EventsEsemények
Loader

Find Us

HIRDETÉS

A halloween európai gyökereit mutatta be az Aquincumi Múzeum az ünnep éjszakáján

Kelta ruhába öltözött hagyományőrző az Aquincumi Múzeumban
Kelta ruhába öltözött hagyományőrző az Aquincumi Múzeumban Szerzői jogok Euronews
Szerzői jogok Euronews
Írta: Magyar Ádám
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Az ókori kelták nyárzáró ünnepéből fejlődött ki a mai halloween, márpedig kétezer évvel ezelőtt a mai Budapest területén is kelták éltek.

HIRDETÉS

Különleges halloween-ünnepség várta az ókor szerelmeseit az Aquincumi Múzeumban. Bár a halloweent sokan az Egyesült Államokhoz kötik, valójában kelta gyökerei vannak. A mai Budapest területén pedig épp egy kelta törzs, az eraviszkuszok éltek a római hódítás előtt. A múzeum ezért az ő ünnepüket, a Samhaint elevenítette fel október 31-én.

„Az eraviszkuszok beolvadtak a római társadalomba, viszont nagyon sokféleképpen megőrizték a hagyományaikat és a kultúrájukat, és ennek sok nyomát megtaláljuk még a II., III. századból megmaradt régészeti anyagban is. Úgyhogy azt gondoltuk, hogy mindenképp érdemes lenne egy olyan rendezvénynek is otthont adni, ami nemcsak kifejezetten a rómaiakhoz kapcsolódik, hanem a kelta hagyományt is bemutatja. Már csak azért is, mert az Aquincumi Múzeumnak a gyűjteményében is nagyon erősen megvan a kelta anyag" - magyarázta Abonyi Zsanett, az Aquincumi Múzeum művelődésszervezője az Euronewsnak.

Nyárzáró ünnep lámpásokkal és jelmezekkel

A Samhain tulajdonképpen azt jelenti, hogy a nyár vége. A kelták két részre osztották az évet, és ez az ünnep volt a nyári félév záróeseménye, ami egyrészt a betakarítás végével, másrészt pedig a visszahúzódóbb, nyugodtabb téli időszak kezdetével esett egybe. 

„Nagyon sok olyan információ van, amiből rekonstruálni tudjuk azt, hogy milyen hagyományok is kötődtek ehhez a bizonyos Samhain eseményéhez, ami aztán majd később kifejlődött, vagy hát átalakult a ma ismert halloweenné” - mondta Abonyi, majd példákat is hozott olyan szokásokra, amelyek évezredekkel később is velünk vannak még.

Az ókori kelta ünnepnek például épp úgy része volt az arcfestés és a beöltözés, mint a mai halloweennak. Sőt, az ókorban is lámpásokat faragtak ekkor, ahogyan az ma szokás, csak nem tökből, hanem tarlórépából.

A párbajbemutató is a program része volt
A párbajbemutató is a program része voltEuronews

„A kelták úgy tartották, hogy ez az az éjszaka, amikor elvékonyodik a határ az evilág és a túlvilág között, és ekkor van a legnagyobb esély arra, hogy a szellemek visszatérjenek az élők közé. A lámpáskészítés is azt szolgálta, hogy ezeket az ártó, gonosz szellemeket valahogy visszatartsák, eltántorítsák attól, hogy bármilyen befolyást gyakoroljanak az élők életére. Sőt a beöltözés is ahhoz kapcsolható, hogy ne ismerjék fel őket" - magyarázta Abonyi Zsanett.

A különböző foglalkozásokon részletesen meg lehetett ismerni a kétezer éves hagyományokat, az előadásokon túl sokféle bemutató, jóslás és mesemondás szolgálta az ismeretterjesztést. De a szervezők azokra is gondoltak, akik inkább csak szórakozni akartak: volt tökfaragás, szabadulószoba, a régészeti parkban pedig hagyományőrző zenekarok léptek fel.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Halloween-hangulat a nagyvilágban

Egyre többet költenek a Halloweenre a britek

Halloween: Biden gyerekeket fogadott a Fehér Házban