Szlovákiában előrehozott parlamenti választásokat tartanak, melynek a legnagyobb esélyese a Robert Fico korábbi miniszterelnök vezette Smer. Utánanéztünk, hogy megválasztása esetén milyen fordulat állhat be Szlovákia bel- és külpolitikájában, érintve a magyarokhoz való viszonyt is.
- A 2020 februári szlovákiai parlamenti választásokat az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OĽaNO) nyerte, a miniszterelnök Igor Matovič lett. Pártja három másik párttal lépett koalícióra, ezek a jobboldali Család Vagyunk (SR), az euroszkeptikus és neoliberális Szabadság és Szolidaritás (SaS), valamint a centrista-liberális Az Emberekért.
- Az Igor Matovič vezette koalíció a pandémia közepette a Szputnyik vakcina beszerzése miatt megbomlott. 2021. március végén Matovič lemondott, és helyet cserélt Eduard Heger pénzügyminiszterrel.
- 2022 szeptemberében a kormánykoalíciót otthagyta a Richard Sulík vezette SaS. A decemberi bizalmi szavazáson a kisebbségbe szorult kormány elbukott, majd ügyvezetőként hatalmon maradt. Öt hónap alatt, tehát májusig miniszterek sora mondott le, május 7-én pedig maga Heger is, magyarán: a szeptemberi előrehozott választásokig sem bírták ki.
- Május 15-e óta az Ódor Lajos vezette szakértői kormány irányítja az országot.
Fico ex-miniszterelnök a színen
HIRDETÉSRobert Fico 2018-ban a Kuciak-gyilkosság okozta belpolitikai válság miatt mondott le, miniszterelnökként ekkor a harmadik ciklusát töltötte. Tokár Géza politikai elemző az Euronewsnak azt nyilatkozta, hogy „nagyon sokan Ficót személyesen kezdték hibáztatni azért, hogy kialakulhatott Szlovákiában egy olyan közeg, amelyben az oligarchák államként működhettek az államban, és ez veszélyt jelentett akár a magánszemélyek biztonságára és életére is. Ez nagyon beszűkítette Fico lehetőségeit a következő évekre, mert vagy arról volt szó, hogy az életművét zárójelbe téve őt személyesen előbb-utóbb valamilyen bűncselekmény kapcsán megpróbálják bíróság elé állítani, vagy pedig arról, hogy tovább folytatja a párt vezetését, és megpróbál visszatérni valamilyen módon a miniszterelnöki székbe."
Fico tehát lemondott, de utána sem tűnt el a politika süllyesztőjében. Alkalmazkodó, éles szemű politikusról van szó, aki a 2020-ban induló kormányciklus bukdácsolásában lehetőséget látott, illetve észrevette, hogy csak kisebb, szemmel kevésbé látható pártok vették elő a Nyugatot ellenző, és közben oroszbarát retorikát - ő viszont egy nagy párt vezetőjeként állt bele ezekbe a témákba.
Az utóbbi egy évben a Smer hasított, a legutóbbi mérések szerint 20 százalék feletti szavazati aránnyal nyerhetik meg a szombati választást, ő pedig ismét beülhet a miniszterelnöki székbe. Fico győzelmét elemzők sora vetíti előre, így nem is a diadala, hanem inkább az a kérdés, hogy kivél lép majd kormánykoalícióra.
