Az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a kormány egyik döntését, emiatt óriási lyuk támadt a költségvetésben.
HIRDETÉS43 milliárd eurónyi kölcsönt készül felvenni a német állam, megszegve ezzel a saját alkotmányába foglalt adósságlimitjét. A korlátot már negyedik éve nem sikerül tartani, de a kormány hétfőn pótköltségvetést nyújtott be, és Ukrajna anyagi támogatásához is ragaszkodik.
„Addig folytatjuk, ameddig szükséges. A szövetségi költségvetésen keresztül és az Európai Unión keresztül is. Ezt a pénzt természetesen nem terveztük bele a költségvetésbe, amikor hivatalba léptünk a háború kezdete előtt, de alapvető jelentőségű" - mondta Olaf Scholz kancellár kedden Berlinben, a szövetségi parlament alsóházában.
Óriási lyuk a német büdzsében
A költségvetési válságot az okozta, hogy az alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte egy kormánydöntést, amely 60 milliár euró átcsoportosítását írta elő. A több mint 22 ezer milliárd forintnak megfelelő összeget eredetileg a koronavírus-járvány következményeinek enyhítésére szánták, azonban utólag kiderült, hogy nincs rá szükség ezen a területen.
A kormány ezért úgy döntött, hogy az összeget áthelyezi az éghajlatvédelmi és átalakítási alapba. Az alkotmánybíróság szerint azonban ez a lépés alkotmányellenes volt, és más módot kell találni az alapban keletkezett hiány betömésére. Ezt a célt a hitelfelvétel mellett 15 milliárd eurós kiadáscsökkentés is szolgálja majd a hétfőn benyújtott pótköltségvetés szerint.
Scholz kedden hangsúlyozta azt is, hogy a nehézség ellenére kormánya továbbviszi a német ipar korszerűsítését célzó politikáját. „Súlyos és megbocsáthatatlan hiba lenne elmulasztani országunk modernizációját a jelenlegi kihívások tükrében" - fogalmazott a kancellár. A válság miatt egyébként csúszik a 2024-es költségvetés elfogadása, a végszavazást várhatóan csak jövő januárban fogják megtartani.
Szorosabbra fűzi a kapcsolatait az EP és az ukrán parlament
A NATO-főtitkára, Jens Stoltenberg azt hangsúlyozta, hogy Ukrajna támogatása a szövetségesek kötelessége:
„Az Egyesült Államok biztosan továbbra is támogatást fog nyújtani, mert ez a biztonsági érdeke. És ez összhangban van azzal is, amiben megállapodtunk."
Az ukrán parlament elnöke, Ruszlan Sztefancsuk Brüsszelben tárgyalt az Európai Parlament elnökével, Roberta Metsolával. A tervek szerint az EP állandó kirendeltséget fog nyitni Kijevben.