Amerika kezd kifogyni a légvédelemből, és így nem lesz képes globális védelmet nyújtani

Amerikai Patriot üteg Lengyelországban
Amerikai Patriot üteg Lengyelországban Szerzői jogok THANASSIS STAVRAKIS/AP
Írta: Ferenc SzéF
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A Kongresszus fegyverzeti bizottsága azt követeli a Biden-kormánytól, hogy mutasson nagyobb elhárító erőt a provokatív közel-keleti rakéta- és dróntámadásokkal szemben. A baj az, hogy az USA elhárító készlete erőteljesen megfogyatkozott, főként az ukrajnai háború miatt.

HIRDETÉS

A bizottsági ülés anyaga titkosított, de a lényege kiszivárgott, vagyis hogy képes-e az Egyesült Államok megfelelő védelmet biztosítani közel-keleti egységeinek az Irán által mozgatott militánsok szaporodó támadásaival szemben. 

De nem csak erről van szó

Az egyik legélesebb kérdés, hogy egy esetleges északi támadás során biztosítható-e Dél-Korea védelme? Felmerül az is, hogy ha Ukrajna kifogy a Patriot készletekből, mert az USA nem képes feltölteni, akkor az oroszok döntő fölényhez juthatnak egy tavaszi offenzívában Kijev ellen. 

Izrael védelme is kényes kérdés, noha a zsidó állam rendelkezik saját hatékony védelmi rendszerrel (Vaskupola, Dávid parittyája), de annak is vannak amerikai komponensei, amelyek feltöltésre szorulnak. 

Amerika nem figyelt oda eléggé?

A hidegháború óta az egymást követő amerikai elnökök mindegyike lankadó figyelmet fordított a légvédelemre, mert úgy gondolták, hogy sem Oroszország, sem Kína, sem pedig valamelyik új játékos nem lesz képes egyhamar jelentős csapásmérő erőket kiállítani. 

Az amerikai hadsereg jelenleg 50 Patriot üteggel rendelkezik.  Összehasonlításképpen: 1989-ben csak egyedül dél-Németországban az USA 92 légvédelmi egységet állomásoztatott (42 Patriot, 20 Hawk és 30 VSHORAD). 

A stratégák nem reagáltak elég gyorsan a katonai célú öngyilkos drónok elterjedésére, melyek tömeges pusztításra ugyan nem alkalmasak, de provokációkra, destabilizációra és a politikai feszültség növelésére nagyon is. Ennek volt váratlan és sokkoló példája a néhány napja elszenvedett halálos csapás Jordániában. Az esetet több képviselő is egy 2017-es nigeri rajtaütéshez hasonlította, ami négy amerikai katona halálát okozta, és nem értik, hogy 7 évvel később hogyan történhetett meg ugyanez. 

Akkor két vezérőrnagyot és több csapattisztet büntettek meg azért, mert nem gondoskodtak a kiképzési és műveleti feladatokról, és nem vették igénybe a rendelkezésre álló felderítési eszközöket. Úgy tűnik, hogy a büntetés nem volt kellő hatású, és a hibák ismétlődnek. 

Amerikai kiképzők Nigerben, 2017
Amerikai kiképzők Nigerben, 2017Rand

A képviselők mindegyike fájlalja, hogy nem kaptak kielégító választ, de bíznak a Pentagon felelősségtudatában. 

Immár tartós veszélynek vannak kitéve az amerikai alakulatok Iránban, Szaúd-Arábiában, Bahreinben és főként Irakban

Az ülés után nyilatkozó képviselők egyike sem volt elégedett, egyik oldalról sem. Ruben Gallego arizonai demokrata aggasztónak tartotta a Pentagon válaszait és azt mondta, hogy „neki kell állni a mélyebb tanulásnak”. 

Egy floridai republikánus szerint a frusztrációt az okozza, hogy a Pentagon miért olyan lassan szerezte be a drónok elleni technológiát, miközben az elmúlt három évben közel 200 támadást szenvedtek el?

A képviselők megértik, hogy egy nagyon nehéz kérdésről van szó, mert a drónok tömegesen bevethetők és nehezen követhetők, emellett a védelemre szoruló célpontok száma is nagyon magas. (A Közel-Keleten összességében 53 amerikai gyalogsági bázis, katonai repülőtér, haditengerészeti támaszpont és logisztikai központ működik.) 

Amerikai erők a közel-keleti térségben
Amerikai erők a közel-keleti térségbenDefensOne

Az amerikai technológiák ígéretesek, de most a gyors bevethetőség lett életfontosságú

Matt Gaetz, az egyik legradikálisabb republikánus (Florida) azt szeretné tudni, hogy a jordániai eset kivételes-e, vagy pedig jellemző? Mert ha az utóbbi, például szoftverhiba, akkor nagyon mély következtetéseket kell levonni. Akkor ugyanis felmerül a kérdés, hogy az amerikai légvédelem egésze megbízható-e. Szerinte erre utal, hogy a jordániai vizsgálat még mindig tart, és akkora meglepetés érte a Pentagont, amit még mindig nem képes értelmezni. 

Több törvényhozó sérelmezi, hogy sem a Fehér Ház, sem a Pentagon nem részletezi a támadásra reagáló katonai lehetőségeket. Joe Biden elnök kedden azt mondta, hogy már eldöntötte, mit fog és mit nem fog tenni, de egyelőre csak az a biztos, hogy egy Irán elleni közvetlen csapás elmélyítené a közel-keleti konfliktust.

Amerikai kémdrón Japánban
Amerikai kémdrón JapánbanJTimes

A republikánusok azzal érvelnek, hogy Biden alulteljesített Irán elrettentésében és proxy haderőinek megfékezésében, emiatt minden válaszadási opció rossz. Abban mindkét politikai oldal egyetért, hogy nagyon gyors válaszra volna szükség.

„Amikor a tengerentúlon bevetett fiaink és lányaink védelméről van szó, minden lehetőséget meg kell fontolni” – mondta Jared Golden demokrata képviselő. Ebbe bele tartozik az a lehetőség is, hogy Biden fontolóra vegye katonai célpontok megtámadását Irán területén. 

A teheráni rezsim elleni közvetlen büntető akciónak van néhány támogatója a demokrata oldalon, de legtöbbjük elutasítja. Attól tartanak, hogy egy ilyen lépés gyakorlatilag az egész Közel-Közép-Keletet belerántaná a konfliktusba, miközben a cél inkább az lenne, hogy minél inkább szűkítsék le Gáza problémájára, ami önmagában is éppen eléggé robbanásveszélyes.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Oroszország nem meri bevetni a Gazfickót, legjobb vadászgépét Ukrajna ellen

Putyin szerint a Patriot nem állítja meg az orosz hadsereget

Trump embereit akarja állítólag likvidálni egy iráni titkosügynök