A világpolitika bármely szereplője már meghajolt volna a Nyugat és a NATO nyomása alatt – kivéve Vlagyimir Putyint. Ezt állítja egy MI-technológiára épített pszichológiai elemzés, levezetve, hogy azért nem működnek a hagyományos visszaszorítási stratégiák, mert Putyin egyszerűen nem fél.
Az elemzés során 10 érzületet figyeltek; öröm, harag, undor, félelem, szomorúság, meglepetés, megvetés, remény, önbizalom, könnyedség (szórakozás).
HIRDETÉSAz amerikai hadsereg Stratégiai Parancsnoksága által befogadott elemzés szerint ezeknek a kulcsszavaknak némelyike alapozza meg az orosz elnök háború előtti és utáni beszédeit.
Nirit Pisano PhD klinikai pszichológusnő (a képen), az ohiói Cognovi Labs kutatója a mesterséges intelligencia és viselkedéspszichológia eszközeivel méri fel a nyilvánosságban szereplő emberek érzelmi hátterét, hogy megértse döntéseik motívumait.
Putyin esetében az önbizalom érzetét azok a tények táplálják, hogy az ukrajnai háború folytatására bőven lesz pénz a költségvetésben, valamint hogy a Nyugatnak nem sikerült Oroszország karanténba zárása a világszínpadon.
Putyin pszichológiai profiljának megrajzolásához a 2022. február 24-i tévébeszéd, az Állami Dumában egy évvel később elhangzott felszólalás, és az Erdoğan török elnökkel tartott szeptemberi sajtóértekezlet voltak a legfőbb „jeladók”.
Elemezték az invázió óta elhangzott más megnyilvánulásait is (beszéde a Luzsnyiki stadionban, felszólalása a szentpétervári gazdasági értekezleten, látogatása Dagesztánban). Megvizsgálták az apparátusi tagok, főként Lavrov külügyminiszter, Medvegyev volt elnök-miniszterelnök és Peszkov Kreml-szóvivő nyilatkozatait is, melyeket összevetettek Putyin megszólalásaival, mivel az elnök gyakran rajtuk keresztül teszteli vagy ellenőrzi szándékait.
A harag érzületét a NATO és Ukrajna kapcsolatrendszerének fejlődése váltotta ki, miközben Oroszország ütemesen gazdagodott
A NATO közeledését Ukrajna felé az orosz elnök már az atlanti közgyűlés 2006-os bukaresti csúcsértekezletén élesen elutasította. Az elmúlt 12-15 évben Putyin szisztematikusan építette fel az eszmét, hogy a Nyugatnak semmi köze Ukrajnához, mert az minden tekintetben az orosz történelmi hagyaték része, amit Bukarestben személyesen is közölt G.W. Bush amerikai elnökkel, egy díszvacsora során (a képen).
A Grúzia megtámadására, majd a Krím annektálására adott lanyha nyugati válaszok bátorították az elnököt. Az orosz gazdaság a háború előtti évben történelmi csúcsot jelentő nemzeti jövedelemhez jutott (2,215 millió dollár), és bár a Nyugat sokat morgott a Krím miatt, de nem torolta meg. Ez növelte Putyinban a magabiztosság és a lenézés érzületét. („Függnek tőlem, tehát erőtlenek”.)
Ez a pszichés elem tovább erősödött a 2021 őszén kitört európai energiaválság során, amikor Európa erősen rászorult Moszkva segítségére. Ekkor Putyin úgy gondolhatta, hogy a Nyugat nem lesz képes energiapolitikai ellenlépéseket tenni, ha megindítja a háborút. („Még jobban függnek tőlem, mert rettegnek, hogy nem lesz fűtés”.)
A saját történelmi igazába vetett teljes hitet mutatta Putyinnak az utolsó békés nyáron írt nagyléptékű esszéje is, amiben „az ukrán kérdést” végleg lezárta. (Az írás a cikk végén megtalálható). A dolgozat nem keltett feltűnést, és világ mintha észre sem vette volna, hogy Vlagyimir Putyin világosan bemutatja további szándékait és azok eszmei indokoltságát.
Ez szinte azonnal a Joe Bidennel lezajlott eseménytelen genfi csúcstalálkozó után történt, amelyen az amerikai elnök nem mutatott semmiféle határozottságot.
Ami pedig az undor érzületét illeti, az egyenesen Ukrajna politikai rendszerére és Volodimir Zelenszkij személyére mutat. A megvetés azt jelezte, hogy az orosz vezető nem tartja nagyra Ukrajna védekezési képességeit, és azzal számol, hogy Kijev nem lesz képes kiállni az invázió próbáját.
A mindent eldöntő tévébeszéd során az elnök folyamatosan fokozta az akcióval kapcsolatos hitét és reményét, és így vált a végére határozottabbá is
A mesterséges intelligencia szerint a beszéd elején az önbizalom jelei még gyengébbek voltak, de menet közben önmagukat erősítették fel - mondja Pisano. A fizikai tartás és hangvétel látszólag azonos volt mindvégig, de a tartalom egyre keményedett.
