Jarosław Kaczyński és Orbán Viktor politikai kérdésekben egy követ fújnak – Oroszország megítélésének kivételével. A magánéletük azonban merőben különbözik. Lengyelország tényleges vezetője sosem nősült, szerényen él, anyja és ikertestvére halála óta csak feketét visel.
A Lengyelországot gyakorlatilag irányító Jarosław Kaczyński, nem mellesleg a kormányzó Jog és Igazságosság párt, a PiS vezetője miniszterelnök-helyettesként tér vissza a kormányba – erősítette meg Piotr Müller kormányszóvivő. A tisztséget egyszer már rövid időre betöltötte, de tavaly nyáron leköszönt posztjáról.
Ezúttal egyedül lesz Mateusz Morawiecki kormányfő helyettese, ami egyfelől a bizalmatlanság jeleként is érzékelhető, de az sem kizárt, hogy nyilvános támogatásáról kívánja biztosítani a koalíciót a választások előtt, amelyeket legkésőbb november derekáig kell megrendezni Lengyelországban. Kaczyński, a korábban biztonsági kérdésekkel foglalkozó helyettes kormányzati visszatérésének súlyát jelzi, hogy az eddigi négy miniszterelnök-helyettesnek haladéktalanul meg kell válnia tisztségétől, amit ezentúl egyedül a pártelnök tölt majd be.
„Ezúttal más lesz a szerepe. Ő fogja koordinálni az egész kormány munkáját” – utalt a de facto főnök Kaczyńskire Jacek Sasin, a távozó helyettesek egyike.
„Jelentős változások történtek a kormány összetételében, olyanok, amelyek szavatolják a Lengyelország gazdag és biztonságos jövőjének megteremtésére irányuló tervünk hatékony végrehajtását” – áradozott Morawiecki miniszterelnök Kaczyński visszatéréséről.
„A beosztott főnöke ismét beosztott lett” – így reagált viszont a lengyel kormányban bekövetkezett változásra a centrista Lengyelország 2050 párt vezetője. Szymon Hołownia, a volt újságíró hozzátette:
A kormány elhibázott gazdasági és politikai intézkedéseit sokan nézik rossz szemmel. Június elején több százezren tüntettek Varsóban attól tartva, hogy a demokratikus elvek elkoptatásával a lengyel vezetés Magyarország és Törökország példáját követi majd.
Szemészhez küldte Orbánt
A Jarosław Kaczyński vezette Jog és Igazságosság hónapokkal a választások előtt a lengyelek valamivel kevesebb mint 35 százalékának a támogatását élvezi, legerősebb kihívója, a Donald Tusk vezette Polgári Koalíció, a KO pedig majdnem 31 százalékkal a második. A kormánypárt támogatottsága május óta folyamatosan csökken, az ellenzéké pedig erősödik – legalábbis a Politico összegzése szerint.
Talán ez is magyarázatot ad Kaczyński újbóli hivatalos szerepvállalására. Ha pártja többséget szerez, harmadik egymást követő ciklusban kerülhet hatalomra.
Ő maga sokáig ugyanazokat a konzervatív nézeteket vallotta, mint a magyar miniszterelnök: megkérdőjelezi az EU-szerepét, ellenzi a melegjogokat, a transzneműek jogait pedig egyenesen a sárba tiporja. A lengyel és a magyar vezető azonban Oroszország megítélésében merőben eltérő álláspontot képvisel.
– jelentette ki Kaczyński 2022 április elején, a Kijev melletti kisvárosban elkövetett vérengzés után, nem sokkal a magyar parlamenti választások előtt, a Radio Plus vendégeként.
Mondta mindezt annak ellenére, hogy Orbánról alkotott véleményét – szavai szerint – a választásokig nem teszi nyilvánossá. Azt is hozzátette: Lengyelország nem tud úgy együttműködni Magyarországgal, mint korábban, ha a magyar kormányfő hozzáállása nem változik. Kaczyński szerint Orbán „abban reménykedik, hogy szerepet játszik az [ukrajnai] konfliktus lezárásában”, de ezt ő hiú ábrándnak tartja.
A magyar miniszterelnök akkor a lengyel-magyar szövetség megerősítését szorgalmazta, „mert a viharban nem maradhatunk egyedül”. A Putyin-barátságnak komoly következményei lehetnek a két ország viszonyára nézve – figyelmeztetett ezzel szemben Kaczyński.
Oroszországban vesztette el ikertestvérét
Varsó és Moszkva barátságosnak nem mondható kapcsolata évszázados múltra tekint vissza, Jarosław Kaczyński viszont személyes okok miatt is egyenesen gyűlölettel viszonyul Oroszországhoz: ott vesztette el ikertestvérét, Lechet.
