EventsEseményekPodcasts
Loader
Find Us
HIRDETÉS

Európai Unió: Montenegró befelé, Magyarország kifelé tart?

Be vagy ki?
Be vagy ki? Szerzői jogok Forrás: Euronews
Szerzői jogok Forrás: Euronews
Írta: Németh Árpád
Közzétéve: A legfrissebb fejlemények
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

„Montenegró a Balkán Svájca és Európa Szingapúrja” – így méltatta országát az új miniszterelnök. Az euró a pénzneme az elsők között, bő két évtizede, bár még nem uniós tag, de jó úton jár, hogy az legyen. Eközben Magyarországon drasztikusan csökkent az EU támogatottsága.

HIRDETÉS

Jöjjön montenegrói nyaralásra! Az autója már itt várja – ez a fanyar vicc keringett Európában/Magyarországon a kilencvenes évek vége felé, arra utalva, hogy az autólopások károsultjai nagy valószínűséggel a zord Balkán valamelyik országában kereshetik járművüket.

Hogy miért épp Montenegróban, arról nem szól a fáma. A feltételezés azonban vélhetően megalapozatlan, mert a lopott autók az akkori rendőrségi hírek szerint nem dél, hanem inkább kelet irányában találtak (or)gazdára. Az viszont igaz, hogy Montenegróban virágzott a bűnözés – a gyanú szerint állami szervezésben.

Tény, hogy ma, negyed század elteltével ez a parányi állam, a NATO és az euróövezet régi tagja áll a nyolc jelölt közül a legközelebb ahhoz, hogy az Európai Unió teljes jogú tagországa legyen.

Ezzel egyidejűleg Magyarországon meredeken csökkent az unió támogatottsága. Vajon Magyarország a kilépés felé tart, miközben Montenegró az unióba készül?

A legfelkészültebb jelölt

„Montenegró az élen jár” – idézte a podgoricai Pobjeda az Európai Bizottság elnökét, aki balkáni körútja során Montenegróba is ellátogatott. Ursula von der Leyen arra utalt, hogy a vendéglátó ország a legfelkészültebb a tagjelöltek közül.

„Már csak egy pár lépést kell eltökélten megtenni” – nógatta vendéglátóját, Jakov Milatović államfőt, akit arra emlékeztetett: a csatlakozás a felmutatott eredmények függvénye. „A feltételek teljesítése után a belépést nem fogjuk határidőhöz kötni” – jelentette ki a bizottsági elnök, akit daliás, hagyományos egyenruhába öltözött díszőrség fogadott a repülőtéren.

Ursula von der Leyen Podgoricában, 2023. október 31-én
Ursula von der Leyen Podgoricában, 2023. október 31-énAP Photo/Risto Bozovic

„Montenegró teljes mértékben harmonizálja kül- és biztonságpolitikáját az Európai Unió politikájával” – fogadkozott a köztársasági elnök, aki megjegyezte: Montenegróban jelenleg reformorientált, EU-barát politikai többség van hatalmon.

A 2016-os puccskísérlet

Hogy ez meddig lesz így, nem tudni. Montenegróban ugyanis Olaszországnál is gyakoribb a kormányváltás. Elemzők szerint azonban a jelenlegi, 44. montenegrói kormány a vártnál tovább fog uralkodni, mert a befolyásos, szerb- és oroszpárti parlamenti elnök, Andrija Mandić beiktatásával Belgrád és Moszkva érdekei fognak érvényesülni a kis Montenegróban. Ezzel gyakorlatilag sikerrel zárult a 2016-os puccskísérlet – mondta egy politikai szakértő.

Egy nappal Ursula von der Leyen látogatása előtt Andrija Mandić ellen tüntettek a parlament előtt, 2023. október 30-án
Egy nappal Ursula von der Leyen látogatása előtt Andrija Mandić ellen tüntettek a parlament előtt, 2023. október 30-ánAP Photo/Risto Bozovic

Az irányváltás azonban kétségtelenül nem fogja felgyorsítani Montenegró uniós csatlakozását. Ellenkezőleg.

