EventsEseményekPodcasts
Loader
Find Us
HIRDETÉS

Christine Lagarde "törzsi klikk"-nek nevezte a közgazdászokat Davosban

Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke részt vesz egy panelbeszélgetésen a Világgazdasági Fórum éves találkozóján Davosban
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke részt vesz egy panelbeszélgetésen a Világgazdasági Fórum éves találkozóján Davosban Szerzői jogok Markus Schreiber/Copyright 2024 The AP. All rights reserved
Szerzői jogok Markus Schreiber/Copyright 2024 The AP. All rights reserved
Írta: Euronews / KA és Euractiv
Közzétéve:
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke szerdán éles támadást intézett a közgazdász szakma ellen, azzal vádolva az elemzőket, hogy "vakon hisznek" a modelljeikben, amelyeknek gyakran kevés közük van a valósághoz.

HIRDETÉS

Az EKB vezetője a davosi Világgazdasági Fórum "Hogyan bízzunk a közgazdaságtanban" című rendezvényén felszólalva azt is felvetette, hogy a közgazdászok egy "törzsi klikket" alkotnak, amelynek modelljei nagyrészt figyelmen kívül hagyják az olyan "kívülről érkező sokkok" lehetőségét, mint a járványok, az éghajlatváltozás okozta időjárási események és a hirtelen ellátási hiányok, amelyek az elmúlt néhány évben mind súlyosan érintették Európa gazdaságát -olvasható az Euractiv cikkében.

A jogász végzettségű Lagarde, aki korábban a Nemzetközi Valutaalap vezetője volt, azt is megjegyezte, hogy jelenlegi EKB-elnöki pozíciójának 2019-es átvételekor kifejezetten figyelmeztette a Kormányzótanácsot, az EKB fő döntéshozó szervét, és az elemzőket, hogy "óvakodjanak a modellektől".

Sok közgazdász valójában egy törzsi klikket alkot. A törzsiség a tudósok közül leginkább a közgazdászokra jellemző. Egymást idézik. Nem lépnek túl ezen a világon. Jól érzik magukat ebben a világban. És talán a modelleknek is van valami köze ehhez
Christine Lagarde
az Európai Központi Bank elnöke

"Ha több konzultációt folytatnánk a járványügyi szakemberekkel, ha az éghajlatváltozással foglalkozó tudósok segítenének nekünk abban, hogy mire számíthatunk, ha egy kicsit jobban figyelnénk például a geológusokra, hogy megértsük, milyen erőforrások vannak, akkor szerintem jobb helyzetben lennénk ahhoz, hogy ténylegesen megértsük a fejleményeket, jobban tervezzünk, és jobb közgazdászok legyünk."

A pénzpiacokat is bírálta Lagarde

Lagarde a Bloomberg TV-nek adott szerdai interjújában bírálta a pénzpiacokat, amiért "nem segítik az infláció elleni harcot", mivel túl optimisták a kamatcsökkentésekkel kapcsolatban.

A pénzpiacok jelenleg hat, egyenként 25 bázispontos (0,25 százalékpontos) kamatcsökkentést áraznak be 2024 folyamán, az első csökkentésre már márciusban sor kerülhet.

Lagarde azonban figyelmeztetett, hogy bár a kamatcsökkentést "valószínűleg" nyárig bevezetik, az EKB által a monetáris politika meghatározásához használt döntő fontosságú béralku adatok csak "késő tavasszal" állnak majd rendelkezésre.

"Valószínűleg áprilisban, májusban sokkal többet fogunk tudni, mert a béralkukról minden év első negyedévében tárgyalnak, és az eredmények a megállapodások lezárása után érkeznek" - magyarázta.

Maria Demertzis, a Bruegel elemzőintézet vezető munkatársa hangsúlyozta, hogy "bátor dolog", hogy az EKB vezetője közölte a piacokkal: előrejelzéseik tévesek, de nem volt hajlandó nyilatkozni a kérdésről.

"Ki tudja, kinek van igaza?" mondta Demertzis az Euractivnak. "Ha az egész piac így gondolkodik, akkor mindannyian tévednek? Nem tudom... Tekintettel a bizonytalanságokra, amiket látunk, nem tenném fel a pénzem senkire."

Az EKB 2022 júliusa és 2023 szeptembere között tíz egymást követő alkalommal emelte a kamatlábakat, hogy megfékezze a szárnyaló árfolyamokat, az irányadó betéti eszközét -0,5%-ról 4,0%-os rekordmagasságra emelve. Az előző két kamatdöntő ülésén, októberben és decemberben szüneteltette a kamatemeléseket.

Az előrejelzések terén elért eredmények siralmasak

Lagarde megjegyzései ugyanazon a napon hangzottak el, amikor az Eurostat, az EU hivatalos statisztikai hivatala megerősítette korábbi gyorsbecslését, amely szerint az euróövezet éves szintű inflációja a novemberi 2,4%-ról decemberben 2,9%-ra nőtt, ami a 2022. októberi 10,6%-os csúcsról ugyan visszaesett, de még mindig jóval az EKB 2%-os célszintje felett van.

Az EKB saját előrejelzései szerint az infláció idén 2,7%-ra csökken, majd 2026-ban 2% alá esik. Az IESEG Dor hangsúlyozta, hogy a jelenlegi inflációs előrejelzéseket övező egyik "fő bizonytalansági tényező" a Jemen partjainál a húti (húszi) lázadók támadásai, amelyek a szállítási költségek megugrását okozzák, ami végül a fogyasztókra is átterhelhető.

"Ha ez a helyzet hosszú ideig fennáll, a hajózási díjak megugrása az infláció fellendülését jelentheti az euróövezetben" - mondta. Az EKB saját inflációs előrejelzéseiről kérdezve Demertzis fanyarul fogalmazott.

Úgy gondolom, hogy az előrejelzés jelenleg sokkal inkább művészet, mint tudomány. Az előrejelzés ezen a ponton egyszerűen nem megbízható
Maria Demertzis
a Bruegel agytröszt vezető munkatársa

"Ha megnézzük az előrejelzéseket, akkor azok siralmasak" - mondta. "Az, hogy az infláció két év múlva visszatér 2% alá, csak elképzelés".

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Az EU bővítéséről cseréltek eszmét a Világgazdasági Fórum résztvevői

Zelenszkij szerint a nyugat gyengesége, hogy nem elég hatékonyak a szankciók

Davos: sikerül-e Kínát is bevonni az ukrajnai béketárgyalásokba?