A világ második legnagyobb gazdasága a legfrissebb jelentés szerint öt évvel hamarabb éri el a 2030-ra kitűzött energiacéljait.
HIRDETÉSSzupermély fúrólyuk alapkövét tették le kínai mérnökök csütörtökön Szecsuán-tartományban. Az ország tovább folytatja a kutatásokat a föld mélyén rejlő természetes erőforrások után.
A Szecsuán-medence a kínai gázkitermelés egyik fő területe, a mérnökök ezért arra számítanak, hogy további jelentős földgázkészletet találnak - adta hírül a Hszinhua kínai állami hírügynökség.
A fúrótorony 10 520 méter mélyre ér majd el a Föld belsejében. Hszincsian-tartományban, a Tarim-medencében szintén elkezdtek építeni egy földgázkereső-fúrótornyot, amely 11 ezer méter mélyre ér le. Ezzel a világ két legmélyebbre érő aktív fúrótornyai lesznek. A rekorder egy már használaton kívüli fúrótorony, Északnyugat-Oroszországban, ami 12 262 méter mélyre hatol a földben és 20 évig tartott a megépítése.
A fúrásokkal a tudósoknak lehetőségük nyílik arra, hogy többet tudjanak meg a bolygó kialakulásáról, mert a földkéreg a Föld idővonalaként működik. Ugyanakkor a fúrásoknál a kereskedelem is szerepet játszik, azzal, hogy kiaknázzák a mélyben rejlő energiatartalékokat.
A kínai állami hírügynökség a fúrásokat "kiemelt jelentőségű" lépésnek nevezte, ami "elősegíti a kínai olaj- és gáztechnológia alapvető fejlődését".
Májusban az egyik kínai nagyvállalat, a Sinopec arról számolt be, hogy jelentős olaj- és gáztartalékra bukkantak egy kutatófúrás során a hszicsiani Tarim-medencében.
Jelentős nemzetbiztonsági kérdés az energiabiztonság
Kínát a világ második legnagyobb gazdaságaként tartják számon, amihez hatalmas energiaigény társul.- Ezért a kínai elnök, Hszi Csin-ping jelentős nemzetbiztonsági kérdéssé nyilvánította az energiabiztonságot. A 2030-ra kitűzött megújuló energiaforrás-kapacitását a legfrissebb jelentés szerint öt évvel korábban, már 2025-ben eléri majd.
John Kerry, az Egyesült Államok klímavédelmi megbízottja a héten Pekingbe utazott, hogy találkozzon a kínai képviselőkkel és felszólítsa őket a gyorsabb cselekvésre, Hszi Csin-pinggel azonban nem volt lehetősége tárgyalni.
A kínai elnök egy országos környezetvédelmi konferencián ugyanakkor megismételte: továbbra is "rendíthetetlenül" kiállnak az ország karbon-semlegességi terve mellett, vagyis 2060-ra elérjék a szén-dioxid-semlegességet.