NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Dwa bratanki: Lengyelország pálfordulása után Orbán Viktor szövetséges nélkül marad?

Lengyel és magyar zászlók
Lengyel és magyar zászlók Szerzői jogok Forrás: AP és MTI
Írta: Németh Árpád
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Korai lenne azt állítani, hogy változás állt be „dwa bratanki”, vagyis a lengyel, magyar – két jó barát kapcsolatban. Lengyelország azonban másként viszonyul Oroszországhoz ahhoz képest, ahogy az Orbán-kormány „energiafüggőségre” és „rezsicsökkentésre” hivatkozva kötődik a Kreml vezetéséhez.

HIRDETÉS

Lengyelország az Ukrajna elleni orosz invázió óta radikális fordulattal visszatáncolt, és nem kíván újabb konfliktusokat nyitni Brüsszellel. A változás különösen Jarosław Kaczyński, a kormánypárt Jog és Igazságosság elnökének, Lengyelország tényleges vezetőjének az esetében szembeötlő, aki decemberben még Negyedik Birodalomként beszélt az Európai Unióról. Tömörülése – a Fideszhez hasonlóan – éles vitákat folytatott az Európai Bizottsággal a melegjogokról, a jogállamiságról, és sok más hasonló kérdésről. Lengyelország azonban a háború kitörése óta – Magyarországgal ellentétben – egyértelműen elítélte Vlagyimir Putyin elnököt, és elhatárolódott azoktól a magyar kormánykörökben népszerű Kreml-barát populista politikusoktól: Matteo Salvinitől, Olaszország szélsőjobboldali volt miniszterelnök-helyettesétől, és Marine Le Pen francia elnökjelölttől, akiktől korábban támogatást remélt Brüsszellel vívott harcában. Ebben nem kis szerepet játszik, hogy most épp a korábban ellenségnek tartott Brüsszeltől remél eurómilliárdos támogatást. Kaczyński a minap azt mondta: „nem boldog” Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek a háborúval kapcsolatos álláspontjától, de hozzátette, hogy ki kell várni a magyar választások eredményhirdetését. Több intő jel utal arra, hogy magyar vezetést magára hagyhatja eddig biztosnak vélt szövetségese.

Nem érkezett Varsóba engedélykérelem, hogy Áder János testőrei átléphessék a lengyel határt. A látszólag nem fontosnak tűnő hírt március 18-án megjelentető Azonnali ebből azt a következtetést szűrte le, hogy idén elmarad a köztársasági elnök szinte minden évben rendszeres találkozója lengyel kollégájával, Andrzej Dudával.

Az előzetes tervek szerint Ádernek március 23-án, a lengyel-magyar barátság napján kellett volna a dél-lengyelországi Bochnia városában vendéglátójával közösen felavatnia V. Béla Árpád-házi király leányának, Szent Kingának a szobrát.

Végül nemcsak a szoboravatás, hanem a látogatás is elmaradt, amint azt utóbb a Köztársasági Elnöki Hivatal is megerősítette.

Az Azonnali más forrásból úgy értesült, hogy hivatalosan a háború miatt „halasztották el” a programot, a fő ok azonban az volt, hogy oroszbarát magyar álláspont miatt Andrzej Duda nem kívánt magyar hivatali kollégájával nyilvánosan együtt mutatkozni a protokollszámba menő eseményen.

A hónap elején derült ki, hogy idén nem indul Budapestre az a különvonat – történetesen a jubiláris tizedik –, amely a március 15-i Békemenetre szállította volna lengyel résztvevőket. A szervezők ehelyett az ukrán menekülteknek ajánlották fel a szerelvényt, odahaza pedig saját Békemenetükön vonultak fel, amelyen az orosz invázió ellen tiltakoztak, több helyszínen és napokon át.

