervekkel, illetve más, a közéletben, egyes szakpolitikákban érintett szervezetekkel, csoportokkal folytatott megbeszélések egészítik ki. A bizottsági jogállamisági jelentés négy területre összpontosít. Ezek a következők:
- az igazságszolgáltatási rendszer működése,
- a fékekkel és ellensúlyokkal kapcsolatos egyéb intézményi kérdések,
- a sajtó sokszínűsége és szabadsága,
- korrupcióellenes keret.
Keretet adott az új rendszer
A jelentés alapvető célkitűzése, hogy megelőző intézkedésként kövesse nyomon a jogállamisági helyzetét az egész blokkban, és ha szükséges, adjon korai riasztást.
„A jogállamiság az Európai Unió egyik alapelve, és annak szigorú tiszteletben tartása elengedhetetlenül fontos. A kutatók, a civil társadalom és a nemzetközi szervezetek azonban visszalépésről számoltak be a jogállamiság terén, sőt egyes tagállamokban szisztematikus jogsértésekről is. Ennek nyomán az Európai Unió immár behatóbban ellenőrzi ezt a területet” – jegyezte meg Laima Liucija Andrikienė, az Európai Számvevőszék tagja, aki a testület részéről a felülvizsgálatot vezette.
- A jogállamiságról szóló jelentést az elején gyakran kritizálták, egy papírtigrisnek nevezték - ezt már Hegedűs Dániel külpolitikai elemző, a Német Marshall Alap szakértője jelentette ki. - Azt is mondták, hogy Európai Bizottság folyamatosan új mechanizmusokat hoz létre, mint például ez a jogállamisági jelentés. Ahelyett, hogy a meglévők megvalósítására koncentrálna és ez így időpocsékolás. De én úgy gondolom, hogy a jelentés fontos volt, mert felvetette a jogállamiság témájának jelentőségét az európai politikai napirenden belül. Éves stratégiai áttekintést adott az összes tagállam jelenlegi helyzetéről, és ez fontos lépés volt. Sok politikai döntéshozó számára pedig áttekintést nyújtott. És végül, de nem utolsósorban szerintem legitimálta a jogállamiság átfogó megközelítését.
Hasonló véleményen van Eric Maurice, a brüsszeli székhelyű Európai Politikai Központ politikai elemzője. "Ez azért volt érdekes, mert bizonyos országokban problémáink voltak a jogállamisággal, de objektív kritériumok kellettek ahhoz, hogy minden országban felmérjük a helyzetet. A jelentés tehát minden évben adott egy képet az egyes országokról, és objektív képet alkothattunk a helyzetről. Szóval ez előrelépés volt" - foglalta össze Eric Maurice.
Tízből egy
Az első két évben a jelentésben csak a tagállamok jogállamisági helyzetének elemzése volt olvasható - szigorúan a négy fenti szempont alapján. 2022-től azonban már ajánlások is szerepeltek - igaz, ezek nem kötelezőek. Az Európai Számvevőszék is felhívta a figyelmet erre a kettősségre, pontosabban ennek hátrányára. “A jogállamiság-jelentés ajánlásainak csak a tizedét hajtották végre maradéktalanul, valamivel több mint a felét legalább részben, de több mint egyharmaduknál nem tapasztaltunk előrelépést” - magyarázta Laima Liucija Andrikienė.
Ezzel a megközelítéssel egyetértett Eric Maurice is, aki egy erre vonatkozó mechanizmust hiányol. "Felmérhetjük az előrehaladást vagy annak hiányát, de nincs olyan mechanizmus, amely arra kötelezné az országokat, hogy azt tegyék, ami a jogállamiság szempontjából helyes. Így természetesen az országok azt tehetnek, amit akarnak" - mondta. Az Európai Politikai Központ elemzője viszont rámutatott - amire az Európai Parlament is folyamatosan utal -, hogy a négy tematikus területen az Európai Bizottság nem tud túlterjeszkedni. Így például a nagy botrányt okozó máltai aranyvízumok ügye, vagy a szintén sokat vitatott spanyol amnesztiatörvény nem kerülhet be az éves jelentésekbe.
Az Európai Számvevőszék ellenőrei arra is felhívták a figyelmet, hogy a bizottsági módszertant átláthatóbbá kell tenni. “Bár a módszertan egy része nyilvánosan elérhető, tovább lehetne fejleszteni és nyilvánosságra hozni, hogy az érdekelt felek jobban megértsék az értékelés során alkalmazott megközelítést” - áll a dokumentumban. És azt is jobban lehetne dokumentálni, hogy az Európai Bizottság hogyan dönti el, mely kérdéseket vizsgálja meg és hogyan minősíti azok súlyossági szintjét.