A lengyel légierő 101-es járata – fedélzetén az akkori államfővel, Lech Kaczyńskivel, feleségével, a száműzetésben élő egykori elnökkel, a lengyel vezérkari főnökkel, kormánytagokkal, parlamenti képviselőkkel, a lengyel jegybank elnökével, valamint más magasrangú állami és egyházi méltóságokkal – 2010 április 10-én indult Varsóból Szmolenszkbe, hogy a hetvenedik évfordulón a helyszínen tisztelegjenek a brutális katyńi mészárlás vétlen áldozatainak emléke előtt.
Az állami gép sosem érkezett meg a célállomásra: a sűrű ködben, nem messze a szmolenszki leszállópályától lezuhant. Nyolcvankilenc utasa és héttagú személyzete közül senki sem élte túl a tragédiát. Lengyelország és Oroszország egymásra mutogatott a súlyos szerencsétlenség okainak kivizsgálásakor: az oroszok azt állították, hogy a pilóta hibájából csapódott a földbe a gép, a lengyelek pedig azzal vágtak vissza, részeg katonai parancsnok kényszerítette rossz időjárási körülmények között landolásra a repülőt.
„Először az intuitív meggyőződésemből fakadt, hogy az ilyen katasztrófák nagyon ritkák. Később abból a felismerésből, hogy a nyírfa képtelen levágni egy repülőgép szárnyát” – magyarázta 12 évvel a baleset után.
Később hívei előtt azt mondta: több forrásból, köztük külföldről „teljes és ellenőrzött” választ kapott a baleset okára vonatkozó kérdésére. A 96 ember halálát követelő szmolenszki tragédia szavai szerint valójában „támadás” volt. A bizonyítékok bemutatása előtt azonosítani kell „azokat, akik meghozták a döntést, és azokat, akik végrehajtották, itt Lengyelországban, de különösen Oroszországban”. A „merénylet” indítékaként azzal érvelt: az öccse Moszkva-ellenes politikát folytatott.
A Kaczyński-dinasztia
Az egypetéjű Kaczyński-ikrek Varsóban születtek 1949. június 18-án. Jarosław, aki a minap töltötte be 74. születésnapját, alig háromnegyed órával korábban jött világra Lechnél. A lengyel közönség tizenévesként ismerte meg őket. Jacekot és Placekot, a két főszereplőt alakították az 1962-ben készült Azok ketten, akik ellopnák a Holdat című, Lengyelországban népszerű mesefilmben.
Édesapjuk, a mérnök Rajmund a II. világháborúban az Armia Krajowa katonájaként szolgált, édesanyjuk, Jadwiga pedig a Lengyel Tudományos Akadémia filológusa volt.
A két fiú a varsói egyetemen tanult, és mindketten jogi diplomát szereztek. Határozott antikommunista irányultságuk már diákkorukban, a hetvenes években tükröződött. Rövid ideig az oktatásban dolgoztak, majd a fivérek a nyolcvanas évek elején a Lech Wałęsa vezette szakszervezeti mozgalomban, a Szolidaritásban kezdtek el tevékenykedni. Jarosław a mozgalom lapját szerkesztette, majd a Szolidaritás hatalomra jutása után, 1989-ben aktív kormányzati karrierbe kezdett.
A két testvér egy évvel később megalapította a Megegyezés Központja pártot, amelyet Jarosław 1998-ig vezetett. Mindkét Kaczyńskit beválasztották a Szejmbe, a lengyel törvényhozás alsóházába, ahol számos felelős tisztséget töltöttek be. Wałęsával 1993-ban rúgták össze a port, majd 2001-ben újabb tömörülést, az azóta is befolyásos Jog és Igazságosság pártját hozták létre, amelyet Lech az alapítástól 2003-ig vezetett, amikor Jarosław lépett a helyére.
A PiS már a 2005-ös választásokon többséget szerzett. Mindenki arra számított, hogy Jarosław lesz a miniszterelnök, de ő visszautasította a tisztséget, mert nem akarta gáncsolni öccse elnöki kampányát. Lechet 2005 októberében, a második fordulóban választották meg államfőnek. Kezdetben azt ígérte, nem fogja a bátyját jelölni a miniszterelnöki posztra, alig egy évvel hivatalba lépése után mégis ezt tette, és Jarosław 2006 júliusában lett a miniszterelnök.
A Kaczyński fivérek vették át a hatalmat Lengyelországban, ami után sokan az amerikai dinasztiákkal, a Kennedykkel, Bushokkal és Clintonokkal hasonlították össze uralkodásukat.
Politikai nézetazonosság
A Jog és Igazságosság 2007-ben alulmaradt az Európa-párti, liberális-konzervatív Polgári Platformmal szemben. Kaczyńskit Donald Tusk követte a miniszterelnöki székben, Jarosław pedig a legnagyobb ellenzéki erő vezetője maradt. Öccse halála után bejelentette, hogy indul az elnökválasztáson, de szoros különbséggel ott is vesztett a második fordulóban.
