A kokós hasonlat persze vicces túlzás, de egy lőszergyár stratégája szerint nem áll messze az igazságtól. Az ukrajnai és a gázai háború olyan igényeket támaszt a lőszeriparral szemben, hogy folyamatosan emelni kell az árat, és még koldusszegény országok is lőszer után epekednek. A civilek is.
„Higgyünk Istenben, fiaim, de tartsuk szárazon a puskaport is!”
HIRDETÉS– mondta 'vasbordájú' katonáiknak Oliver Cromwell az angol polgárháború idején. A szólás ma fokozottabban igaz, mert az USA, az Unió, Izrael, Ukrajna és Oroszország valósággal zabálják a lőszert.
Nem minden pusztító fegyver használ lőport (rakéták, drónok), de a gyalogsági fegyverek, a páncélosok és a tüzérség növekvő mennyiségben szorul rá. Az Ukrajnában és Gázában dúló háborúk meglökték a lőszerárakat az Egyesült Államokban, ami kihat a globális fegyverpiacra, pedig az már háborúk előtt is emelkedést mutatott.
A minnesotai Vista Outdoor nevű fegyver- és lőszergyártó óriáscég, amely számos hadiipari vállalat tulajdonosa világszerte, most újabb áremeléseket jelentett be januártól. A legmagasabb szintű termékek esetében ez a 10 százalékot is meghaladja. Az árakat emelő cégek közé tartozik a nagynevű Remington, az Alliant Powder és a Federal is.
A lőszergyártó óriásvállalat nem bocsátkozott konkrét politikai fejtegetésekbe, de a köznapi hírolvasó magától is kitalálhatja, hogy jelenleg az ukrajnai és a gázai háborúk, valamint az arábiai térség az elsőszámú árfelhajtók.
„A világ eseményei miatt beszállítóink a lőpor iránti példátlan keresletről és a várható globális hiányról értesítettek bennünket, ami jelentősen megemeli az árainkat” – közölte Brett Nelson, a vállalatcsoport alelnöke a nagyvásárlókhoz intézett levelében, melynek címzettjei kormányok, vezérkarok és biztonsági szervezetek – szerte a világon.
Az ilyen bejelentések tovább nehezítik az Európai Unió és az Egyesült Államok vállalásait Ukrajna lőszerellátásának támogatására is.
Idén februárban már az a veszély fenyegetett, hogy az Ukrajnának szánt lőszerjuttatás belátható időn belül kimerül. A figyelmeztetés a NATO akkor bemutatott lőszerkészlet-felmérésén alapult. Egy névtelenül nyilatkozó NATO-tisztviselő azt mondta, hogy a hiány fő oka az, hogy az atlanti szövetség olyan ütemben fegyverzi fel Ukrajnát, amivel a lőszergyártás nem tud lépést tartani.
Erre a veszélyre Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is élénken figyelmeztett. Kivált olyan körülmények között, amikor Carsten Breuer (a képen), a Bundeswehr főfelügyelője múlt szombaton azt mondta, hogy aggasztja Oroszország újrafegyverkezése, és nem zárta ki, hogy egy NSZK-t is elérő orosz támadás esetén a német hadseregnek hiányosságokkal kellene számolnia.
Az aggáály oka az, hogy a szövetségi köztársaság évekig a nemzetközi válságok politikai kezelésére összpontosított, és maradtak olyan nehézkes belső struktúrák, amelyek lehetetlenné teszik a gyors és célzott döntéseket. Ezek közé tartozik a készletezés és a 'hirtelen beszerzés' is.
A keresletet nem csak az éles háborúk növelik
A világ több pontján csomósodnak olyan szembenállások, amelyek háborúval fenyegetnek, és a feleket készletezésre, felhalmozásra kényszerítik. Tipikusan ilyen a távol-keleti térség és Afrika középső vidéke. Említhetjük a Kína és India között állandósult határfeszültséget, a Kaukázust, vagy Szaúd-Arábia és a jemeni iszlamista lázadók szembenállását.
Vannak más tényezők is, például hogy az újabb fegyvertípusok egyre fejlettebb lőszereket is igényelnek, mint a tüzérségi „okoslőszerek" (SMART ammunition) esetében.
Mindez vonatkozik a privát vadász- és önvédelmi fegyverekre is, melyek kereslete nagyon megugrott a COVID-válság zavaros éveiben.
Fontos árfelhajtó tétel az is, hogy a vásárlók között bőven vannak illegális vagy diktatórikus szervezetek és rendszerek is, melyek kerülő úton, kézen-közön jutnak lőszerhez, mint Irán vagy Észak-Korea. Ez utóbbi felhalmozott készleteiben immár egymilliárd gyalogsági lőszert sejtenek, aminek jelentős részét nem ő gyártotta.
A nagy bevásárlók között van számtalan bűnbanda, terrorszervezet és mindenféle milícia is, melyek némelyike meglepő méretű arzenállal rendelkezik.
A terrorcsoportokhoz eljutó lőszerek mennyisége immár olyan nagy, hogy az ENSZ és a NATO is külön elemző csoportot állított fel annak megvizsgálására, hogyan lehet meggátolni a muníció átkerülését olyan szervezetekhez, mint például a Talibán, amely jelenleg mintegy 6,300 tonna nyugati lőszerrel rendelkezik Afganisztánban.
Figyelmeztetnek a készlet-megújítások és selejtezések során mutatkozó korrupciós veszélyekre is, amikor idős, de még működőképes lőszerek tömege tűnik el szőrén-szálán, és kerül olcsón a sötét hátterű vásárlók birtokába.
Külső hivatkozások
Vista Outdoor
Newsweek: napokon belül kifogyhat a lőszer Ukrajnában
A NATO-vizsgálat
Az ENSZ jelentése a terrorszervezetek fegyverkészleteiről
Breuer nyilatkozata az orosz veszélyről
honvedelem.hu