EventsEseményekPodcasts
Loader
Find Us
HIRDETÉS

Tovább csökkent a fizetések vásárlóereje Magyarországon

498 forint a paradicsom egy Budapest közelében lévő zöldségesnél - ez manapság igen jó árnak számít
498 forint a paradicsom egy Budapest közelében lévő zöldségesnél - ez manapság igen jó árnak számít Szerzői jogok Euronews
Szerzői jogok Euronews
Írta: Magyar Ádám
Közzétéve: A legfrissebb fejlemények
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Az infláció még mindig magas, a fizetésemelések nem tudnak lépést tartani vele. Emiatt a boltokban 10 százalékkal kevesebb terméket vesznek az emberek, mint egy évvel ezelőtt. Sok cég azonban így is meg tudta őrizni a profitját, sőt, sokan jobban állnak, mint az elmúlt években.

HIRDETÉS

Tovább esett a magyarországi fizetések vásárlóereje az elmúlt időszakban. A Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint májusban 3 százalékos volt a reálbér-csökkenés, ami azt jelenti, hogy a fizetésemelések továbbra sem tudnak lépést tartani az inflációval.

„A reálbércsökkenés két elemből áll: mennyivel nőnek nominálisan a bérek, illetve mekkora infláció van az adott országban. És mivel Magyarországon jelentősen magasabb volt az infláció, mint az Európai Unió többi részén, ezért elsősorban az infláció felel azért, hogy Magyarországon nagyobb a reálbércsökkenés” - magyarázta Pogátsa Zoltán közgazdász az Euronewsnak.

Válságüzemmód az üzletekben

2023 első negyedévében 15,6 százalékot veszítettek az értékükből a fizetések, ez a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, azaz az OECD szerint a legrosszabb adat 34 fejlett gazdaságú ország között.

Ennek megfelelően egyre kevesebb terméket vásárolunk a boltokban. A NielsenIQ piackutató hónapok óta 10 százalékos visszaesést mér az előző év azonos időszakához képest, és azt tapasztalja, hogy az emberek válságüzemmódra váltottak.

„Négy alapvető vásárlói stratégiát azonosítottunk. Az egyik az, hogy tudatosan vásárolunk, a másik az, hogy olcsóbb termékeket keresünk, a harmadik, hogy kevesebbet vásárolunk, a negyedik pedig, hogy aktívabban keressük a promóciókat, akciókat. Külön-külön minden stratégia több mint az emberek felét jellemzi, de olyan ember, aki ezek közül legalább egyet aktívan alkalmaz, az tíz emberből kilenc" - mondta Vágyi Erik, a NielsenIQ igazgatója.

Ezzel párhuzamosan a márkahűség szinte teljesen megszűnt hazánkban. A NielsenIQ szerint az emberek mindössze 6 százalékáról lehet elmondani, hogy az árváltozásoktól függetlenül kitart a kedvenc márkája mellett.

A cégek közül sokan jöttek ki jól a helyzetből

A jelentős reálbér- és keresletcsökkenés ellenére azonban az OECD szerint az elmúlt bő három évben 61 százalékkal nőtt a hazai vállalatok profitja, ami szintén rekord a vizsgált 34 ország között. Pogátsa Zoltán közgazdász úgy látja, ennek is köze van ahhoz, hogy Magyarországon jóval magasabb az infláció, mint bárhol máshol az EU-ban:

„Én nagyon sokszor szoktam tartani előadásokat, konzultációkat cégeknek, és ők egyértelműen azt mondták az elmúlt másfél évben, hogy na most kellett emelni, mert nem volt már olyan ár, amit nem adtak volna meg. Senki nem tudta már, hogy mik az árak. Hogyha valahol nagyon-nagyon elmegy az infláció, akkor hirtelen elvesztik a horgonyt az emberek, hogy mik is itt a valódi árak. Sokkal könnyebb emelni árakat egy olyan környezetben, ahol magas infláció van, mint egy alacsony inflációs környezetben” - magyarázta.

A kiugró adathoz a gazdaság strukturális problémái is hozzájárulhatnak. Pogátsa Zoltán szerint az inflációt húzó hazai élelmiszeriparban jelentős a koncentráció. Márpedig minél kevesebb cég uralja a piacot, annál gyengébb a verseny közöttük, és annál könnyebb árat emelni.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Súlyos mínuszokból pár év alatt az élvonalba került a görög gazdaság

Tovább csökkent, 17 havi mélyponton az infláció az eurozónában

Nyílt hadüzenetet küldött Lázár János a Sparnak