1 marca Tysiące Polaków uczestniczyło w "Marszu Pokoju" zorganizowanym przez Kluby Gazety Polskiej. Zobacz zdjęcia ⤵️

Posted by Gazeta Polska on Thursday, March 3, 2022

A lengyel közlemény – írta az Átlátszó – nem állította, hogy a döntésnek köze lenne az Orbán-kormány Putyinhoz való viszonyulásához, Oroszországhoz vagy az Ukrajnának történő segítségnyújtáshoz. Ezúttal azonban sem a magyar Békemenetet szervező Civil Összefogás Fórumának, a CÖF-nek sem a magyar kormánynak nem küldtek támogató üzeneteket. Helyette egy meglehetősen bürokratikus hangvételű üzenetben csak annyit közöltek, hogy aki már kifizette a magyarországi útiköltséget, visszakapja a pénzét, vagy felajánlhatja jótékonysági célra, egy ukránokat segítő alapítványnak.

A magyar nemzeti ünnepen egy  neves lengyel végül mégis megérkezett Budapestre. Orbán Viktor miniszterelnök egykori társa az Európai Néppártban, Donald Tusk, aki jelenleg a pártcsalád elnöke. A lengyel ellenzék vezetője azonban nem a Békemenethez csatlakozott, hanem a Márki-Zay Péter vezette ellenzéki nagygyűlésen mondta: ha Bem tábornok élne, a magyar ünnepen ő is az ellenzékkel lenne, nem pedig a kormánypárti felvonuláson.

„Putyin vízióját sajnos itt Budapesten is osztják. Ez a cenzúra, az autoriter és korrupt állam képe, egy olyan államé, amely törvényesség helyett az erő kultuszát hirdeti” – idézte a Telex a lengyel Polgári Platform vezetőjét.

Korai lenne azt állítani, hogy gyökeres fordulat állt be Polak, Węgier, dwa bratanki, vagyis a lengyel, magyar – két jó barát kapcsolatban. Kétségtelen azonban, hogy Lengyelország történelmi okokból is egészen másként viszonyul Oroszországhoz ahhoz képest, ahogy az Orbán-kormány „energiafüggőségre” és „rezsicsökkentésre” hivatkozva kötődik a Kreml vezetéséhez.

Ukrajna orosz inváziója után a változás rövid idő alatt megmutatkozott. Mindenekelőtt Varsó Brüsszel iránti hozzáállásában.

Poland: from zero to hero

A lengyel rosszcsont fiúcska az Európai Unió üdvöskéje lett – szögezte le például a Politico európai kiadása. A cikk címében találóan jegyezték meg, hogy Lengyelország a nulláról kezdte, és hőssé vált.

Nagyszámú egyszerű lengyel fogadta megdöbbentő nagylelkűséggel a keleti határokon át érkező immár több mint 2,2 millió ukrán menekültet. Ellátásuk mellett sok ezren szállásoltak el önzetlenül egyik napról a másikra bajbajutottakat, akiknek szinte pillanatok alatt kellett dönteniük arról, hogy elhagyják otthonukat.

Az évszázados orosz agresszió által meghurcolt és megsebzett Lengyelország lett a fő elosztóközpontja azoknak a páncéltörő és légvédelmi rakétáknak, kézifegyvereknek, lőszereknek és egyéb hadianyagoknak, amelyeket a harcoló ukránoknak továbbítanak. A magyar kormány ezzel szemben, mint ismeretes, nem engedélyezte, hogy az ország területéről indítsanak katonai segélyt Ukrajnába.

Volodimir Zelenszkij szenvedélyes felhívásában kérte Orbán Viktort, hogy tegye egyértelművé álláspontját az oroszokkal kapcsolatban.

Addressed the European Council and the nations of Europe, and stressed that Ukraine had not gone to a foreign land. Never dreamed of any war. Shoots down missiles. Urges strangers to lay down their arms and return home. For the sake of life. Ukraine has united for peace. And unites the world for the sake of peace.