150 parlamenti székért megy a harc
A legutóbbi felmérések szerint a szlovák parlamentbe kilenc párt képviselői ülhetnek be, a bejutási küszöb 5 százalék. A kilenc párt jelenléte törékeny koalícióhoz vezethet, akár olyannyira sérülékenyhez, amilyen a 2020-as választások után kialakult. Szalay Zoltán politikai elemző, a Denník N / napunk.sk vezető szerkesztője az Euronewsnak nyilatkozva megjegyezte, hogy ez persze attól is függ, hogy melyik tábor alakít kormányt. "Történelmileg látható, hogy a liberális pártok esetén törékenyebb a koalíció, mint a populista-nacionalista pártoknál. A Smer általában stabil koalíciót visz, most viszont az eddigieknél alacsonyabbra mérték őket, és több koalíciós partnerre lehet szükségük, mint korábban.” Szalay szerint Ficónak jó képességei vannak egy koalíció megtartásához, és emlékeztet, hogy a Smer még akkor is végigvitte a ciklust, amikor 2018-ban Ficónak le kellett mondania. A miniszterelnöki széket akkor Peter Pellegrini vette át, aki a 2020-as választásokat követően vált ki a Smerből, és megalapította a Hang (Hlas) nevű pártot.
A jelenlegi méréseket tekintve a Hlas a szavazatok 10-13 százalékára esélyes. Szalay Peter Pellegrini legutóbbi nyilatkozataiból kiindulva mondja, hogy a párt láthatóan tendál abba az irányba, hogy koalícióra lép Ficóval. "Pellegrini viszont kizárta a szélsőjobbos (9 százalékra mért) Republikát, így ők legfeljebb kívülről fogják támogatni őket, ahogy például Andrej Babišt támogatták a kommunisták Csehországban." - Szalay mindehhez hozzáteszi, hogy ekkor jöhet el a szintén biztos parlamenti befutónak jósolt Progresszív Szlovákia ideje, mely a 2019 óta köztársasági elnöki székben ülő Zuzana Čaputová pártja.
"Kirándulnak a leszbikusok"
A kampány során Fico retorikája piszok agresszív volt. Szalayt idézve: "Azzal igyekszik megnyerni a választásokat, hogy a legnagyobb macsónak állítja be magát. Felvette az utca és a nép gyermekének imidzsét, a szavazótábora pedig leginkább az ilyen típusú politikára fogékony emberekből áll össze. Fellépése sokszor agresszív és szélsőséges, minek köszönhetően a mérsékeltebb szavazók a régi Ficóra emlékeztető Pellegrini felé húznak.” Mindeközben Fico is jól járt: stílusának köszönhetően elhozott jó pár szavazatot a szélsőjobbtól, például a Republikától is - noha ezért látványosan meg is dolgozott.
A már említett macsóskodásban Fico valóban rendkívül mélyre süllyedt. Hogy mennyire, azt a következő eset igazán jól mintázza: augusztusban egy videóban gyalázta a Denník N munkatársnőjét és a Specializált Büntetőbíróság bírónőjét. A két nőt a Tátra egyik hotelének garázsában bökte ki egy online megmondóember, amint bicikliket pakoltak fel az autóikra. Az esetről felvétel készült, ami körbejárta a dezinformációra szakosodott szlovák portálokat, Fico pedig videóban kommentálta a történteket, miszerint
A volt miniszterelnök elmagyarázta, hogy a hazai igazságszolgáltatásra nézve problémás ennek a két személynek a feltételezett kapcsolata. Megjegyzendő: a Denník N távolról sem Fico kedvenc portálja, ugyanis 2020 után rendre beszámoltak a korábbi ügyeiről, minek köszönhetően eljárások indultak ellene és csatlósai ellen. A videóban szereplő bírónő pedig éppen az, aki letöltendő börtönbüntetésre ítélte például Dušan Kováčik egykori ügyészt.
2022 áprilisában a szlovák Speciális Ügyészi Hivatal Robert Fico őrizetbe vételét is indítványozta, miután eljárás indult ellene bűnszervezet létrehozásának gyanújával. Mivel Fico parlamenti képviselőként dolgozott, őrizetbe csak akkor vehették volna, ha a parlament ehhez hozzájárul. Nem járult hozzá, Fico pedig közölte, hogy politikai indíttatású bosszúról van szó, melynek célja a legerősebb ellenzéki párt vezetőjének ellehetetlenítése. A választás után viszont várhatóan rendezné az ügyeket, még ha nem is éppen demokratikus módon.
