A megdöbbentő beismerést a teheráni központi börtön volt igazgatója tette. Elkésett vallomása szerint több nőt az akasztás előtt házasságra is kényszerítettek, hogy az erőszakos nemi aktus megfeleljen a vallási előírásoknak.
HIRDETÉSA véres hírű teheráni Evin börtön egykori vezetője arról beszélt, hogy az 1980-as években a női fogvatartottakat kegyetlen bánásmódban részesítették, beleértve a kivégzés előtti nemi erőszakot is.
Hussein Mortazavi Zanjani, aki 1987 és 1988 között a hírhedt börtön vezetőjeként szolgált, a Clubhouse online platformon tartott eseményen mondta el, hogy a már halálra ítélt szűz női foglyokat arra kényszerítettek, hogy menjenek férjhez az őrökhöz. A túlélő politikai foglyok szerint ez az embertelen gyakorlat azon a hitbéli meggyőződésen alapult, hogy a szűzként meghalt nők és lányok egyenesen a paradicsomba kerülnek, és ezt a kegyet nem kívánták nekik megadni.
Mortazavi idézte az egyik kivégzett nő apját, aki azt mondta neki a kivégzés után, hogy lánya elvesztése után még azzal is megalázták, hogy pénzt kínáltak neki, hogy tagadja a kivégzés előtt kötött kényszerházasság érvényességét. "Ez a tettük szinte még pusztítóbb és borzasztóbb volt számomra, mint a gyermekem elvesztése."
A volt börtönparancsnok azt is elmondta, hogy az Iszlám Köztársaság jelenlegi elnökének, Ebrahim Raiszinek közvetlen szerepe volt a politikai foglyok kivégzésében, amit Irán akkori legfelsőbb vezetője, Ruhollah Khomeini fatvája (vallási parancsa) alapján hajtottak végre.
Raiszi akkoriban Teherán ügyészhelyettese volt
1988-ban, az Irakkal vívott háború csúcspontján, amikor diáklázadások és tömegtüntetések törtek ki országszerte, 3 fős rögtönítélő bíróságok alakultak, melyek egyikét Raiszi vezette.
Csak találgatni lehet a Raiszi által vakon aláírt halálos ítéletek számát, de a több ezres nagyságrend biztosra vehető.
A bizottságokban egy sarija-bíró, egy biztonsági tiszt és egy vádló foglalt helyet, és ezek döntései alapján kínoztak halálra, vagy végeztek ki veszélyesnek ítélt ellenzékieket. A "szerencsésebbeket" egyszerűen kivezényelték aknát szedni az iraki frontvonalba.
A bizottságok áldozatainak száma meghaladta a 30 ezret
Magáról Raisziról még a legfőbb papi tanács akkori hangadója, Ali Montazeri ajatollah is azt mondta, hogy amit művelt a tüntetőkkel, az a törvény és az igazságszolgáltatás szégyene volt. Beszélt Raiszi kíméletlen törtetéséről, aminek célja a Homeini kegyeibe való beférkőzés volt, mert Raiszi nem ajatollah (nem főpap), és véres tetteivel akarta kompenzálni ezt a súlyos versenyhátrányt.
Nem is sikertelenül, mert később ő lett az iráni igazságszolgáltatás legfőbb vezetője, és a ma is uralkodó Ali Hamenei ajatollah óhajainak hű végrehajtója.
Raiszi véres múltja annyira ellenszenves volt a közvélemény szemében és karizmája olyan csekély, hogy több próbálkozást is elbukott az elnökválasztásokon. 2021-ben úgy lehetett végül az ország elnöke, hogy összes potenciális vetélytársát a főpapi tanács kizárta a versengésből. Még Saeed Mohammad brigádtábornokot, de a korábban kétszer is megválasztott Mahmud Ahmadinezsádot is, aki pedig az iráni nukleáris fegyverprogram kidolgozója volt.
Nem indult a viszonylag enyhe vonalat képviselő előző elnök, Hasszán Róhani sem, így a posztot gyakorlatilag verseny nélkül odaadták Homeini és Hamenei házi hóhérának.
Sokan haragszanak, hogy Mortazavi későn szólalt meg, ködösít, és ez rontja szavahihetőségét is
Több politikai fogoly szerint kijelentései tele vannak elhallgatásokkal és önfelmentésekkel. Előadásában azt állította, hogy hozzáfért a napi fogolystatisztikákhoz, de a számadatokat "elfelejtette". Egyes volt politikai elítéltek szerint neki, mint börtönparancsnoknak szerepe volt a letartóztatott személyek aktáinak előkészítésében a Halálbizottság számára, amely eldöntötte, hogy a foglyok éljenek vagy meghaljanak.
A vitában felszólalók egyike azt mondta, hogy Mortazavi rengeteg embert megmenthetett volna, ha aktájukat egyszerűen nem terjeszti be a statáriális büntetőtanács elé.
Az Evin börtön egykori parancsnoka azzal védekezik, hogy több fogva tartott is tagja volt a Mujahedin-e Khalk (MEK) nevű csoportnak, és őket az iráni rendszer terroristának tekinti. A vitafórumon arra a kérdésre viszont nem tudott válaszolni, hogy az akkor még alig kétszáz fős ellenállási mozgalom hogyan tudott több tízezer halálra ítéltet produkálni.
Mortazavi a tiltakozók tűzviharában azt állítja, hogy őt "kulturális munkára" parancsolták ki a börtönbe, és később csak kihallgatásokat vezetett. Mindezt Homeini ajatollah legfőbb vezető útmutatásai alapján végezte, miszerint „a börtön egy iskola”.
Azt már nem tudta megmagyarázni, hogy miféle iskola az, ahol megkínozzák, megerőszakolják, majd megölik a tanulókat.