Emlékeztetőül: éppen hét éve, 2016. október 16-án, a parlamenti választások napján ellenzéki vezetők – az orosz titkosszolgálat szervezésében – államcsínnyel próbálták átvenni a hatalmat, hogy mindenáron megakadályozzák Montenegró belépését a NATO-ba, amit a Nagy Testvér, Oroszország a leghatározottabban ellenzett. Ennek ellenére Moszkva tagadta szerepét a puccskísérletben.

A montenegrói igazságszolgálatás figyelmen kívül hagyta az orosz cáfolatot, és 2019-ben egy podgoricai bíróság összesen 69 év börtönre ítélt 14 vádlottat. A legsúlyosabb büntetéssel, 12, illetve 15 év szabadságvesztéssel – távollétükben – az orosz hírszerzés két tisztjét sújtották. Rajtuk kívül elítéltek két montenegrói ellenzéki képviselőt, kilenc szerb állampolgárt, nem utolsósorban pedig a szerbiai csendőrség egykori vezetőjét.

A feltételezett államcsíny nem érte el célját: Montenegró az ítélethirdetés előtt már két éve, 2017 júniusa óta NATO-tag volt, miután utolsóként Donald Trump akkori amerikai elnök is aláírásával ratifikálta a csatlakozási kérelmet.

A montenegrói hatalom ingatag állapotára utal azonban, hogy a fellebviteli bíróság tavalyelőtt, 2021-ben a vádirat minden pontjában hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet.

A megosztott ország

Az ország jelenlegi nemzetközi elnevezése, a Montenegró a Velencei Köztársaság közvetítésével terjedt el, amely egyszerűen olaszra fordította az eredeti, szláv, fekete hegyet jelentő Crna Gorát. A 14. században a tengerparti terület még a terjeszkedő városállam fennhatósága alá tartozott – egészen a 18. század végéig, amikor az Ottomán Birodalom ellenőrzése alá került a térség.

A Crna Gora-i törzsek ugyan sajátos autonómiával rendelkeztek, de nem érték be ezzel, és 1858-ban alig 7500 harcosuk a kétszeres túlerőben levő török sereg ellen vívott grahovaci csatában kivívta az ország első függetlenségét.

Montenegró államformája 1910-ben monarchiára változott. Az első világháborúban a szövetségesek oldalán harcolt, győzelmet aratott a KuK katonái felett, 1916-tól 1918 októberéig azonban mégis az osztrák-magyar birodalom része volt.

Az első világháború után kezdődött a zöldeknek (zelenaši) nevezett montenegrói nacionalisták összecsapása a fehérekkel (bjelaši), akik Szerbiát tartották anyaországuknak. Torzsalkodásuk a hatalomért mind a mai napig tart.

A második világháború kezdetén újra Olaszország foglalta el területet, amely a világégés után Jugoszlávia hatodik alkotmányos tagköztársaságaként nyerte el mai formáját.

HIRDETÉS
Montenegró és szomszédai, napjainkban
Montenegró és szomszédai, napjainkbanForrás: Euronews

A balkáni háborúkban – területszerzési szándékkal – Montenegró Szerbia oldalán harcolt, katonái Dubrovnikot is lőtték.

Jugoszlávia szétesése után – az úgynevezett Kis-Jugoszlávián belül – államszövetségben maradtak Szerbiával, 2006-ban azonban egy szoros népszavazás után Montenegró másodszor is kikiáltotta függetlenségét, amit a referendum részvevőinek 55 százaléka támogatott, 45 százaléka ellenzett.

A kis, valamivel több mint hatszázezer lakosú ország népességének 45 százaléka a legutóbbi, 2011-es népszámláláson montenegróinak, csaknem 29 százaléka pedig szerbnek vallotta magát. A latin és cirill betűs írásmód egyenrangú, a hivatalos nyelv pedig a montenegrói – voltaképpen szerb nyelv sajátos, horvát dialektusban.