Kéz alá dolgozó bíróságok
Szalay Zoltán azt mondja, a legtöbben éppen attól tartanak, hogy Fico - kormányra jutása esetén - bekebelezi az igazságszolgáltatást. "Korábban jelezte, hogy lecserélné a rendőrség jelenlegi vezetését, és átalakítaná az ügyészséget is. Ezzel megszabadulna attól a két fontos szereplőtől, akik a korábbi Fico-kormányok korrupciós ügyei ellen folyó nyomozások mozgatói: Hamran István országos rendőrfőkapitánytól és Daniel Lipšic különleges ügyésztől. – Szalay mindehhez hozzáteszi, hogy a bíróság mellett a média sem úszná meg: – Fico komoly jeleit mutatta, hogy csorbítaná a sajtó szabadságát, amire az is utalhat, hogy a legnézettebb szlovák, de amerikai kézben lévő Markíza televízióban rendezett választás előtti politikai vitákra nem ment el.”
Mi lesz a magyarokkal?
Indítsuk a pártok irányából. A Szövetségnél rezeg a léc, a Magyar Fórum és a Híd viszont biztosan nem jut be a parlamentbe. "A Szövetséget 3,5-4 százalékra mérték, de a magyar választókat általában pontatlanul mérik Szlovákiában, ezért nem lehet biztosat mondani" - magyarázza Szalay, és hozzáteszi, hogy a Szövetség biztos bekerüléséhez alacsony részvételre lenne szükség, noha idén sem várható alacsonyabb részvétel a 2020-asnál, amikor a választópolgárok 65 százaléka ment el szavazni.
A Szövetséget támogatja a magyar kormány, a magyar kormány pedig éppen jóban van Ficóval, így még az sem kizárható, hogy a párt esetleges bejutása esetén egy koalícióban ülne a Smerrel.
Tessék választani: magyarellenesség vs. migránsok és Soros
Noha Fico korábban erősen magyarellenes retorikát vitt - a szlovák szélsőjobbhoz hasonlóan - mára megváltozott a mondandó. A Smer és a Republika politikusai is előbb húzzák elő a Soros- vagy a migránskártyát, a magyarokkal pedig már rég nem foglalkoznak olyan hangosan, mint korábban. Sőt: a szlovák szélsőjobb rendre pozitívan nyilatkozik a magyar kormányról.
Szalay szerint a szlovák liberálisoknak a szélsőjobbosoknál több a konfliktusuk a magyar kormánnyal és Orbán Viktorral. "A Smer és az orbáni politika összeér, a Smernél pedig mára letettek arról, hogy a magyar kisebbség ellen uszítsanak - magyarázza az elemző, és hozzáteszi, hogy ez nem egyenlő azzal, hogy a magyar kisebbség a jövőben jobb helyzetbe kerül Szlovákiában. - A Smer nem szorgalmaz kisebbségi jogbővítést, és mióta megtörtént a Fico-Orbán kiegyezés, azóta a magyar kormány sem vállal konfliktust a szlovákiai magyar kisebbség jogbővítése kapcsán.”
Tokár Géza Fico miniszterelnöksége esetén viszonylag harmonikus szlovák-magyar kapcsolatokra számít. Fico retorikája a külpolitikai ügyekben nagyon hasonló Orbán Viktoréhoz, így nem csoda, hogy a magyar miniszterelnök őt támogatta a választási kampányban.
Szélről érkező labda
A szlovák szélsőjobb kapcsolata a magyar kormánnyal nemhogy békésnek, hanem egyenesen rózsásnak látszik. Szijjártó Péter külügyminiszter tavaly decemberben a szélsőjobbos Szlovák Nemzeti Párt (SNS) vezérével, Andrej Dankóval fotózkodott, és kapott egy szlovák válogatott mezt, amit az ő nevével díszítettek. Szijjártó akkor közölte, hogy a nemzeti pártok könnyen megértik egymást, hiszen a nemzeti érdek vezérli őket. Emlékeztetőül: a nemzeti érdeket Danko korábban annyira komolyan vette (vagy félreértelmezte), hogy benyújtotta a himnusztörvényt, miszerint 7 ezer euróra büntették volna azt, akinek a rendezvényén egy idegen ország himnuszát éneklik. A törvényt nem szavazták meg.
