Az Oroszországgal határos balti állam titkosszolgálata azután hozta nyilvánosságra legújabb jelentését, hogy az orosz belügyminisztérium nemzetközi körözést adott ki az észt kormányfő ellen.
HIRDETÉSAz észt hírszerzés vezetője, Kaupo Rosin szerint ez hosszú távú fenyegetést jelent, Oroszország egyelőre nincs abban a helyzetben, hogy ilyesmiben gondolkodjon, de több jel is utal a készülődésre. Az észt hírszerzés friss jelentése elsősorban abból indul ki, hogy az orosz vezetés úgy döntött, megduplázza a Finnországgal, illetve a balti államokkal közös határszakasza mentén állomásoztatott haderejét. Érdemes megjegyezni, hogy Finnország NATO-tagságával duplájára nőtt a NATO és Oroszország közös határa.
Az, hogy a balti államok veszélyben érzik magukat, nem újdonság. Azóta folyamatosan napirenden van védelmi képességeik növelése, hogy Oroszország annektálta a Krím-félszigetet. Az ukrajnai orosz inváziót pedig közvetlen fenyegetésként kezelik. Katonai költésüket a GDP NATO-ban elvárt 2 százaléka fölé emelték, és megerősítették határvédelmüket. A NATO is jelentős erősítést küldött a régióba, és újabb védelmi rendszereket telepített. Németország összesen 4800 katonát telepít a balti államokba a következő három évben, ami azért is figyelemreméltó, mert a német hadsereg a II. világháború óta először küld egységeket tartós kiküldetésbe.
Kaupo Rosin ugyanakkor hangsúlyozza, hogy még legalább tíz év, mire az Oroszország felől érzékelhető átrendeződés közvetlen fenyegetéssé válhat, de komolyan kell venni.
Azt ugyanakkor elképzelhetetlennek tartja, hogy ez az elhúzódó konfliktus már a közeljövőben háborús helyzetet generáljon, és ennek két oka is van. Egyrészt az orosz hadsereg pillanatnyilag nem olyan ütőképes, hogy nyílt konfliktusba bocsátkozhatna a NATO-val, másrészt jelenlegi kapacitásait leköti az ukrajnai háború.
Az ezredes szerint a Nyugat dolga most az, hogy felkészüljön egy ilyen lehetséges forgatókönyvre, vagyis minden szempontból megerősítse saját haderejét, mert ez önmagában is elrettentő. Enélkül viszont sokkal nagyobb az esélye annak, hogy Oroszország valóban elszánja magát egy ilyen lépésre.
A helyzetet bonyolítja, hogy az ukrajnai háború nemcsak Oroszország, hanem az Ukrajnát támogató nyugati országok hadiipari kapacitásait is nagy mértékben lekötik. Az elmúlt egy évben a Nyugat csak késve és hiányosan tudta teljesíteni vállalásait, ami súlyos ellátási gondot okozott a harcoló ukrán alakulatoknak. Az amerikai szenátuson már átment újabb ukrajnai segélycsomag a képviselőházon még fönnakadhat, és ha megszavazzák is, nem ígér gyorsabb átfutást.