Például az Észak-Koreából lőszert szállító cégekre. A tizenharmadik, az ukrajnai háború kezdetének második évfordulójára készülő szankciós csomag kizárólag magánszemélyeket és vállalatokat érint.
HIRDETÉSAz uniós nagykövetek csütörtökön kapták meg az Európai Bizottságtól és az EU Külügyi Szolgálatától (EKSZ) a szankciócsomagra vonatkozó javaslat szövegét, és meg is vitatták annak tartalmát. Az Euractiv által szemlézett dokumentumról a lap azt írja, hogy mintegy 55 szervezetet és több mint 60 személyt listáz. A listán olyan magánszemélyek és cégek szerepelnek, melyek részt vesznek fegyverek gyártásában, valamint az orosz védelmi ipar által a harctéri fegyverek gyártásához használt kulcsfontosságú technológiák és elektronika szállításában. Utóbbiak sorában például olyan hajózási vállalatokat említenek, melyek Észak-Koreából szállítják a lőszert Oroszországba. Észak-Korea rengeteg lőszert és más hadi eszközt adott el Oroszországnak, szakértők szerint ennek is köszönhető, hogy megbillentett az egyensúlyt a csatatéren - még ha a phenjani hadianyag távolról sem számít jó minőségűnek.
Nincsenek új ágazati szankciók
A háború második évfordulójára előkészített szankciópakk nem tartalmaz új importtilalmakat, például nem vet ki embargót az orosz fém- és energiaipar újabb szereplőire. Annak ellenére, hogy egyes uniós tagállamok az orosz az alumínium importjának betiltására szólítottak fel, az Európai Bizottság olyan szankciókat javasol, melyek (reményeik szerint) minimális vitát váltanak ki a tagállamok között, magyarán a csomag gyorsan elfogadható lesz.
Uniós diplomaták az Euractivnak azt mondták, hogy egyrészt gyorsan kell lépni, és ezzel üzenetet küldeni Vlagyimir Putyinnak, másrészt a csomagokat nem kell egymáshoz mérni, mert a szankciók terén egyre kisebb a mozgástér.
A mozgástér persze azért szűkült, mert a korlátozó intézkedések korábbi tizenkét fordulójában az Unió számos meghatározó tételt, például a tengeri úton szállított orosz kőolajimportot és a gyémántokat is betiltotta. Uniós tisztviselők szerint kevés olyan tétel maradt Oroszországgal szemben, melyben az EU-tagállamok egyhangú megállapodásra juthatnának, ilyen lehet például az orosz nukleáris üzemanyag és a cseppfolyósított földgáz importja, mellyel épp ezért nem is foglalkoznak ebben a körben.
Második évforduló
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden az Európai Parlamentben azt mondta, hogy a következő szankciós csomagot a "szimbolikus" február 24-i időpontig elfogadják. Az EU tagállamai várhatóan még ezen a héten elküldik észrevételeiket, a blokk nagykövetei pedig a jövő héten vitathatják meg részletesen a javaslatot. Megemlítendő: a korábbi szankciókhoz hasonlóan ezt a csomagot is mind a 27 tagállamnak egyhangúlag meg kell szavaznia.
A gépezet nem áll le
A tizenharmadik szankciós csomag elfogadását követően a Bizottság viszonylag gyorsan javaslatot tenni és át akar vinni egy tizennegyedik intézkedéscsomagot is, melyben ismét helyet kapna az importtilalom.
A EU kelet-európai tagállamai eközben sürgetik a blokkot, hogy legyen ambiciózusabb, és vessen ki újabb gazdasági intézkedéseket az oroszokra. Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország három dologra mondana nemet:
- Követelik, hogy az orosz Roszatom állami nukleáris vállalattal ne legyenek új EU-s szerződések.
- Követelik, hogy ne legyenek beruházások az orosz polgári atomenergetikai ágazatban.
- Szintén követelik, hogy ne importáljanak dúsított uránt Oroszországból.
Az Euractiv által látott korábbi javaslat szerint további exportkorlátozásokat is sürgetnek az orosz hadigépezet megzavarását célzó drónok (UAV-k) gyártásában használt áruk és technológiák tekintetében, valamint bizonyos termékek Iránba irányuló exportjának korlátozását is bevezetnék.
Mindeközben a Cseh Köztársaság decemberben ismét felhozott egy korábbi javaslatot, mellyel az orosz diplomaták szabad mozgását korlátoznák a schengeni övezetben. Az EU diplomatái szerint Ausztria, Franciaország, Németország és mások is ellenezték a lépést, mert szerintük az intézkedés végrehajtása a helyszínen szinte lehetetlen.