Montenegró gyér népességét a szláv rokonsággal álcázzák, azt állítva, hogy „mi és az oroszok kétszáz millióan” vagyunk. A szólás szállóigévé vált, és állítólag a 18. század elején a törökök elől Oroszországba menekülő Danilo korából származik. A püspököt személyesen Nagy Péter cár fogadta, és azt javasolta: „törekedjenek békére” a törökökkel. Ha a szultán mégis háborút kezdene, „az önök fegyveres segítségére is számítunk” – mondta az uralkodó vendégének.

A büszke nemzet attól kezdve úgy tartotta, hogy szükség esetén Oroszország segítségére kel.

HIRDETÉS

Az orosz-japán háború kitörésének másnapján, 1904-ben – a töretlen barátság jegyében – Montenegró hadat üzent Japánnak, elvégre „az oroszokkal együtt kétszáz millióan voltak”.

Az orosz-japán háborút lezáró béketárgyalásokba Montenegrót nem vonták be, hisz csak néhány katonája harcolt a mandzsúriai fronton, így hivatalosan csak 102 év elteltével szűnt meg a Montenegró és Japán közötti hadiállapot, miután a japán külügyminiszter-helyettes 2006-ban Podgoricába látogatott, elismerte az ország függetlenségét, és hivatalosan békét kötött vendéglátóival.

A cigarettacsempészet és az euró

A balkáni háborúk után szankciókkal sújtott Kis-Jugoszlávia törpeállama a bűnözéstől sem riadt vissza életben maradásáért. Cigarettát csempésztek Olaszországba, ottani közvetítéssel pedig más európai országokba – méghozzá az állami vezetés tudtával, vagy pontosabban szervezésében.

Milo Đukanović a tavalyelőtti glasgowi klímacsúcson, balján António Guterres ENSZ-főtitkárral, jobbján pedig Boris Johnson brit miniszterelnökkel
Milo Đukanović a tavalyelőtti glasgowi klímacsúcson, balján António Guterres ENSZ-főtitkárral, jobbján pedig Boris Johnson brit miniszterelnökkelAP Photo/Alastair Grant

A tagbaszakadt, csaknem kétméteres Milo Đukanović három évtizeden át volt hol köztársasági-, hol miniszterelnök. Hatalomra kerülésének első éveiben kezdett virágozni a cigibiznisz, amit az általa vezetett szocialisták nem is titkoltak, azt állították viszont, hogy nem csempésznek, hanem tranzitútvonalat engedélyeznek.

A „tranzitforgalom” azonban annyira elburjánzott, hogy az olasz ügyészség 2003-ban vádat emelt az akkor történetesen kormányfői posztot betöltő Đukanović ellen, amit csak hat évvel később vontak vissza, de nem megalapozatlanság, hanem a gyanúsított diplomáciai immunitása miatt.

HIRDETÉS

A maffia jellegű cigarettacsempészetet még napjainkban sem sikerült maradéktalanul felszámolni, a bűnözésből viszont az ország is profitált.

Akkora mennyiségű nyugati valuta cirkulált az országban, hogy a vezetés a függetlenség előkészítése érdekében 1999-től a jugoszláv/szerb dinár mellett a sokkal stabilabb német márkát is hivatalos fizetőeszköznek nyilvánította, 2002-től pedig a márkát felváltó eurót. A dinárt teljesen száműzték.

Az európai jegybank kezdetben nem kifogásolta a lépést, és az Európai Bizottság is csak évekkel később tette szóvá az euró egyoldalú bevezetését.

A feltételek világosak. Mindenekelőtt az EU tagjai használhatják a közös valutát

idézte a Financial Times a bizottsági szóvivőt.

Montenegró egy évvel később, 2008 decemberében hivatalosan is benyújtotta csatlakozási kérelmét, és ezzel elcsitult a vita az euró használatáról.

HIRDETÉS

A listavezető

Montenegró „jutott a legtovább” az uniós taggá válás útján – ezt mondta minden öntömjénezés nélkül a minap a bizottsági elnökkel tárgyaló államfő.

„Montenegró csatlakozása nagyszerű üzenet lenne minden tagjelölt ország számára, hogy a bővítési folyamat nem rekedt meg” – hangoztatta Jakov Milatović, aki szerint ösztönzően hatna a többi tagjelöltre, hogy folytassák reformprogramjukat.