Posted by Володимир Зеленський on Thursday, March 24, 2022
Láttam a cipőket [Budapesten] a Duna-parton, ahol tömeggyilkosság történt. Ott voltam a családommal. Figyelj, Viktor, tudod, mi megy most Mariupolnál? Kérlek, menj a rakpartra, nézd meg azokat a cipőket, és akkor rájössz, hogy megint népirtás folyik a világban. És ez az, amit Oroszország művel. Mariupolban ugyanilyen cipők vannak, és ugyanilyen emberek. Felnőttek, gyerekek, nagyszülők. Ezrek és ezrek mentek már el. És te hezitálsz, hogy szankciókat vezessetek-e be, vagy sem? És habozol, hogy átengedd-e a fegyvereket, vagy sem? És habozol, hogy kereskedj-e Oroszországgal, vagy sem? Nincs idő tétovázni. Itt az ideje, hogy máris döntsetek. Hiszünk bennetek, szükségünk van a segítségetekre. Hiszünk az embereitekben.
Volodimir Zelenszkij
ukrán elnök

A Magyarországgal együtt nemrég még fekete bárányként kezelt Lengyelország pálfordulása reményt ébresztett Varsóban, hogy az Európai Bizottság port hint a múltra, és felmenti az országot a jogállamiság folyamatos megsértésének a vádja alól, egyúttal pedig engedélyezi a leállított eurómilliárdos források kifizetését.

„Az Európai Bizottságnak azonnal fel kellene függesztenie a Lengyelországgal szembeni szankciókat” – kardoskodott Patryk Jaki, a lengyel nacionalista Egyesült Jobboldal kormánykoalíció európai parlamenti képviselője.

A brüsszeli hangulatváltásnak máris tapasztalhatók bizonyos jelei. Az unió részéről inkább bírálatokhoz és ostorozáshoz hozzászokott Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök Charles Michel váratlan elismerését élvezhette.

HIRDETÉS

„Szeretném megdicsérni Önt, kedves Mateusz miniszterelnök úr, az Ön csapatát és a lengyel népet” – mondta az Európai Tanács elnöke, amikor a kelet-lengyelországi Rzeszów városába látogatott, aki hozzátette: azért van ott, hogy kifejezze Európa szolidaritását Lengyelországgal és azokkal, akik a menekültek befogadásán fáradoznak.

Senkit sem hagyunk magára. Az Európai Bizottság – jelentette be Michel – nem sokkal korábban úgy döntött, hogy 500 millió eurót mozgósít humanitárius segítségnyújtásra, Lengyelország javára.

AP Photo/Petr David Josek
Menekültek érkeznek Ukrajnából a lengyelországi PrzemyślbeAP Photo/Petr David Josek

Varsó és Brüsszel, gyakran késhegyre menő konfrontációjának a következményei még nem tűntek el nyomtalanul.

Az Európai Bizottság közleményében világossá tette azokat a szabályokat, amelyek esetében „a jogállamiság elveinek megsértése egy tagállamban befolyásolja vagy súlyosan veszélyezteti az uniós költségvetés hatékony és eredményes kifizetéseit”. Ezzel az eszközzel a visszaeső országok, Lengyelország és Magyarország, hozzáférése az uniós forrásokhoz a jogállamiság terén felmutatott eredményeiktől függ.

Az Európai Bizottság – álláspontjával összhangban – egyelőre nem engedélyezte a világjárvány elleni segélyprogramja keretében Lengyelország lehívhassa a számára előirányzott támogatást és kedvező kamatozású hitelt. Pedig nem kis összegről van szó: a kettő együtt 36 milliárd euróra (13,4 ezer milliárd forintra) rúg.

HIRDETÉS

A támogatásokat akkor szabadítják fel, ha Lengyelország feloszlatja a bírák fegyelmi kamaráját – amit az unió legfelsőbb bírósága tavaly nyáron jogellenesnek ítélt –, továbbá „megszünteti vagy megreformálja” a bírák fegyelmi rendszerét, és megkezdi az elbocsátott bírák visszahelyezését – közölte Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke.

