Egy feltételezett amerikai-kínai konfliktusban valószínűleg egyik fél sem nyúlna nukleáris eszközökhöz, ezért az USA távol-keleti csoportosulását úgy fejlesztik tovább, hogy 24 óra alatt legalább 1000 célpontot találjon meg, egy sáskajárásra emlékeztető összehangolt dróntámadásban.
Ukrajna a tapasztalati terep a nagy embertömegek elleni hatékony és olcsó hadviseléshez
HIRDETÉS„A jelenlegi kínai stratégia: még több hajó, még több rakéta, és még annál is több ember” – mondja Kathleen Hicks, amerikai védelmi miniszterhelyettes. (kép)
A tömeg-előny ellensúlyozására a Pentagon elindítja a Replicator nevű programot, melynek célja, hogy a következő két éven belül olcsó drónok légióját állítsák elő, légi, tengeri és földi célpontok ellen egyaránt. A fejlesztés során alapvetően az ukrajnai tapasztalatokra építenek.
Az ukrán erők már most is nagy mennyiségű, pilóta nélküli lőszert használnak, amelyeket egyelőre mesh-hálózatokon keresztül kapcsolnak össze, és alacsony szintű mesterséges intelligenciát futtatnak a műholdakról kapott adatok felhasználására. Egyszóval még messze nem nevezhető high-tech megoldásnak.
Kína egyedül van, míg ellenfelei gyűrűbe fogják
Egy ilyen konfliktus lehetősége, főként Tajvan miatt, egyáltalán nem tartozik a fantázia világába. A távol-keleti-pacific térségben felgyülemlett fegyverzetek mennyisége miatt ezt akár egy baleset vagy egy elkapkodott középvezetői döntés is kirobbanthatja.
Egy esetleges amerikai-kínai háborúban az USA hatalmas startelőnye az, hogy gyakorlatilag gyűrűbe fogja Kína teljes dél-keleti övezetét, és anyahajókról, hadihajókról, tengeralattjárókról és szárazföldi támaszpontokról indíthat koordinált támadást.
Olcsó drónokat nagy tömegben lehet gyártani a frontvonal közvetlen közelében is, sőt még egy repülőgéphordozó vagy hadihajó műhelyeiben is. Ugyanez viszont a nagy ütőerejű hagyományos fegyverzetek (például páncélosok) esetében elképzelhetetlen.
A Pentagon kidolgozta a technológiákat arra is, hogy robotrepülőgépekről indítsanak tömegével drónokat egy körzet fölött, amelyek onnan kirajzva támadnak rá a kijelölt célpontokra. Ezek nem mindegyike fegyver, nem „gyilkos”, hanem vannak köztük felderítők, amelyek visszaküldik a valós idejű adatokat a parancsnokságnak, és vannak olyanok, amelyek infrastruktúrákat támadnak meg, főként elektromos elosztókat, radarállomásokat vagy repülőtereket. Az ilyen feladatmegosztás szintén a tömegesség igénye felé mutat.
Ukrajna mellett vannak tapasztalatok már 2021 júniusából is, amikor az első ilyen rajbevetést hajtotta végre Izrael a gázai övezet ellen 2021 június végén, még viszonylag alacsony technikai nívón, de magas találati hatékonysággal.
Rengeteg célpont egy hatalmas földrajzi területen
Az USA egy ilyen komplex hadműveletben számíthat Japán, Dél-Korea, Ausztrália és (esetleg) India támogatására is.
A Pentagon tervezőinek viszont számolniuk kell azzal, hogy nagyon sok és nagy területen szétszórt célpontot kellene rendkívül rövid időn belül megsemmisíteni, mert Kína gondosan decentralizálja ütőerejét. Elsődleges célpontok a kínai hajóelhárító rakétaütegek lennének, de ezek egyre nagyobb hányada is már mobil, vagyis nehezebben felderíthető.
„A mérőszám számomra: 1000 célpont 24 órán keresztül” – mondja John Aquilino tengernagy (kép), aki az Egyesült Államok Csendes-óceáni Parancsnokságának vezetője, és szerinte ez még csak a szükséges minimum.
A tömeges és egyidejű bevetés azért is fontos, mert számolni kell olyan helyzetekkel, mint a sávszélesség korlátozottsága, időszakos akadozása, vagy a kínaiak zavarásai. Optimális esetben a gyilkoló fegyverek legfeljebb 70%-a éri el célját.
A távol-keleti hadcsoport már tíz éve foglalkozik a pilóta nélküli képességgel, ami aszimmetrikus előnyt jelent számára Kínával szemben. A Pentagon különféle szolgálatai és kutatócsoportjai jó ideje kidolgozták a ’rajzásos’ technológiákat (’Assault Breaker II’ program), így a tudásanyag nagyjából összeállt, de a fegyverzet még messze nem áll készen.
A fő akadály egy furcsa paradoxon
Az ukrajnai tapasztalatok szerint a siker elképzelhetetlen kereskedelmi alkatrészek nélkül, viszont ezeket nagy tömegben jelenleg éppen Kínából lehet csak beszerezni.
Peking viszont korlátozni kezdte ezeknek az összetevőknek az exportját, többek között azért is, hogy ne lehessen őket éppen ellene bevetni. Emellett természetesen Kína sem ül ölbe tett kézzel, hanem gőzerővel fejleszti a drónelhárító programokat, valamint a drónok levadászására szolgáló mobil ütegeket.
Ezek a kisebb drónok elhasználható technológiák, melyek költségeikhez képest aránytalanul nagy károkat képesek okozni. Az eszközök mozgását a pilóta valós időben látja, követi és szabályozhatja (FPV). Ezeket használják nagy tömegben Ukrajnában, de persze messze nem minden küldetés hatékony, és emiatt is kell belőlük egyre több.
Magasan képzett pilótából mindkét oldalon több ezer is van, akik 24 órában képesek működtetni a fegyvereket - már ha van mit. Az eszközök költsége átlagosan 400-600 dollár, és eddig az volt a gyakorlat, hogy egyszerűen megvásárolták őket részben vagy egészben a Kínai Népköztársaságból.
Erre viszont már nem lehet stratégiákat alapozni, az oroszoknak sem. A front két oldalán több tízezer felhasználatlan eszköz van még, de ezek elfogynak az év végére.
HIRDETÉSAz USA számára az egyetlen távlatosabb megoldás a privát gyártók tömeges bevonása lehet, ami 1-2 évet biztosan igénybe vesz. Hicks államtitkár szerint ez meg is fog történni, de előbb át kell csoportosítani a Pentagon költségvetésének több elemét, és meg kell kötni több száz szerződést a privát amerikai vagy szövetséges beszállítókkal.
„Könnyebb mondani, mint megtenni? Lehet. De fogadjunk, hogy meg fogjuk csinálni” – mondta erről magabiztosan az amerikai védelmi államtitkár.
Kapcsolódó hivatkozások:
HIRDETÉS