Ő a második elítélt, akit kábítószer-kereskedelem miatt végeznek ki a héten.
HIRDETÉSEgy 45 éves nő kivégzésére készülnek Szingapúrban, hívják fel a világ közvéleményének figyelmét jogvédők. Az asszonyt 2018-ban ítélték bűnösnek heroin eladásáért. A délkelet-ázsiai országban két évtizede nem végeztek ki nőt kábítószerkereskedelem miatt.
A világ egyik legszigorúbb kábítószer-ellenes törvényei Szingapúrban hatályosak, a jogalkotók indoklása szerint a társadalom védelmét szolgálja a szabályozás. A Malajziába ékelődő független köztársaság bár miniállam, égbetörő felhőkarcolóiról a gyors fejlődésre asszociálnak a legtöbben.
A látványosan átalakuló urbánus környezet, a rakétamód beindult idegenforgalom és gazdasági növekedés egyik árnyoldala, hogy a fejlett világ problémái is megjelennek, mint például a kábítószerekkel való visszaélés.
A most kivégzendő asszony szingapúri állampolgárságú, 30 g heroin kereskedelméért ítélték el. Ha a halálbüntetést végrehajtják, ő lesz a héten a második kábítószerügyben elítélt, akit kivégeznek.
Az Európában könnyűdrogként emlegetett kannabisz kereskedelméért is halálbüntetés adható Szingapúrban, 500 grammnyi mennyiség eladása felett. A heroin esetében szigorúbbak az előírások, 15 gramm kereskedelme felett szabható ki halálbüntetés.
A kivégzéseket ellenzők szerte a világon azzal érvelnek, hogy több esetben a halálbüntetés végrehajtása után derült ki valakiről, hogy ártatlan vagy másként, kisebb mértékben bűnös, mint az ítélethoztalkor hitték. A kivégzés után azonban nincs lehetőség az eljárási hibák korrigálására, és az ártatlanul elítélt kártérítésére.
A BBC cikke egy brit milliárdost, Sir Richard Bransont idézi a Twitterről:
A kis mennyiségben kábítószert eladóknak segítségre van szükségük, mivel a körülményeik áldozatai - írja a Twitteren a brit milliárdos, aki szintén emlékezteti a világot, hogy a kivégzések nem visszatartó erejűek azok számára, akik kilátástalan életkörülményeik miatt sodródnak a jog által kábítószerrel való visszaélésnek nevezett helyzetbe.
Még nem késő leállítani a kivégzéshez vezető folyamatot, hangsúlyozza a brit milliárdos mellett több civil szervezet, köztük a Transformative Justice Collective. A szingapúri székhelyű emberi jogi csoport szerint is meg kell akadályozni a halálbüntetés végrehajtását.
A hatóságok viszont azzal érvelnek, hogy a nő nem tagadta, hogy lakásában drogokat, például heroint és metamfetamint árul, de ami még nagyobb baj, hogy nem érezte át tettének súlyosságát, sőt kicsinyelni igyekezett tevékenysége mértékét és jelentőségét.
Miközben a hivatalos nyilatkozatok azzal példálóznak, hogy Szingapúr meg kívánja őrizni a hírnevét, miszerint a világ egyik legbiztonságosabb helye, a kivégzések bírálói következetesen hangoztatják, hogy nincs bizonyíték arra, hogy a kivégzéseknek visszatartó erejük lenne.
A nemzetközi jogvédő szervezet, az Amnesty International felhívja a figyelmet, hogy Szingapúr a négy ország egyike, ahol a közelmúltban drogkereskedelem miatt kivégzéseket hajtottak végre. Csak Kína, Irán és Szaúd-Arábia tartozik ebbe a körbe.