Kétfelől jár rá a rúd az orosz milliárdosokra, beszorultak a Kreml és a Nyugat közé

Vlagyimir Putyin orosz nagyvállalkozókkal (balra Oleg Mihajlov, jobbra Aliser Uszmanov)
Vlagyimir Putyin orosz nagyvállalkozókkal (balra Oleg Mihajlov, jobbra Aliser Uszmanov) Szerzői jogok Mikhail Klimentyev/AP
Írta: Anna Flori
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Az orosz mágnások vagyonának egy része befagyatszva, másik részét mentenék, de az orosz vezetés elvárására kénytelenek hazatelepíteni. A Kreml eközben mindent megtesz, hogy a külfödli cégeknek drága és bonyolult legyen kivonulniuk az orosz piacról.

HIRDETÉS

Az orosz milliárdosok életénél csak a vagyonuk van nagyobb veszélyben az ukrajnai orosz invázió kezdete óta. Egymás után kerülnek fel a nyugati szankciós listákra, bankszámláikat zárolják, pénzüket, ingóságaikat elkobozzák, miközben az orosz vezetés is egyre inkább igényt tart arra, hogy betöltsék a külföldi cégek távozásával támadt űrt az orosz gazdaságban. Az teljesen egyértelmű mostanra, hogy a "barátságtalan országokban" illik felszámolniuk cégeiket, arról pedig, hogy a felpakolt vagyont az oligarchák egyenesen hazavigyék, az orosz kormány gondoskodik egyrészt előnyöket kínálva, másrészt eddigi előnyös konstrukciókat megszüntetve.

Tízmilliárdok vándorolnak el Európából

Ezt amerikai dollárban kell érteni, a Bloomberg abban közli mondván, hogy eddig 50 milliárd dollárnyi vagyonukat vitték el az öreg kontinensről az orosz nagyvállalkozók az ukrajnai háború miatt. Pénzüket Ciprusról, Svájcból és az Egyesült Királyságból vonták ki, és ha nem hazafelé indultak, akkor olyan államok felé, melyeket a Kreml barátságosnak tekint, például a közép-ázsiai szovjet utódállamok, főleg Kazahsztán irányába vagy a Perzsa-öböl mentén, elsősorban az Egyesült Arab Emirátusokban keresnek új lehetőségeket.

Adrej Gurjev műtrágyagyáros volt az első orosz oligarcha, aki elvitte magánvagyonát Európából, nyilván nem önszántából, hiszen a műtrágya az elsők között volt, aminek az orosz exportját szankcionálta a Nyugat az ukrajnai orosz agresszió miatt. Nem véletlen, hogy egy bő év elteltével a török elnök és az ENSZ főtitkára már ki tudta járni Vlagyimir Putyinnál, hogy engedje ki az ukrán gabonát a Fekete-tengerre, és cserébe Oroszország is exportálhat gabona mellett műtrágyát is. Ez az a két cikk a világpiacon, amelyből vészesen visszaesett a kínálat az ukrajnai háború miatt kivetett büntetőintézkedések hatására. A globális élelmezési válságot akkor sikerült elhárítani, ugyanakkor beépíteni a nemzetközi diplomácia alkuszótárába.

Az acélmágnás Viktor Rasnyikov is Gurjevvel körülbelül egyidőben vonult ki Európából, majd Viktor Altuskin, Igor Silov és mások is követték, ezek a nevek csak bizonyos körökben csengnek ismerősen. A döntésükben minden bizonnyal szerepe volt annak is, hogy az orosz gazdazási elit körében egymás után tették közzé a gyászhíreket. Volt, aki az egész családjával együtt szenvedett balesetet vagy hunyt el nyilvános magyarázat nélkül.

Paolo Giovannini/Paolo Giovannini
Andrej Melnyicsenko jachtja a Trieszti öbölbenPaolo Giovannini/Paolo Giovannini

Az örök kulcs, az adó

Moszkva szívélyes és szigorú módszerekkel is csábítja haza leggazdagabbjait. Mint a világon mindenütt, az adópolitika a legkézenfekvőbb eszköz, természetesen számos más feltétellel adja ki az összképet, amelyet ösztönzőnek lehet nevezni. Az orosz kormány egyrészt elkezdte felmondani azokat a megállapodásokat Európában, amelyek a kettős adóztatás elkerülése érdekében köttettek, másrészt egymás után hoz létre új offshore-övezeteket az országban. Mindez eddig 254 orosz cég hazatelepüléséhez volt elég, közülük 115 idén költözött Oroszországba - a Bloomberg az orosz gazdasági minisztérium adataira hivatkozik.

A bejáratok jók, de a kijáratok nem elég szélesek

Az orosz vezetés másik, ezzel párhuzamos törekvése, hogy megnehezítse a távozást azoknak a külföldi vállalatoknak, amelyek az ukrajnai invázió miatt felszámolnák ottani tevékenységüket. A nagy nemzetközi márkák közül nagyon sok, de korántsem mind tűnt el az orosz piacról, közülük számosan több mint egy év alatt tudták csak lebonyolítani a manővert. Ahogyan arról a Reuters közölt exkluzív tudósítást a közelmúltban, az orosz hatóságok egyre szigorúbb és egyre több vesztességgel járó szabályozással próbálják - ami azt illeti, eredményesen - legalábbis késleltetni a külföldi cégek távozását. 

Jókora engedménnyel kell mélyen áron alul áruba bocsátaniuk ingóságaikat, becsült értékük maximum a felén hirdethetik meg azokat, és a tranzakciót egyre magasabb, már 10 százalék adóval sújtják. Azoknak a külföldi cégeknek, amelyek eddig kivonultak Oroszországból, összesen több mint 80 milliárd dollár veszteséggel járt ez. 

A "nagyok" közül a holland Heineken jelentette be legutóbb, hogy sikerült eladnia orosz érdekeltségeit, és bár mindössze 1 eurót kért hét sörgyárért, így is csak hosszú hónapok után tudta nyélbe ütni az üzletet. Igaz, hogy voltak feltételei, amelyek elsősorban ottani alkalmazottaik biztonságát szolgálták.

A körülmények megnehezítésénél fenyegetőbb eszköz az orosz kormány kezében az államosítás. A dán Carlsberg és a francia Danone oroszországi leányvállalata is így járt, mint arról az Euronews is beszámolt. 

Az elhúzódó ukrajnai háború miatt támadt gazdasági válságban az orosz kormány a továbbiakban is mindent megtesz majd azért, hogy működésben tartsa a belföldi piacot, ami a közhangulat szempontjából sem mellékes. Ugyanakkor és ezzel is összefüggésben minden adódó alkalmat kihasznál, hogy akár csak demonstratív gesztusokat tegyen a Nyugat, így a nyugati piaci szereplők kárára.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

A vezető orosz oligarcha szerint nagy károkat okoznak a szankciók

Amerikai házkutatás Putyin-közeli oligarchánál

Moszkva kiadja az Il-76 katasztrófa ukrán hadifogoly-áldozatait