A találkozójukra éppen egy nappal azután került sor, hogy beiktatták hivatalába Milojko Spajić kormányát. Az általa vezetett Európa Most elnevezésű mozgalom még júniusban megnyerte az előrehozott választásokat, de a miniszterelnöki kinevezéséhez szükséges politikai alku csak azután született meg, hogy a Belgrádhoz és Moszkvához lojális Andrija Mandić kapta meg a befolyásos házelnök tisztségét.

Ursula von der Leyen és Milojko Spajić megbeszélése Podgoricában 2023. október 31-én
Ursula von der Leyen és Milojko Spajić megbeszélése Podgoricában 2023. október 31-énAP Photo/Risto Bozovic

Az új kormányfő már a bizottsági elnök látogatása előtt kijelentette: reméli, hogy „feloldhatja az európai integráció akadályait, gyorsan előre léphet, és ezzel Montenegró lehet az Európai Unió következő tagja”. Megerősítette, hogy kormánya Európa-párti marad Mandić megválasztása ellenére.

Montenegró a Balkán Svájca és Európa Szingapúrja

– méltatta országát Milojko Spajić.

HIRDETÉS

Montenegró felkészültségét november elején értékeli az Európai Bizottság éves jelentésében.

Von der Leyen elismeréssel nyilatkozott Montenegró érdemeiről, és leszögezte: most a csatlakozásra kell összpontosítani.

Szerbiának helye van az unióban – mondta a bizottsági elnök ugyanazon a napon Belgrádban, de hozzátette: „Szeretnénk, ha megtennék a következő lépéseket, hogy közelebb kerüljenek hozzánk, a többi között a külpolitikában”. Ezzel arra utalt, hogy a tagországok nem köthetnek önálló megállapodásokat harmadik féllel.

Montenegró befelé, Magyarország kifelé tekinget?

Nem sokkal Ursula von der Leyen balkáni körútja előtt jelent meg egy felmérés az Európai Unió támogatottságáról uniós és nem uniós tagországokban egyaránt.

Egy év alatt Magyarországon csökkent legnagyobb mértékben, 10 százalékkal, Brüsszel népszerűsége – és ebben nyilván nagy szerepet játszott az utóbbi időkben tapasztalt folyamatos „brüsszelezés”.

HIRDETÉS

A támogatottság tavaly globálisan rekordot döntött, és azóta valamelyest hanyatlott, de sehol sem olyan ütemben, mint Magyarországon. A vizsgált országok közül, 2016 óta csak Lengyelországgal érdemes összevetni, ahol az október derekán megtartott választásokon az ellenzék győzött.

Ott az Unió támogatottsága az idén 87 százalékos, szemben a magyar 59 százalékkal. A nem teljes felmérésben mellesleg a vizsgált tagországok közül Görögországban 50-ről 49 százalékra süllyedt az EU népszerűsége.

Az Európai Unió – mint ismert – Varsó és Budapest esetében jogállamisági viták miatt felfüggesztette az uniós kifizetéseket.

Magyarországra ennek ellenére 2004 májusa óta elképesztő mennyiségű pénz érkezett: összesen csaknem 23 ezer milliárd forint. A közberuházások több mint felét uniós támogatás bevonásával finanszírozta az ország – írta a bizottság budapesti képviseletének adatai alapján a növekedés.hu.

A véleményt nyilvánítóknak valószínűleg fel kellene mérniük, milyen terhekkel járna egy külföldi utazás, a vízumügyintézés, a roaming megszűnése, a vámok bevezetése – hogy csak néhány mindennapos példát említsünk, arról nem is beszélve, hogy Moszkva, Peking vagy Asztana nem veszi hasznát Magyarországnak, ha nem az Unió tagja, és a még meg nem épült akkumulátorgyárak pedig bezárhatnak, ha csak vámmal terhelt árut szállíthatnak az EU-ba.

HIRDETÉS
A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Magyarországon a leggyengébb a demokrácia az uniós tagállamok közül, egy új jelentés szerint

Európa-barát kormány nyerte a montenegrói választást

Đukanović vagy Milatović? Hamarosan eldől, kit akarnak államfőjüknek a montenegróiak