Lengyel visszakozás

Andrzej Duda lengyel elnök félintézkedést javasolt: feloszlatná a fegyelmi kamarát, más jogállamisági problémával azonban egyelőre nem foglalkozik. De még ez a törvényjavaslat is megrekedt a törvényhozásban, miután az egyesült jobboldal nem hajlandó megszavazni az indítványt.

„A háború azonban megváltoztatta a hozzáállást” – mondta a Democracy Reporting International elnevezésű civil szervezet kutatási koordinátora. „Lengyelországban egyre többen vallják, hogy túl kell lépni a politikai nézeteltéréseken, és a külső fenyegetéssel kell szembeszállni. A szomszédságban folyó háború mellett nincs szükségünk belső csatározásra” – összegezte a politikai véleményeket Jakub Jaraczewski.

Mások szerint az ukrajnai válság mérete miatt van szükség egységre. Szymon Hołownia például, a centrista ellenzéki Lengyelország 2050 csoportosulás vezetője a fegyelmi kamara ügyének gyors megoldását, a jogállamiság helyreállítását sürgette, hogy „a Brüsszel elleni nyílt front végre lezáruljon”.

Donald Tusk, az ellenzéki Polgári Platform párt vezetője, korábbi miniszterelnök és az Európai Tanács elnöke az inváziót követően nemzeti egységre szólította fel a lengyeleket, ugyanakkor azt is követelte, hogy „térjen vissza a jogállamiság Lengyelországban”.

HIRDETÉS

„Az igazságszolgáltatás körüli helyzet rendezése elengedhetetlen feltétele annak, hogy Lengyelország tekintélye megerősödjön az EU-ban és az Egyesült Államokban egyaránt. A kérdés körül kialakult konfliktus gyengít minket” – írta nyílt levelében, amelyben felajánlotta pártja együttműködését a kormánnyal.

A kabinet hívei azonban hevesen támadták Tuskot, miután az általa vezetett Európai Néppárt, az Európai Parlament legnagyobb frakciója támogatta azt az indítványt, amely felszólította a bizottságot, hogy „azonnal és visszamenőleges hatállyal” alkalmazza a jogállamisági feltételrendszert.

„Utat nyitnak a Lengyelország elleni további támadások előtt, miközben Lengyelország fellép az orosz agresszióval szemben?” – tette fel a kérdést politikai vetélytársának Beata Szydło, a Jog és Igazságosság párt európai parlamenti képviselője, volt miniszterelnök.

Lengyelország közben más vitás kérdésekben is visszakozott. Az államfő megvétózta az oktatási törvény módosítását, amelynek célja a „gyermekek védelme az erkölcsi romlástól”. A változás lehetővé tette volna, hogy a melegjogok lelkes ellenzőjeként elhíresült oktatási miniszter nagyobb ellenőrzési joggal rendelkezzen az oktatási rendszerben.

„Nincs szükségünk több konfliktusra” – érvelt Andrzej Duda.

HIRDETÉS

A lengyel történelem keserű tapasztalatai

Miközben Varsó Brüsszellel szemben egyre kevésbé harcias, Moszkva Ukrajna elleni agresszióját, kivált pedig Vlagyimir Putyin döntéseit most szinte egyhangúlag elítélik Lengyelországban.

Ennek történelmi előzményei is vannak.

A viharos lengyel-orosz kapcsolatok a késő középkorig nyúlnak vissza, amikor a Lengyel Királyság és a Kijevi Nagyfejedelemség, majd a Moszkvai Nagyhercegség küzdött a határvidék ellenőrzéséért. Az évszázadok során több lengyel-orosz háborúra is sor került. Lengyelország egykor Moszkvát is megszállta, majd Oroszország a 19. és a 20. században Lengyelország területének nagy részét ellenőrizte, ami kimondottan nem tett jó a két nép barátságának.

