Rétvári Bence belügyi államtitkár egy képviselőtársa kérdésére ismertette a pontos számokat. Válasza szerint azért engedték szabadon a bűnözőket, mert fogva tartásuk jelentős költségekkel járt, és alig fértek el a börtönökben.
HIRDETÉS2023. október 12-ig 1634 elítélt, külföldi állampolgárságú embercsempészt engedtek el összesen 30 magyarországi büntetésvégrehajtási intézményből egy tavaszi kormányrendelet alapján. Azt már korábban is lehetett tudni, hogy tömegével hagyhatták el az embercsempészek a hazai börtönöket, a pontos számokra azonban csak most derült fény.
Méghozzá annak köszönhetően, hogy egy jobbikos képviselő, Lukács László György írásbeli kérdést intézett Rétvári Bence belügyi államtitkárhoz a témában, Rétvári pedig válaszában az intézkedés indoklása mellett részletes adatokat is közölt. Az államtitkár írásbeli válasza elérhető a parlament honlapján, elsőként az Economx nevű portál írt róla.
72 órán belül el kell hagyniuk Magyarországot az embercsempészeknek
Az embercsempészek kiengedését egy április 27-ei kormányrendelet tette lehetővé. Ez kiterjesztette az úgynevezett reintegrációs őrizet intézményét az olyan embercsempészekre, akik esetében egyéb bűncselekmény elkövetését nem állapították meg. Alaphelyzetben a reintegrációs őrizetet a társadalomra kevésbé veszélyes, nem életvitelszerű bűnelkövetők számára tartja fenn az állam, leginkább olyan esetekre, amikor gondatlanságból elkövetett bűncselekmény miatt ítéltek el valakit.
A jogintézmény praktikusan azt jelenti, hogy az elítélt a büntetésének egy részét egy lakásban töltheti le, és szigorú feltételek mellett azt el is hagyhatja, például azért, hogy boltba, dolgozni vagy tanulni járjon. A külföldi embercsempészek esetében azonban nincs szó ilyenről, számukra azzal jár a reintegrációs őrizet, hogy 72 órán belül el kell hagyniuk az országot. Az eljárást Zuzana Čaputová szlovák köztársasági elnök kritizálta szeptember elején.
Nem fértek már el a külföldi rabok a magyar börtönökben
Rétvári Bence írásbeli válaszában elsősorban azzal indokolta a reintegrációs őrizet kiterjesztését a külföldi embercsempészekre, hogy a fogva tartásuk rengeteg pénzbe kerül a magyar államnak:
Rétvári azt is hozzátette, hogy a határvédelmi költségek megtérítését hiába kérte a kormány az Európai Uniótól, ahogy az elítéltek őrzésének költségét sem akarták kifizetni azok az országok, ahonnan az embercsempészek érkeztek. A kormány azt is megpróbálta elérni, hogy az érintett országok vegyék át a saját állampolgáraikat, sikertelenül.
Rétvári Bence szerint több mint 2000 külföldi embercsempészt fogtak el Magyarországon, és miattuk a hazai börtönök túlzsúfolttá váltak. Arányuk jóval 10 százalék fölé nőtt, nagyjából minden nyolcadik rab külföldi embercsempész volt a hazai börtönökben az elengedésük előtt, és még most is a fogva tartottak 8,5 százalékát teszik ki.
Az államtitkár azt is leírta, hogy az elengedett embercsempészek közül mindössze nyolcan kerültek vissza a börtönbe, és csupán két személy esetében derült fény arra, hogy újra embercsempészetben vett részt.