Az EP közbeszól
Talán nem meglepő módon, sokkal élesebben és kritikusabban fogalmazott az Európai Parlament. A képviselők konkrét vagy rendszerszintű veszélyekre mutatnak rá Spanyolországban, Franciaországban, Görögországban, Szlovákiában, Máltán és Magyarországon. Az EP tagjai a demokratikus visszaesésre figyelmeztettek számos tagállamban, és bírálták a Bizottság tétlenségét az uniós értékek védelmében.
A képviselők azt akarják, hogy a máltaihoz hasonló befektetési programoknak vessenek véget, amely könnyen uniós állampolgársághoz segíthetik a befektetőket. Ezzel összefüggésben felhívják a figyelmet a pénzmosásra, amely határokon átnyúló probléma és szorosan összefügg a korrupcióval. Szerintük a felügyeleti hatóságok függetlensége is veszélyben van, például a kémprogram-botrány görögországi kezelésében, miközben még mindig dolgozni kell az újságírók zaklatásszerű perekkel (SLAPP) és más fenyegetésekkel szembeni védelme terén.
Az EP-képviselőket aggasztják a szlovákiai intézményekben és a médiában javasolt változtatások, valamint a javasolt spanyolországi amnesztiatörvény. A korrupció továbbra is komoly aggodalomra ad okot a Parlament számára, amely ismét elítéli a magyarországi egyes ágazatok vállalataival szembeni szisztematikus diszkriminatív, átláthatatlan és tisztességtelen gyakorlatokat, valamint az uniós források felhasználását az ország politikai szövetségeseinek gazdagítására, miközben továbbra is akadályok vannak a visszaélést bejelentő személyek előtt.
A képviselők ismételten hangsúlyozzák, hogy a Bizottság ellenőrzése nem elegendő, és konkrét végrehajtási fellépést kell magában foglalnia, elítélve több tagállamot, ahol az uniós jog „nyílt és szégyentelen megsértése” zajlik.
A magyar ügy
Ahogy az előbbiekből láthattuk, nehéz úgy beszélni erről a kérdésről, hogy ne kerüljön elő valamilyen módon Magyarország. A magyar kormány intézkedései, a magyar parlament döntései miatt Magyarország kimeríti a jogállamisági eszköztárat. A kormány alapvető politikai álláspontjait törvényi szintre emelő jogszabályokkal szemben kötelezettségszegési eljárások folynak. Amely ügyek már az Európai Bíróság elé jutottak és ott le is zárták ezeket, azokban mindben alulmaradt a kormány. Immáron öt éve folyik az alapszerződések hetes cikkelye szerinti eljárás és egyedül Magyarországgal szemben indította meg az Európai Bizottság a feltételességi (jogállamisági) eljárást, amelynek eredményeként még mindig több mint 20 milliárd euró zárolva van.
Mindezek után nem meglepő, ha az éves jogállamisági jelentésekben is hosszasan taglalják a magyarországi helyzetet. Hegedűs Dániel szerint ezek a jelentések segítettek abban, hogy tisztábban lássuk a magyarországi képet.
- Ennek a jelentésnek az egyik fő eredménye az volt, hogy jelentősen hozzájárult az úgynevezett kettős mérce lebontásához. Segített megérteni, hogy a fő kérdés nem az, hogy a formális jogintézmények hogyan működnek a papíron, hanem az, hogy milyen hatással vannak a politikai rendszer minőségére, mi a hatásuk a jogállamiság és az igazságosság szempontjából. Ez az éves jogállamisági gyakorlat jelentős változást hozott abban, ahogy Európa azonosítsa az autokratizálódást saját tagállamaiban - jelentette ki.
Eric Maurice arra emlékeztet, hogy amikor a források felfüggesztésével járó feltételességi mechanizmust elindították Magyarországgal szemben, az részben a jogállamisági jelentésben foglaltakon alapult, de más elemeken is, mint például a Bizottság által irányított vizsgálatokon vagy az OLAF, a csalásellenes szervezet vizsgálatain. "De a jogállamisági jelentés volt az egyik alapvető tényezője ennek az eszköznek, hogy a Bizottság tudja, mi folyik Magyarországon" - hangsúlyozta.
A Bizottságon a sor
Véleményét összegezve Hegedűs Dániel úgy fogalmazott, hogy szerinte a jogállamiság-jelentés hozzájárult ahhoz, hogy megváltozzon az a felfogás, miszerint a jogállamiság megsértése nem pusztán jogi, technokratikus természetű, hanem valójában a demokratikus értékekről és a politikai rendszerek minőségéről szól.
"A négy éves jogállamiságról szóló jelentésre utólag visszagondolva, úgy gondolom, hogy ez helyes döntés volt. A fő kérdés azonban nem az, hogy mi a jogállamisági jelentés, hanem az, hogy az Európai Bizottság hogyan használja fel a munkájában" - zárta elemzését Hegedűs Dániel.
HIRDETÉSA következő éves jogállamisági jelentést, benne az új ajánlásokkal, júniusban teszik majd közzé.