EventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Két nő indul a mexikói elnöki székért - egyikül szerint a maffia legyőzéséhez petefészek kell

Xóchitl Gálvez, Mexikó ellenzéki, őslakos származású elnökjelöltje összekulcsolt ujjaival jó szerencsét kíván
Xóchitl Gálvez, Mexikó ellenzéki, őslakos származású elnökjelöltje összekulcsolt ujjaival jó szerencsét kíván Szerzői jogok Forrás: Instagram/@xochitlgalvez
Szerzői jogok Forrás: Instagram/@xochitlgalvez
Írta: Németh Árpád
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A konzervatív ellenzék egy őslakos jelöltet indít a jövő júniusi elnökválasztáson, amelyen két nő közül választ elnököt Mexikó. Xóchitl Gálvez szenátornak nem lesz könnyű dolga: a hatalmon levő baloldal támogatottsága kétharmados.

HIRDETÉS

A szókimondó Xóchitl Gálvez szenátor, a mexikói ellenzék elnökjelöltje többször is összecsapott az államfővel, Andrés Manuel López Obradorral, sőt egyszer azt vágta AMLO fejéhez, hogy „petefészkekre van szükség” a szervezett bűnözés elleni küzdelemben. Arra utalt, hogy a „töketlen” férfiak nem tudnak elbánni a gonosztevők egyre népesebb táborával, akikkel csak a nők képesek leszámolni.

Mexikóban ugyanis elszabadult a pokol. A hatósági becslések szerint naponta 27 embert gyilkolnak meg, a népszámlálási adatok pedig azt mutatják, hogy nagyjából százezer ember holléte ismeretlen. A kábítószer-kereskedők által uralt országban anyák hada kutatja állhatatosan, de általában sikertelenül a kartellháborúkban eltűntek nyomait.

Forrás: Instagram/@xochitlgalvez
Xóchitl Gálvez kampányindítója a mexikóvárosi Függetlenség angyala téren, 2023. szeptember 3-ánForrás: Instagram/@xochitlgalvez

Amikor Xóchitl Gálvez hivatalosan is bejelentette indulását Mexikóváros emblematikus pontján, A függetlenség angyala téren, arra kérte politikustársait, hogy húzódjanak egy kicsit hátrébb, ő pedig magához ölelt egy nőt.

Ceci Flores nyolc éve keresi két eltűnt gyermekét. Tragédiája jól példázza számtalan, hozzá hasonló anya sorsát Mexikóban. Miután egy bérgyilkos fegyvert szegezett a fejéhez, és megparancsolta, hogy térdeljen le, Flores mélyen a szemébe nézett: „Ha meg akarsz ölni, lőj, de közben gondolj az anyádra, mert azon a napon, amikor te eltűnsz, ő kezd majd keresni téged, ahogy én a saját gyerekeimet”. Miközben az elnökjelölt Gálvez mellett állt a színpadon, a gyermekeit elvesztő anya a szokásos trikóját viselte két fia, Alejandro és Marco Antonio fényképével – tudósított az El País.

Rodrigo Oropeza/AFP
Xóchitl Gálvez, tőle jobbra Ceci Flores a mexikóvárosi bemutatkozásonRodrigo Oropeza/AFP

A gyermekeiket kereső anyákat és ügyüket egyre nagyobb érdeklődés övezi, ezáltal egyre fajsúlyosabb megjelenésük a politikában. Mind hangosabban bírálják a kormányt, amiért felületesen kezeli az eltűntek felderítését. A Nemzeti Kutatási Bizottság vezetője, Karla Quintana, aki – Gálvezhez hasonlóan – szintén összekülönbözött López Obrador elnökkel, le is mondott a minap.

Bár ez a téma az ellenzéki jelölt malmára hajtja a vizet, még korántsem dőlt el, hogy ő, vagy az államfő által támogatott, zsidó származású Claudia Sheinbaum nyeri a versenyt a jövő júniusra meghirdetett elnökválasztáson. A kormánypárt jelöltjéről mellesleg hamisan azt terjesztik, hogy Bulgáriában született.

„Szeretném újra látni a gyermekeimet”

Azt már a regnáló elnök is felismerte, hogy a 130 milliós ország politikai életét nagyban befolyásolja a gyermekeiket kereső anyák ügye. Andrés Manuel López Obrador 2018-as kampányának egyik ígérete volt az eltűnt fiatalok esetének tisztázása, és ebben sikerült is felmutatnia némi eredményt a mexikói kormánynak. Az egyik legemlékezetesebb eset az Ayotzinapa-botrány felderítése volt. A vidéki tanítóképző 43 hallgatója még 2014. szeptember 26-án tűnt el, a nyomozás azonban évekig egy helyben toporgott – mint kiderült a hatóságok érintettsége miatt.

Napra pontosan hat évvel a Mexikót sokkoló bűntény után, 2020-ban adtak csak ki elfogatóparancsot 25 ember, köztük szövetségi és helyi rendőrök, továbbá a hadsereg tisztjei – az ügyészség szerint a bűncselekmény „gyakorlati és értelmi szerzői - ellen.

