A vámok kölcsönös megszüntetéséről írt alá szerződést Belgrád és Peking, a gond csak az, hogy a jövőre életbe lépő egyezmény sérti az EU-csatlakozás szabályait.
HIRDETÉS
Azon a napon, amikor Szerbia az EU tagjává válik, hatályát veszti az a szabadkereskedelmi megállapodás, amelyet Belgrád október 17-én írt alá Kínával, és amelyet a szerb politikusok üdvözöltek, akárcsak az összes többi, aznap aláírt megállapodás - mondta Peter Stano, az Európai Bizottság szóvivője.
Ezt megerősítette Jelena Grubor Stefanović, a Szerbiai Kereskedelmi Kamara sanghaji képviselője is, hozzátéve, hogy mindkét fél tisztában volt ezzel a ténnyel már a tárgyalások megkezdése előtt. Kérdés, hogy akkor viszont Belgrádnak miért volt fontos egy ilyen megállapodás megkötése.
Kína számára már sokkal egyértelműbb az előny - állapítja meg az Euractiv, hiszen a Szerbiával kötött szabadkereskedelmi megállapodás az első, amelyet egy közép- vagy kelet-európai országgal kötöttek, egy olyan régióval tehát, amely egyébként hátat fordít Pekingnek.
Hogy a jövő tavasszal életbe lépő egyezmény - amelynek legfontosabb eleme, hogy a szerb és kínai termékekre a továbbiakban megszűnnek a vámok - mikor veszti hatályát, hogy tehát Szerbia mikor lesz az EU tagja, még nem tudni. A csatlakozási folyamat még várat magára, a 35 fejezetből eddig 22-t nyitottak meg, és csak kettőt zártak le ideiglenesen.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke keddi belgrádi látogatása során, miközben hangsúlyozta, hogy Szerbiának helye van az EU-ban, azt is mondta: "Szeretnénk, ha megtennék a következő lépéseket, hogy közelebb kerüljenek hozzánk, többek között a külpolitikában". E területen ugyanis az EU kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a harmadik országokkal kötött kereskedelmi megállapodásokról.
"A külkereskedelmi megállapodásnak nagy jelentősége van; már az EU-ba való belépés előtt is gyarapodnunk kell" - hangoztatta a szerződés pekingi aláírásakor Vucic szerb elnök, példának hozva fel, hogy a szerb méztermelők jelentős előnyökhöz jutnak ebből a megállapodásból.