Azonos okokból, de gyökeresen ellenkező szemszögből sem az ukrán, sem az orosz elnök nem kér az afrikai országok közös béketervéből.
Üres kézzel távozik az afrikai küldöttség Európából
HIRDETÉSVolodimir Zelenszkij ukrán elnök már pénteken világossá tette az afrikai küldöttségnek, hogy semmiféle béketárgyalás vagy előzetes alku nem képzelhető el addig, amíg orosz csapatok tartózkodnak Ukrajna földjén.
A kijevi vezető úgy kommentálta újságíróknak az afrikaiak ama szándékát, hogy másnap Putyin elnökkel is találkozni akarnak, hogy „ez az ő döntésük, ám hogy mennyire logikus, azt nem igazán értem".
Eddig semmilyen békekezdeményezés nem hozott eredményt
Hűvös és elutasító fogadtatásban részesült a delegáció Szentpétervárott is. A korábbi tervek szerint Dél-Afrika elnöke mellett Abdel Fattah asz-Szíszi egyiptomi elnök is részt vett volna az értekezleten, de ő időközben a Nyugat felé kezdte kormányozni hajóját, és nem jelent meg a tanácskozáson.
[Egyiptom korábban rakétaszállításokat tervezett Oroszországba, de ezeket lemondta, és az Egyesült Államokkal folytatott konzultációja után most inkább Ukrajnának kíván lőszert juttatni.]
Szenegál, Egyiptom, Zambia, Uganda, a Kongói Köztársaság, a Comore-szigetek és Dél-Afrika képviselőit a pénteki hideg zuhany után egy újabb fogadta Szentpétervárott, az orosz kormány által szervezett csonka nemzetközi gazdasági fórumon, melyen egyetlen nyugati ország sem képviseltette magát.
Az afrikaiaknak szombaton azt kellett meghallgatniuk Vlagyimir Putyintól, hogy tervük alapköve eleve gyönge, mert „Ukrajna nemzetközileg elismert határairól” beszél, ami Moszkva számára értelmezhetetlen. Az elnök fenntartotta, hogy a megszállt ukrajnai területek immár az Orosz Föderáció teljes státuszú részei, és ez egy olyan 'vörös vonal', amit nem lehet átlépni.
Putyin visszautasította az orosz csapatkivonást és a Belaruszba küldött nukleáris eszközök visszafordítását, és megismételte gyakran hangoztatott nézetét, hogy a konfliktust Ukrajna és nyugati szövetségesei már jóval azelőtt megkezdték, hogy Oroszország tavaly februárban a katonai invázió mellett döntött.
Az afrikaiak értésére adta azt is, hogy a globális élelmiszerárak meredek emelkedéséért nem Oroszország, hanem a Nyugat a felelős. Az élelmiszer-infláció a legsúlyosabban Afrika szegényebb országait érintette, több helyen tömeges éhínséget kiváltva. Az orosz elnök szerint Ukrajna visszaélt a gabona-embargó feloldásának lehetőségével, mert termékeit a jómódúbb afrikai országokba szállította.
Putyin végül azzal bocsátotta útjukra az afrikai képviselőket, hogy Moszkva „nyitott a konstruktív párbeszédre mindenkivel, aki békét akar teremteni a méltányosság és a felek jogos érdekeinek elismerése elve alapján”, de ennek mélyebb értelmezésével nem szolgált.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter televíziós nyilatkozatában azt mondta, hogy Moszkva osztja az afrikai terv "fő megközelítéseit", bár ennek némileg ellentmond Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő nyilatkozata, amely szerint a javaslatot „nehéz megvalósítani”.
Lavrov azt mondta, hogy az afrikaiak nem hoztak üzenetet az orosz vezetőnek Zelenszkijtől, azaz nem sikerült pallót lefektetniük Kijev és Moszkva között, ami pedig a delegáció fő küldetése volt.
Dél-Afrikának a legkellemetlenebb az egész
Az afrikai küldöttségben csak Dél-Afrika képviselt jelentősebb világgazdasági súlyt. Számára rendkívül sürgető az ukrajnai válság mielőbbi lezárása, mert az országot erős válságjelek sújtják. Ugyanakkor Pretoria eddig vonakodott elítélni az ukrajnai agressziót, aminek következtében nyugati gazdasági kapcsolatai folyamatosan romlanak.
Még nehezebbé teszi Cyril Ramaphosa helyzetét, hogy augusztusban Dél-Afrikában tartják a BRICS-államok csúcstalálkozóját, amire Vlagyimir Putyin is bejelentkezett. Mivel az ország tagja a Nemzetközi Büntető Bíróságnak (ICC), a Putyin ellen kiadott nemzetközi elfogatóparancsot – elvileg – végre kellene hajtaniuk. Erre szinte biztosan nem fog sor kerülni, viszont növelni fogja az országra nehezedő nyugati politikai nyomást.
Zombi bank lett a BRICS közös pénzintézete?
A szervezet fejlesztési bankját (NDB) Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika hozta létre, hogy csökkentsék a dollárfinanszírozástól való függőségüket. Viszont a jelen állás szerint a banknak éppen az hiányzik, amit meg akart kerülni: a dollár.
Korábban felvett hitelek törlesztéséhez amerikai fizetőeszközre volna szüksége, de a befektetők nem szívesen adnak további kölcsönt egy olyan pénzintézetnek, melynek 20 százaléka az európai háborút kirobbantó országé. További húsz százalékos bizalomvesztést okoz az is, hogy Kína továbbra is az Oroszországgal megkötött „korlátlan partnerség” pozícióját tartja.
A bankot 2015-ben 10 milliárd dollár alaptőkével indították, de tavaly már 30 milliárd dolláros hiányról kellett beszámolnia. A Wall Street Journal szerint a pénzintézet „zombibankká” vált.
Ebből következően a BRICS-értekezlet legfőbb gondja nem Vlagyimir Putyin letartóztatása lesz.