Az olimpiai és hatszoros világbajnok ukrán rúdugrótól elfordult az ukrán közvélemény, az Oroszország által megszállt ukrán területeken folytatott üzleti tevékenységét kifogásolják, kollaboránsként emlegetik.
HIRDETÉSÜnnepelt hősből megvetett kollaboránssá vált a legendás élsportoló, Szerhij Bubka ukrán rúdugró megítélése. Az Oroszország által megszállt ukrán területeken folytatott üzleti tevékenységgel hozzák kapcsolatba, és az általános vélekedés szerint miközben a háború borzalmaitól szenved a téli fagyok idején Ukrajna lakossága, Bubka a csillogásáról híres Monacóban él - írja a Politico. A lap megkereste a hírbehozott egykori sportolót, üzletembert, de ő elzárkózott a nyilatkozattól.
Az ukrán Bihus.Info nyáron végzett átfogó vizsgálat során kiderült, hogy Bubka cégét, a Mont Blancot hivatalosan bejegyezték Oroszországban, miután a Kreml ukrajnai támadása megkezdődött. Bubka nyilvánosan közölte, hogy pert indít a Bihus ellen.
A portál információi szerint a Mont Blanc üzemanyagot adott el az orosz megszállóknak a Donyecki Népköztársaságban, egy orosz bábállamban Kelet-Ukrajnában. Erről ír most a Politico, hozzátéve, hogy az ukrán sajtóorgánum három szerződést fedezett fel több mint 14 000 dollár értékben.
Az összeg nagyságánál sokkal fontosabb, hogy bármilyen üzleti tevékenység irritáló az ukránok számára, amit valaki ukrán származásúként a megszálló oroszokkal folytat. Azt a hétköznapi emberek is érzékelik, ha egy ilyen cégnek több benzinkútja van az elfoglalt donyecki régióban, ráadásul az érintett családtagja igazgatóként szerepel szerződésekben.
Szerhij Bubka nem csak következetesen visszautasítja a róla megjelent közléseket, hanem egy videóban úgy fogalmaz, hogy a hírnevét rombolja a kampány. Azt is elmondja, hogy 2014 óta nem járt az Oroszország által megtámadott és megszállt területeken, olyannyira, hogy rokonait sem látta, anyja temetésére sem ment el.
Ki is Szerhij Bubka, miért olyan legendás az ő sportkarrierje?
December elején volt hatvanéves Szerhij Bubka olimpiai és hatszoros világbajnok, sokszoros világcsúcstartó ukrán rúdugró. Szovjet állampolgárként az ukrajnai Luhanszkban született. Gyermekkorától atlétizált, gátfutással és távolugrással is próbálkozott, mielőtt tizenegy évesen áttért a rúdugrásra.
A jobb körülmények miatt 1978-tól Donyeckben folytatta a felkészülést, s az 1981-es junior Európa-bajnokságon a hetedik helyen végzett. A szinte ismeretlen Bubka első világbajnoki címét 1983-ban, az első atlétikai világbajnokságon szerezte meg "mindössze" 5,7 méterrel, és a következő másfél évtizedben ő dominálta a sportágat. 1997-ig minden világbajnokságot ő nyert meg, 1987-ben 5,85, 1991-ben 5,95, 1993-ban 6, 1995-ben 5,92 méterrel, s amikor 1997-ben hatodik világbajnokságán átrepült a 6,01 méteres magasságon, a sportújságíróktól megkapta a VI. Szergej becenevet.
Bubka első világrekordját 1984-ben állította fel, 5,85-ös ugrásával a francia Thierry Vigneron csúcsát adta át a múltnak. Ebben az évben még további három alkalommal döntött rekordot, majd 1985. július 13-án, Párizsban elsőként ugrotta át a hatméteres álomhatárt, ami új korszak kezdetét jelentette a rúdugrásban. Mivel a Nemzetközi Atlétikai Szövetség 10 ezer dollárt fizetett prémiumként egy-egy világcsúcsért, a nem csak a sport terén tehetséges Bubka úgy döntött, apránként javítgatja rekordot, s minden egyes alkalommal csak egy centivel emeltette magasabbra a lécet.
Szabadtéren 17, fedett pályán 18 alkalommal állított fel világcsúcsot, a fedett pályán 1993-ban elért 6,15 méteres rekordját csak több mint két évtized után, 2014-ben tudták megdönteni, ezen a Donyeckben rendezett viadalon jelen volt Bubka is, aki gratulált a francia Renaud Lavillenie-nek. 1994-es szabadtéri 6,14 méteres csúcsa még tovább élt, csak 2020-ban tudta túlszárnyalni egy másik fenomén, a svéd Armand Duplantis.
Bubka 1991-ig, a Szovjetunió széteséséig szovjet, utána ukrán színekben versenyzett, hat világbajnoki címéből hármat szovjet, hármat ukrán színekben szerzett. Három fedett pályás világbajnokságon (1987, 1991, 1995) nyert aranyérmet, 1985-ben fedett pályás, 1986-ban szabadtéri Európa-bajnok lett. Az ötkarikás játékokon nem volt ilyen szerencséje, csak 1988-ban, Szöulban állhatott a dobogó legfelső fokára. 1992-ben Barcelonában kiesett a kezdőmagasságon, 1996-ban, az atlantai játékok előtt egy saroksérülés miatt vissza kellett lépnie, a 2000-es sydney-i játékokon, hosszú kihagyás után a selejtezőben, 5,7 méteren búcsúzott.
Bubka alapjaiban változtatta meg a rúdugrást, ő jutott át elsőként a hatméteres magasságon, majd a 6,10 méteren is, 47-szer ugrott hat méter felett, 1985 és 1997 között minden évben.
2001-ben visszavonult az aktív sportolástól, és sportdiplomataként folytatta sikeres karrierjét. 1999 óta a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tagja. 2000 és 2008 között, majd 2012-től a NOB végrehajtó bizottságának tagja, 1996 és 2008 között a NOB Sportolói Bizottságának tagja, 2002 és 2008 között elnöke volt, utóbbinak 2008 óta tiszteletbeli tagja. 2005-től 2022-ig az Ukrán Olimpiai Bizottság elnöke, 2007-2023 között a Nemzetközi Atlétikai Szövetség alelnöke volt. 2002-től egy cikluson át hazájában parlamenti képviselőként is tevékenykedett.
A Szovjetunióban és az önálló Ukrajnában is megkapta valamennyi jelentős kitüntetést, s rekordot jelentő négy alkalommal (1984, 1985, 1986,1991) választották meg az év sportolójának, 1985-ben a világ legjobb sportolója lett, 1991-ben megkapta az Asztúria Hercege díjat. 1997-ben a L'Équipe francia sportnapilap A világbajnokok bajnokának választotta, szerepel a Guinness Rekordok Könyvében is, mint a legtöbb világrekordot felállító atléta. 2008-ban a Laureus életmű-díjban részesült, 2012-ben bekerült az atlétikai Hírességek Csarnokába, Donyeckben szobra áll.