Azóta egyre inkább a magabiztosság lett a meghatározó pszichikai elem Putyin nyilatkozataiban, de a nehezebb pillanatokban előhívja a haragot, az undort és a megvetést
A kutatók 2022 februárja óta egyetlen egyszer sem találták jelét a hitbéli megrendülésnek, elbizonytalanodásnak, vagy hogy az elnök nyitottabbá vált volna bármilyen engedményre. Nem mutatta az elbizonytalanodás jelét a Moszkva cirkáló tavaly április pusztulásakor, sem az őszi nagy visszavonulás során a Dnyeper bal partjára.
Idén nyáron a szentpétervári gazdasági csúcson Oroszország kiváló pénzügyi helyzetéről beszélt, ami nem teljesen felelt meg a valóságnak, de nem is tért el attól gyökeresen. Az viszont biztosan látszott, hogy Putyin továbbra is szilárdan hisz az Ukrajna feletti győzelemben.
Nem csak biztos, hanem egyre biztosabb
Bár a katonai műveletek messze nem a villámháborús vágyakozás szerint alakultak, az elnök érzelmi pozícióján semmit nem változtatott – állapítja meg a beszédelemző. Sőt, a háború első évfordulóján tartott parlamenti felszólalásában a határozottság már 61 pontos volt, szemben az invázió kezdetén mért 50 ponttal. Ez az érzület vette át a vezető szerepet a remény, a harag és az undor előtt, de ha kellett, akkor azokat is előhívta.
A Wagner-puccs idején (2-3 napra) Putyin enyhén kibillent a magabiztosság helyzetéből, ezért is engedte át a terepet a buzgón színre siető Lukasenka fehérorosz elnöknek. Ekkor ismét a harag mérőszáma lépett előre, a nagyon magas 83 pontra. Néhány nappal később viszont felváltotta a megvetés és a lenézés, amikor azt közölte, hogy a Wagner tulajdonképpen nem is létezik, és a zsoldosokat beolvasztják az orosz hadseregbe. A harag visszasüllyedt 41 pontra.
Ha pedig az elnök rendelte el, engedélyezte vagy tudomásul vette Jevgenyij Prigozsin likvidálását, akkor ismét a magabiztosság érzülete az uralkodó. Jelen állás szerint a Wagner-csoport további sorsa mellékes lett, és már senkit nem is érdekel igazán.
Volt egy néhány perces megingás, de az is gyorsan elmúlt
A kutatók láttak egy rövid megbillenést az Erdoğan török elnökkel lezajlott eredménytelen találkozó után, amelyen Putyin megtagadta a gabonaszerződés meghosszabbítását. Itt ismét az alapérzelmek törtek előre, de a szándék mutatója (Intent Score) továbbra is erős maradt, 54 ponttal.
HIRDETÉSEkkor volt először látható a meglepetés érzülete, ami annak tudható be, hogy az elnök úgy ült le az asztalhoz a török vezetővel, hogy meg fognak egyezni a globális kérdésben. Erről szóltak a nemzetközi előrejelzések, és a gabonapiac is felkészült az egyeztetés sikerére.
Putyin – vélhetően – úgy tervezte, hogy a gabonafegyver használatával és Erdoğan közbeiktatásával kicsikarhat bizonyos szankciós enyhítéseket, és ezért lehetett számára meglepő ennek kudarca.
A gyorsan visszanyert magabiztosságot az alapozza meg, hogy Oroszország több irányba és más vásárlók felé is képes gabonát szállítani, még ha megnövekedett fuvarköltségekkel is. Az orosz kivitel enyhén csökkenni fog, de nem esik 55 millió tonna alá, és ezt a hazai felvásárlási árak nyesése ellensúlyozhatja.
Ily módon, ha nem is viharsebesen, a következő évben Moszkva újjáépítheti hadseregét. Ez fontos ismeret a Nyugat számára, mert ehhez kell alakítania a következő szakasz politikai pszichológiáját.
A rezsim gazdag, a nép már kevésbé, de ez a kérdés még ráér
Oroszország sajátos válságon megy keresztül. Míg az orosz tömegek esélye romlik a korábbi életviteli sztenderdek visszaállítására, maga a rendszer még mindig igen gazdag. A Kreml továbbra is sok tíz milliárd dolláros exportbevételre számíthat, amit igazol 2023 első felének mintegy 200 milliárd dolláros jövedelme, ami egyelőre elegendő importszükségleteinek fedezésére.
HIRDETÉSAz informatikai piacon számítania kell nehézségekre, de ezek egy részét Kínától megszerezheti, és sokféle más útja is van a szankciók megkerülésének, főként 'hamis zászlós' vállalatok beiktatásával.
Még ha a G7 olajár-plafon tökéletesen működne is, Oroszország akkor is jelentős energiabevétellel számolhat. Amíg a globális olajpiacok feszesek maradnak, addig a Nyugatnak nincs túl sok gazdasági mozgástere. A jelenleginél jóval súlyosabb orosz gazdasági visszaesésre lenne szükség ahhoz, hogy ez megváltozzon.
A népi elégedetlenség kordában tartása egy távolabbi kérdés, mert még a Putyin-rendszerrel nem túl barátságos Levada Központ szerint is az ukrajnai háború támogatottsága jelenleg 57%, teljes elutasítása pedig csak 15.
