Az ókori kelták nyárzáró ünnepéből fejlődött ki a mai halloween, márpedig kétezer évvel ezelőtt a mai Budapest területén is kelták éltek.
HIRDETÉSKülönleges halloween-ünnepség várta az ókor szerelmeseit az Aquincumi Múzeumban. Bár a halloweent sokan az Egyesült Államokhoz kötik, valójában kelta gyökerei vannak. A mai Budapest területén pedig épp egy kelta törzs, az eraviszkuszok éltek a római hódítás előtt. A múzeum ezért az ő ünnepüket, a Samhaint elevenítette fel október 31-én.
„Az eraviszkuszok beolvadtak a római társadalomba, viszont nagyon sokféleképpen megőrizték a hagyományaikat és a kultúrájukat, és ennek sok nyomát megtaláljuk még a II., III. századból megmaradt régészeti anyagban is. Úgyhogy azt gondoltuk, hogy mindenképp érdemes lenne egy olyan rendezvénynek is otthont adni, ami nemcsak kifejezetten a rómaiakhoz kapcsolódik, hanem a kelta hagyományt is bemutatja. Már csak azért is, mert az Aquincumi Múzeumnak a gyűjteményében is nagyon erősen megvan a kelta anyag" - magyarázta Abonyi Zsanett, az Aquincumi Múzeum művelődésszervezője az Euronewsnak.
Nyárzáró ünnep lámpásokkal és jelmezekkel
A Samhain tulajdonképpen azt jelenti, hogy a nyár vége. A kelták két részre osztották az évet, és ez az ünnep volt a nyári félév záróeseménye, ami egyrészt a betakarítás végével, másrészt pedig a visszahúzódóbb, nyugodtabb téli időszak kezdetével esett egybe.
„Nagyon sok olyan információ van, amiből rekonstruálni tudjuk azt, hogy milyen hagyományok is kötődtek ehhez a bizonyos Samhain eseményéhez, ami aztán majd később kifejlődött, vagy hát átalakult a ma ismert halloweenné” - mondta Abonyi, majd példákat is hozott olyan szokásokra, amelyek évezredekkel később is velünk vannak még.
Az ókori kelta ünnepnek például épp úgy része volt az arcfestés és a beöltözés, mint a mai halloweennak. Sőt, az ókorban is lámpásokat faragtak ekkor, ahogyan az ma szokás, csak nem tökből, hanem tarlórépából.
„A kelták úgy tartották, hogy ez az az éjszaka, amikor elvékonyodik a határ az evilág és a túlvilág között, és ekkor van a legnagyobb esély arra, hogy a szellemek visszatérjenek az élők közé. A lámpáskészítés is azt szolgálta, hogy ezeket az ártó, gonosz szellemeket valahogy visszatartsák, eltántorítsák attól, hogy bármilyen befolyást gyakoroljanak az élők életére. Sőt a beöltözés is ahhoz kapcsolható, hogy ne ismerjék fel őket" - magyarázta Abonyi Zsanett.
A különböző foglalkozásokon részletesen meg lehetett ismerni a kétezer éves hagyományokat, az előadásokon túl sokféle bemutató, jóslás és mesemondás szolgálta az ismeretterjesztést. De a szervezők azokra is gondoltak, akik inkább csak szórakozni akartak: volt tökfaragás, szabadulószoba, a régészeti parkban pedig hagyományőrző zenekarok léptek fel.