Szlovákia közel 5,5 milliós lakosságának nagyjából a 8,5 százaléka magyar, a magyarlakta területeken pedig kedden és szerdán járt a magyar külügyminiszter, ahol buzdította a helyieket, hogy szavazzanak a Szövetségre. A pozsonyi magyar nagykövetet erre bekérette a szlovák külügy, mert ők úgy vélik, hogy ez a kampányolás beavatkozás a belpolitikába.
Ha már külpolitika: a határon túl háború dúl
Oroszország 2022. február 24-én támadta meg Ukrajnát, Szlovákia pedig a kezdetektől támogatta Kijevet, csak a háború első négy hónapjában 153 millió euró értékben szállított hadászati eszközöket és hadianyagot Ukrajnának. "Fico viszont a szélsőjobbhoz hasonlóan a háború kitörése óta oroszbarát politikát folytat - emlékeztet Szalay, és hozzáteszi, hogy egy Pellegrinivel való koalíció a Hlas nyugatbarát politikája miatt tompítaná az oroszbarát hangokat. - Az összkép persze így sem annyira egyértelmű. Ha Fico lesz a miniszterelnök, akkor Szlovákia nem fog olyan látványosan kiállni Ukrajna mellett, mint amennyire az elmúlt másfél évben tette."
HIRDETÉSFicóról eközben tudható, hogy könnyebben egyezik meg az Európai Unióval, mint például Orbán Viktor, és aligha akar majd olyan rossz színben feltűnni az Egyesült Államok előtt, mint magyar kollégája, tehát kisebb a valószínűsége, hogy olyan gesztusokkal támogatná Moszkvát, vagy állna ki orosz érdekekért az Unióban, mint ahogy a magyar kormány többször is megtette. Hogy csak egyet említsünk: 2022 júniusában Magyarország megvétózott egy szankciós csomagot, melyben Kirill pátriárkát az EU-ban tárolt vagyonának befagyasztásával és beutazási tilalommal sújtották volna.
A Smer vezetőjéről tudható, hogy megválasztása esetén Orbánhoz hasonlóan kizárólag humanitárius támogatást nyújtana Ukrajnának, és hogy a szuverén nemzetek föderalista együttműködéseként látja az Európai Unió jövőjét. Ehhez képest az AP egy kampánytudósításában azt írta, hogy Fico visszatérése letérítené Szlovákiát a jelenleg járt demokratikus útról, és „Orbán Viktor Magyarországát”, illetve „a Jog és Igazságosság Lengyelországát követné."
A jelenlegi patthelyzet aligha marad
Ódor Lajos miniszterelnök a hét folyamán többször is szavazásra buzdította a szlovákokat, vele kapcsolatban viszont meg kell jegyezni, hogy amennyiben a parlamentbe jutó pártok nem tudnának kormányt alakítani, elméletileg ő maradna a miniszterelnök. "A gyakorlatban viszont ez nem történhet meg - hangsúlyozza Szalay. - Többször volt már nyakatekert koalíció Szlovákiában pusztán azért, hogy elkerüljék az újabb választást. A pártok erőforrásai mára kimerültek, és rengeteg pénzt költöttek el egy tulajdonképpen kilenc hónapig tartó kampányra. Valószínűtlen, hogy bevállalnának még egy kampányt. Szerintem meg fognak egyezni."
Szlovákiában csütörtök 0 órától kezdve kampánycsend van. Szombaton este 22 óráig lehet leadni a szavazatokat.