Az európai országok meg akarják erősíteni hadseregeiket az Oroszország által jelentett fokozott fenyegetés miatt, de a fiatalok nem hajlandók belépni a fegyveres erőkbe.
HIRDETÉSOroszország ukrajnai inváziója arra késztette az európai országokat, hogy növeljék katonai kiadásaikat, és erősítsék meg a védelmi rendszerüket. Igyekeznek visszafordítani hadseregük elmúlt évtizedben bekövetkezett zsugorodását, de óriási kihívással találkoznak: nincs elég fiatal, aki hivatásos katonának állna.
Az új beruházások és a közelmúltbeli toborzás ellenére Németország nemrégiben bejelentette, hogy csapatainak száma tavaly enyhén csökkent. Az ország védelmi minisztériuma e hónap elején közölte, hogy hadserege, a Bundeswehr létszáma 2023-ban mintegy 1500 katonával csökkent, így az év végén összesen 181 500 főt számlált. A Bundeswehr tervei szerint 2031-re 203 ezer főre növelné sorait.
Az Egyesült Királyság is elismerte nemrégiben, hogy nehezen talál újoncokat: az ország védelmi minisztériuma szerint 5800-zal többen hagyták el a haderőt, mint ahányan 2023-ban csatlakoztak hozzá. A brit Defence Journal azt írja, hogy a hadsereg 2010 óta egyik évben sem teljesítette a toborzási célokat.
"Ez a probléma minden európai országot érint, beleértve Franciaországot, Olaszországot és Spanyolországot is" – mondta Vincenzo Bove, a brit Warwick Egyetem politológus professzora az Euronewsnak.
Szerinte nem világos, hogy pontosan mikor vált problémává az újoncok vonzása az európai hadseregek számára. "Értelmezésem szerint ez legalább több mint 10 évvel ezelőtt kezdődött olyan országokban, mint az Egyesült Királyság. Az Egyesült Államokban legalább 20 évvel ezelőtt kezdődött" – magyarázta Bove.
Az ukrajnai orosz invázió még nagyobb nyomást gyakorolt az európai országokra, hogy megoldják a kérdést. De miért küzdenek az európai országok a katonák toborzásával?
A fiatalok értékrendje megváltozott
Vincenzo Bove szerint az elmúlt években egyre nagyobb lett az ideológiai távolság a társadalom egésze és a katonai erők között.
"Ha veszünk egy véletlenszerű mintát európai fiatalokból, akkor ideológiailag nagyon messze vannak az ugyanabból az országból származó katonák mintájától a tekintetben, hogyan látják a társadalmat, mik a törekvéseik, mit akarnak tenni. És ez a távolság az idő múlásával egyre nő" – mondta Bove.
Megemlítette, hogy a közelmúltban végzett felmérések szerint a fiatal civilek túlnyomórészt ellenzik a háborúkat, a hadseregre fordított kiadások növelését és a külföldi katonai műveleteket; emellett individualistábbak és kevésbé hazafiasak, mint a hadseregben szolgálók.
Bár nincs egyértelmű magyarázat arra, hogy miért szélesedik ez a szakadék, Bove szerint ez összefügghet a sorkatonai szolgálat megszűnésével és azzal, hogy a fiatalok már nem találkoznak a hadsereggel, a legtöbbjük nem is ismer olyan embert, aki a fegyveres erőknél dolgozik.
Sophy Antrobus, a londoni King's College Freeman Air and Space Institute kutatója is így látja. Az Euronewsnak elmondta, hogy minél kisebbek lesznek a hadseregek, annál kevesebb civil látja őket. "Az Egyesült Királyság legtöbb részén alig látni egyenruhás embereket, nincs meg az a tudatosság, hogy a hadsereg egy elérhető karrierlehetőség" – magyarázta.
Nem vonzó fizetés
A másik ok az, hogy a katonaságnál végzett munka olyan munkává vált, mint bármelyik másik, és a fegyveres erők versenyeznek a magánszektorral az újoncokért, de hátrányban vannak.
"A katonai szektor kihívásai, az életminőség, az áthelyezések, a nemzetközi beosztások, a bizonytalanság és a halál veszélye miatt nagyon magas fizetéseket kell fizetni ahhoz, hogy az embereket meggyőzzük arról, hogy csatlakozzanak a fegyveres erőkhöz. Tekintettel arra, hogy ez nem így van, a fiatal európaiak inkább a civil szektorban vállalnak munkát" – mondta Bove.
Az Egyesült Királyságról szólva Sophy Antrobus (aki 20 évig szolgált a Királyi Légierőnél, többek között Irakban és Afganisztánban) hozzátette, hogy nem sok beruházás történt a hadseregbe, és a fegyveres erők szálláshelyeinek állapota eléggé rossz.
Demográfiai hanyatlás
Az európai fegyveres erők amiatt is nehezen találnak potenciális jelentkezőket, hogy a kontinens lakossága öregszik, és csökken. Bove szerint a fegyveres erők mérete is alkalmazkodik ehhez a változáshoz: a brit, az olasz és a francia hadsereg például nagyjából fele akkora, mint 10 vagy 20 évvel ezelőtt.
A jelentkezők kisebb száma az európai hadseregeknél azt jelentheti, hogy a felvett újoncok minősége nem biztos, hogy megfelel a fegyveres erők által évtizedek óta támasztott szigorú követelményeknek. Az viszont lehetővé teheti, hogy olyan kétes személyek, mint például a neonáci szimpatizánsok is bejussanak.
Antrobus szerint a fiatalok egészségével és alkalmasságával is probléma van.
"Az Egyesült Államokban a 17 és 24 év közötti korosztályban több olyan ember van, aki nagyrészt alkalmatlan, és az elhízás is nagy probléma. Ha ez a tendencia folytatódik, 2035-2040-re a hadseregeknek nem lesz kit toborozniuk" – mondta.
HIRDETÉSMilyen jövő vár az európai hadseregekre?
Bove szerint az európai hadseregek egy kicsit "pániküzemmódban" vannak, a Moszkvából érkező fokozott fenyegetés miatt igyekeznek újoncokat találni.
"A bevándorlás lehet a válasz" – mondta Bove, arra hivatkozva, hogy olyan országok, mint Spanyolország, Franciaország és Portugália már fontolgatják, hogy a bevándorlók csatlakozhatnak a hadsereghez, és néhány év szolgálat után állampolgárságot kaphatnak.
"Valószínűleg ez a legjobb megoldás" – véli Bove. "Nem kényszerítheted az embereket, hogy harcoljanak érted, és csatlakozzanak a fegyveres erőkhöz, és az emberek nem fogják elfogadni a sorkatonaság visszaállítását."
"Minden a politikával, a politikai akarattal és az érdeklődéssel kezdődik. Az európai hadseregek toborzási folyamatának megoldása olyan dolgokat foglalna magában, mint a szolgálatok vonzóbbá tétele, kicsit jobb fizetések, az életszínvonal javítása – és ez egyszerűen nem áll elég magasan a politikai napirenden a megélhetési költségekhez és a gazdasághoz képest" – érvel Sophy Antrobus kutató.