„A fél világ nincs ellenem” – van lélektani tartalék a diplomáciában is
Erős pszichés háttér Putyin számára, hogy az elmúlt másfél évben kiépült körülötte egy olyan nemzetközi csoport, amelynek az ukrajnai háború ügye jóval kevésbé fontos, mint a gazdasági szempontok, valamint a lázadás a nyugati dominanciák ellen. Itt olyan országokról van szó, mint Kína, India, Brazília, Dél-Afrika, azaz a BRICS-csoport meghatározó erői. Ezek mind óvakodnak attól, hogy elítélő véleményeket hangoztassanak Moszkvával szemben, mert egyszerűen nem éri meg.
A csoportosulás jövőre tovább bővül (Szaúd-Arábia, Irán, Etiópia és mások), míg Venezuela, Szíria vagy Kuba eddig is stabil pontok voltak Moszkva számára.
HIRDETÉS2024-től ez a kör fogja megtermelni a világ jövedelmének 50%-át
A centrum körül további kisebb, de színes és növekvő fontosságú országok kavarognak, mint például legújabban Niger. Több vélemény szerint egyes kérdésekben szegről-végről a többfelé játszó és gyakran kiszámíthatatlan Törökországra is lehet számítani.
Aktuálisan Észak-Korea az, akivel lehetett erősíteni a képet, hogy Putyin nincs egyedül a nemzetközi térben, hanem továbbra is a világpolitika egyik centrumának számít, és súlyos katonai kérdésekről lehet vele tárgyalni. Ezek mind a magabiztosság elemét táplálják.
Mivel félelemnek nyoma sincs, Putyin ellenfeleinek más módszerekre van szükségük - az eltökéltségre csakis eltökéltség lehet a válasz
A Kreml ellen fellépő országok katonai vezetői és politikusai számára figyelmeztető – mondja Pisano –, hogy Putyin egyetlen beszédében sem volt jelen a félelem érzülete. Még a legtüzetesebb mesterséges-intelligencia vizsgálatok sem mutattak olyan fizikai vagy hangzó jeleket, testbeszédet vagy metakommunikációt, amelyek aggodalomra vagy szorongásra utalnának.
Ez azt jelenti, hogy az elszigetelési-elrettentési stratégia Putyin esetében nem működik
Ezt már a háború puszta kirobbantása is jelezte. Putyint nem tántorította el Biden elnök merőben szokatlan lépése, hogy miután a CIA igazgatója sikertelenül egyeztetett az orosz kormánnyal, 2022 novemberétől elrendelte az amerikai hírszerzési adatok közzétételét. A világ nyilvánossága szinte teljes pontossággal értesült az orosz csapatok telepítéséről az ukrán és fehérorosz határkörzetekben, amelyek közelgő invázióra mutattak. Még a kórházi sátrak és az üzemanyag-depók telepítését is követni lehetett.
Mégis, a CIA adatainak nyilvánossága sem rettentette vissza Putyint a felkészülés folytatásától, majd a parancs kiadásától.
HIRDETÉSMit kezdhet ezzel a Nyugat?
A vizsgálatokat végző pszichológus hangsúlyozza, hogy ő csak egy elemzést végzett el, de a tippadás már nem feladata. Ugyanakkor figyelmeztet arra, hogy ha az ellenségből hiányzik a félelem érzése, „akkor a stratégiánk éppen olyan viselkedést válhat ki, amelyet próbálunk megmegakadályozni”.
Az USA Stratégiai Parancsnokságának koncepciója szerint elő kell venni a régi módszert, ami a megosztáson alapul, vagyis Putyin barátaira vagy partnereire kell nyomást gyakorolni, egyenként és személyre szabott ajánlatokkal.
Ennek lényege, hogy hagyjanak fel az Egyesült Államok érdekeit veszélyeztető akciókkal, mert ha nem, akkor a Putyin felé tett lépések a nyugati előnyök elvesztésével járhatnak.
Ehhez viszont elfogadható ajánlatokat is kell tenni a számukra, hogy megérje nekik a Putyintól való távolságtartás. Ez főként Kína esetében sürgető, de több feltörekvő gazdaságra is vonatkozik. Szaúd-Arábia tekintetében például ez eddig nem sikerült, és tavaly Joe Biden elnök rosszabb pozícióval távozott onnan, mint amivel oda érkezett.
Putyint „egyszer majd elvakítják a nagyság téveszméi, és végül elveszíti képességét, hogy kiszámítsa tettei következményeit” – foglalta össze a helyzetet Condoleezza Rice volt amerikai külügyminiszter. Hogy ez a pillanat mikor következik be, azt a tapasztalt diplomata asszony sem tudta megmondani, aki többször is találkozott Putyinnal (a képen).
HIRDETÉSKapcsolódó hivatkozások:
Putyin elnök esszéje az oroszok és ukránok történelmi egységéről
Pisano módszertana
Condoleezza Rice véleménye
Milyen eszközökkel dolgozik a Cognovi Labs?
Orosz gabonaexport 2024-ben