A nyomozók szerint az történt, hogy a diákok buszokat zsákmányoltak, amelyekkel egy tüntetésre akartak eljutni. A rendőrök több buszt is megállítottak, a benne utazó fiatalokat pedig átadták egy helyi drogkartellnek. A bűnözők rivális bandatagoknak vélték őket, ezért könyörtelenül végeztek velük, holttesteiket pedig elégették egy szeméttelepen.

Quintana lemondása kétségtelenül károsan hatott a kormány egyik politikai projektjére, amellyel a lakosság azonosulni tudott, ezzel pedig a hatalom átengedte a teret az ellenzéknek, amely élt is a lehetőséggel. Xóchitl Gálvez nem véletlenül tartotta fontosabbnak átölelni a szintén gyermekeit kereső anyát saját párttársainál, így az a megállapítása sem véletlen, hogy a nők a férfiaknál sikeresebben harcolhatnak a bűnbandák ellen. Maga Ceci Flores csak annyit mondott: „Szeretném újra látni a gyermekeimet, még akkor is, ha csak egy maroknyi csontot találnak”.

Rendkívüli változás

Latin-Amerikában nem megy ritkaságszámba, hogy nőket választanak meg elnöknek. Eddig 13 nő töltött be államfői tisztséget – Argentínában és Bolíviában ketten is. Mexikóban azonban csak jövőre lesz nő a köztársasági elnök, miután López Obrador az alkotmánnyal összhangban hat év elteltével nem újrázhat, a két jelölt pedig hölgy.

Már ma kijelenthetjük: Mexikót a jövő évtől egy nő fogja kormányozni

– lelkesedett Jesús Silva-Herzog Márquez, a mexikói Monterrey Intézet politológusa, aki szerint ez „rendkívüli változás” az ország életében.

Xóchitl Gálvez és Claudia Sheinbaum kampányában felfedezhető némi hasonlóság. Jóllehet egyikük sem kifejezetten feminista, mindketten társadalmilag haladó nézeteket képviselnek, mindketten mérnöki diplomát szereztek, és mindketten fontosnak tartják a széles körben népszerű szegénységellenes programokat – vetette össze a jelölteket a New York Times.

Nem utolsósorban mindkét elnökjelölt támogatja az abortusz dekriminalizálását. Gálvez ezt annak ellenére teszi, hogy nézete ellentétes a mögötte álló konzervatív pártok álláspontjával. A mexikói legfelsőbb bíróság történetesen a minap döntött egyhangúlag úgy, hogy az abortuszt tiltó állami törvények alkotmányellenesek, és sértik a nők jogait. A mérföldkőnek számító határozat országos érvényű, és illeszkedik az abortusz legalizálásának latin-amerikai trendjéhez. A vallási és konzervatív körök – a meg nem született magzatok jogaira hivatkozva – elítélték a bírósági döntést.

Noha az elmúlt hónapokban a 69 éves AMLO belengette, hogy mandátuma lejárta után teljesen visszavonul – vagy ahogy ő mondta: „végleg nyugdíjba megy”, elemzők szerint megtartja befolyását attól függetlenül, hogy ki nyer jövőre. Ha a baloldali Nemzeti Újjászületési Mozgalom, a MORENA jelöltje, Sheinbaum nyer, lényeges változások nem várhatók – derül ki egy washingtoni kutatóintézet AMLO után címet viselő jelentéséből.

Ha jelöltje vereséget szenved, López Obrador úr „nem fog csendben a háttérbe szorulni” – állapítják meg az elemzők, akik szerint AMLO hűséges támogatóinak jelentős bázisa lehetővé teszi számára, hogy komoly befolyást gyakoroljon, ez pedig akadályozhatja Gálvezt abban, hogy érvényesítse saját elképzeléseit.

Tizenévesként már dolgozott

A gyakran elektromos kerékpárral közlekedő Xóchitl Gálvez szenátor sokszor kelt feltűnést Mexikó népes fővárosában.

Ő maga Hidalgo államban, a Mexikóvárostól 150 kilométerre északra fekvő Tepatepecben nőtt fel egy őslakos otomi apa és egy mesztic anya lányaként. A mesztic egyik szülője általában európai fehér, a másik pedig őslakos. Az otomi őslakosok leszármazottai nagyjából háromszázezren lehetnek, és Mexikó központi részén élnek.

HIRDETÉS
Szerző: Magnus Pharao Hansen
Otomi táncosok San Jeronimo Acazulcóban, 2009-benSzerző: Magnus Pharao Hansen

A kislány apja nyelvét, a hñähnut tanulta meg gyerekként, őrzi őslakos gyökereit, és szívesen viseli a mexikói nők hagyományos felsőjét, a hímzett huipilt. A keresztneve, Xóchitl (ejtsd: szocsitl) egyébként azt jelenti: virág. Nem mondható, hogy zavarbaejtő bőségben éltek volna. A családi házban még csapvíz sem volt. Az ínség késztette, hogy gyerekként édességet, tamalest árusítson a helyi piacon, a szerény bevételből pedig egyrészt saját iskoláztatásának kiadásait egészítette ki, másrészt szüleit támogatta.