A mérsékelt szavazók megnyerése érdekében 2015-ben Kaczyński kihagyta magát a fontos pozíciókból: Andrzej Dudát indította a PiS államfő-jelöltjeként, Beata Szydłót pedig miniszterelnök-jelöltként. A Jog és Igazságosság mindkét választást megnyerte, ráadásul a Szejmben a rendszerváltás után első pártként abszolút többséget szerzett.
Jarosław Kaczyński a lengyelek többsége körében nem volt túlságosan népszerű, mégis ő irányította a szálakat – amint azt a tüntetők is felismerték. Lengyelország de facto, tényleges vezetőjének nevezte őt a Politico, holott Kaczyński semmilyen formális tisztséget nem töltött be.
Ez a legkevésbé sem zavarta Orbán Viktort, aki tökéletesen tisztában volt azzal, hogy ki a király Lengyelországban, és kivel kell szót értenie. Egy eldugott hegyi üdülőhelyen, 2016-ban ötórás titkos megbeszélést folytatott Lengyelország legbefolyásosabb emberével. Nem a tisztségének megfelelő miniszterelnökkel, Beata Szydłóval, és nem a lengyel elnökkel, Andrzej Dudával tárgyalt – jelentette az AP varsói tudósítója. A magyar miniszterelnök vendéglátója a legfőbb döntéshozó, Jarosław Kaczyński volt, aki – amint azt a hírügynökség megjegyezte – „a magyar vezetőhöz hasonlóan antidemokratikus útra terelheti nemzetét”.
Orbán és Kaczyński politikai nézetei azonosak: mindketten euroszkeptikusak és Brüsszel-ellenesek. „Németország az Európai Uniót a Negyedik Birodalommá szándékozza átformálni” – mondta például tavalyelőtt Kaczyński.
Magánéletükben azonban teljesen mások.
Eltérő álmok
Jarosław Kaczyński drámaian megváltozott ikertestvére halála után.
„Megkeményedett. Magányossá vált, és ez tükröződik a politizálásában is. Erős kézzel uralkodik, és egyértelműen minden döntés az ő hivatalából származik” – állította Kazimierz Marcinkiewicz, aki 2005-2006-ban maga is a Jog és Igazságosság kormány miniszterelnöke volt.
Kaczyński választási győzelmei után gyorsan megszilárdította a hatalmát: némi befolyást ért el az Alkotmánybíróság felett, közvetlen ellenőrzést gyakorolt a közmédiában, és kiterjesztette az állam megfigyelési jogkörét.
Gyakorlatilag államfő tisztség nélkül, és ez „roppant kényelmes számára, mer nem tartozik közvetlen felelőséggel, viszont szabadon cserélgetheti a bábukat sakktábláján” – mondta Marcinkiewicz. A volt kormányfő a saját bőrén érezte Kaczyński nyomását, aki szerinte ma naponta ad utasításokat a kormánynak.
A szociális jóléti elképzeléseket keveri a nemzeti és katolikus hagyományok felkarolásával, másrészt a melegházasság és az abortusz ellenzésével.
„Kaczyński kétségtelenül nagy intellektus. A lengyelországi helyzetről felállított diagnózisa helyes, de az általa alkalmazott gyógymód nagyon is vitatható” – vélte utóbb Lech Wałęsa, volt köztársasági elnök, akikkel az ikrek már a kilencvenes évek elején összekülönböztek.
Jarosław Kaczyński soha nem nősült meg. Egyedül él egy szerény varsói házban, ahol édesanyja volt a társa 2013-ban bekövetkezett haláláig. Öccse halála óta nyilvánosan kizárólag feketét visel, és kijelentette, hogy élete végéig gyászolni fog. Ritkán nyilatkozik, és akkor is inkább a katolikusokat dicsőítő csatornákat részesíti előnyben. Vonakodva néz tévéhíradót.
Különös gonddal kímélte meg beteg édesanyját a Lech halála okozta sokktól. Csaknem két hónapon át azzal áltatta, hogy elnök fia hosszadalmas hajóúton tér haza Amerikából, mert a vulkáni hamu miatt a légijáratok zömét törölték. Még egy hamis újságot is készíttetett a hírrel anyja megnyugtatására. A lesújtó hírt csak azok után vallotta be, hogy a mama jobban lett.
Kaczyński enyhén szólva is bizalmatlan Oroszországgal szemben, amelyet állandó fenyegetésnek tekint, Németországra pedig hazája második világháborús brutális megszállása miatt neheztel. A külföld iránti idegenkedése Marcinkiewicz szerint a repüléstől való félelméből eredhet, amely öccse halálánál jóval korábban jelentkezett.
Kaczyński „kiváló ember, szomorú ember, nagyon barátságos ember... és valószínűleg az egyetlen, akinek van elképzelése Lengyelországról” – véli Marcinkiewicz, aki szerint azonban az elképzelés nagyon konzervatív, és „nem esik egybe a legtöbb lengyel álmával”.