Pedig apja, az otomi tanító Gálvez szavai szerint erőszakos, macsó és alkoholista volt. Nem titkolja azt sem, hogy egyik nővére – a gyanú szerint egy emberrabló banda tagjaként – 11 évig volt előzetes letartóztatásban.

Xóchitl tizenévesen írnokként serénykedett a helyi anyakönyvi hivatalban, majd 16 évesen egyedül költözött Mexikóvárosba, ahol telefonközpontosként dolgozott, amíg nem nyert ösztöndíjat. Ennek segítségével szerzett informatikai mérnöki diplomát a Mexikói Nemzeti Autonóm Egyetemen, majd egy technológiai céget alapított, amely – mint AMLO nemrég megjegyezte – kormányzati megbízásokat nyert irodaházak kommunikációs és energiahálózatának tervezésével.

AP Photo/Marco Ugarte
Xóchitl Gálvez kampányindítóján, MexikóvárosbanAP Photo/Marco Ugarte

Amikor a konzervatív Nemzeti Akció Párt, a PAN politikusát választották meg 2000-ben államfőnek, az egyszerű beszédű Vicente Fox Gálvezt nevezte ki az őslakosok elnöki hivatalának élére. Öt éve, 2018-ban a PAN színeiben jutott be a szenátusba, ahol tavaly decemberben azzal sokkolta felsőházi kollégáit, hogy dinoszaurusznak álcázva ostorozta az államfő, AMLO, szerinte maradi villamosítási terveit és megszorító intézkedéseit, amelyek megkétszerezték Mexikó fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét.

López Obrador többször is visszavágott, de ezzel csak Gálvez ismeretségét növelte, és népszerűségét gerjesztette.

HIRDETÉS

Pedig Gálvez képességeit már jóval korábban felismerték. A davosi Világgazdasági Fórum 1999-ben a Jövő 100 globális vezetője közé választotta, egy évvel később pedig a Business Week magazin válogatása alapján bekerült az új latin-amerikai üzleti elit szűkkörű, 25 tagú elitjébe. Cégei nyereségéből finanszírozta az általa 1995-ben létrehozott Porvenir Alapítványt, amely a gyermekek alultápláltsága ellen küzdött, és az őslakos nőket támogatta.

Elvárt tisztelet

Az ellenzéki Xóchitl Gálveznek egyáltalán nem lesz könnyű dolga. Júniusban a kormánypárt, a MORENA jelöltjét választották kormányzónak a legnépesebb Mexikó államban, és ezzel a győzelemmel a baloldal irányítása alatt álló államok száma 23-ra növekedett az ország 32 államából. Öt éve, 2018-ban még csak hétben uralkodtak.

A jelenlegi elnök, ALMO roppant népszerű. A támogatottsága – jobbára a hátrányos helyzetű mexikóiak megsegítését célzó intézkedéseinek köszönhetően – meghaladja a 60 százalékot. Gálvez azonban nem hátrált meg.

Az olyan macsók, mint te, félnek egy független és intelligens nőtől

hergelte az ellenzéki jelölt az államfőt személyesen a López Obradornak címzett videoüzenetében. „Egész életemben nem kaptam semmit senkitől. Öntől csak egy dolgot kérek, azt, hogy tiszteljen engem” – tette hozzá Xóchitl Gálvez.

Őslakosok magas politikai pozícióban

Az Egyesült Államokban a 19. század vége óta öt őslakos indián jutott be a szenátusba. Egyikük, a cseroki származású republikánus Markwayne Mullin jelenleg is a felsőház tagja. A képviselőházban másfél tucat őslakos szolgált, köztük Mary Peltola, aki az alaszkai jupik törzs első tagja a törvényhozásban.

HIRDETÉS
AP Photo/Amanda Andrade-Rhoades
Mary Peltola a Capitolium előtt, 2022 szeptemberébenAP Photo/Amanda Andrade-Rhoades

Sokkal magasabb az őslakosok aránya a kanadai parlamentben, ahol összesen 46 törvényhozó származott a különböző őslakos közösségekből, rajtuk kívül pedig összesen 21 őslakost szenátornak választottak meg. A tavalyelőtti általános választásokon rekordszámú, összesen 11 őslakos képviselő került a parlamentbe, ahol az alsóházi arányuk elérte a 3,3 százalékot. Ugyanakkor a 2011-es népszámlálás adatai szerint az őslakosok a kanadai népesség 5 százalékát teszik ki.

Ausztráliában az őslakosok aránya alacsonyabb, 3,3 százalék, viszont a törvényhozásba 11-en kerültek be, vagyis az összes képviselő 4,8 százaléka őslakosok leszármazottja.

Az új-zélandi parlamentben 1993-ban csupán nyolc maori képviselő ült, számuk a 2020-as választások után már 22-re növekedett.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Rendőröket öltek meg Mexikóban

Rendőröket raboltak el ismeretlen fegyveresek Mexikóban

A választási törvény reformja ellen tüntetnek Mexikóban