A helyzetet tetézte az 1939. augusztus 23-án kötött Molotov–Ribbentrop-paktum, amelynek titkos záradékában a szovjet és német külügyminiszter gyakorlatilag érdekszférákra osztotta fel Lengyelországot.

Németország egy héttel később Lengyelország megtámadásával kirobbantotta a II. világháborút. A Szovjetunió sem késlekedett: 1939. szeptember 17-én indított inváziót Lengyelország ellen, majd csöndben fel is osztották a területeket egymás között.

HIRDETÉS

A Szovjetunió könyörtelenül elbánt a lengyel hadifoglyokkal. Fél évvel a megszállás után a Szovjetunió Kommunista Pártjának politikai bizottság egy tollvonással halálra ítélte a táboraiban raboskodó tiszteket és főtiszteket. A rettegett NKVD, a Belügyi Népbiztosság pribékjei a becslések szerint 22-23 ezer lengyel fogollyal végeztek.

Az áldozatokat tömegsírokban hantolták el. Ezek közül az elsőt a Szmolenszk melletti Katyńban a német megszállók fedezték fel. A tömeggyilkosságról katyńi vérengzés elnevezéssel emlékeznek meg 2007 óta minden évben Lengyelországban.

Katyń 70 évvel mészárlás után is vétlen áldozatokat szedett: 2010. április 10-én a szmolenszki repülőtér mellett lezuhant a lengyel kormánygép, amelyen Lech Kaczyński köztársasági elnök vezetésével tekintélyes állami küldöttség utazott Oroszországba, hogy megemlékezzen a tömeggyilkosságról. A fedélzeten tartózkodó 96 utas és személyzet közül senki sem élte túl a katasztrófát, amit valószínűleg a pilóta figyelmetlensége okozott a sűrű ködben.

Lech Kaczyński Jarosław Kaczyńskinak, a Lengyelországot ma szürke eminenciásként irányító Jog és Igazságosság pártja elnökének ikertestvére volt. Az orosz vizsgálóbizottságot Vlagyimir Putyin akkori miniszterelnök vezette.

Oroszország megítélése a kommunizmus és a Szovjetunió bukása után sem javult látványosan: 2013-ban a lengyelek csupán 19 százaléka tartotta pozitívnak, 49 százaléka pedig negatívnak Oroszország befolyását.

HIRDETÉS

A Krím 2014-es orosz annektálása után azonban a lengyelek túlnyomó többségét, több mint négyötödét aggasztotta egy esetleges Oroszországgal szembeni konfliktus. Attól tartottak, hogy Oroszország szárazföldi folyosót szándékozik nyitni külterülete, Kalinyingrád felé.

Sem Putyint, sem barátait nem kedvelik Lengyelországban

A Putyin (és barátai) iránti ellenszenv az ukrajnai invázió után csak fokozódott.

Az orosz elnök egyik rajongója, Matteo Salvini – nem mellékesen Orbán Viktor magyar miniszterelnök egyik nem titkolt szövetségese – március elején meggondolatlanul Lengyelországba látogatott, ahol egy helyi polgármester emlékeztette az olasz szélsőjobboldali vezetőt „annak a személynek a megdöbbentő tetteire, akit barátjának nevez”.

Wojciech Bakun, Przemyśl polgármestere a Salvinivel közös sajtótájékoztatón váratlanul egy Putyin portréjával díszített, „Oroszország hadserege” feliratú pólót emelt a magasba.

Salvini ugyanilyen pólót viselt 2014-ben, amikor az Európai Parlament képviselőjeként a Vörös térre látogatott. Egy évvel később a strasbourgi parlamentben is hasonló trikóban pózolt, és azt írta (mára törölt bejegyzésben) a Facebookon, hogy két Sergio Mattarella olasz elnököt „cserélne” egy „fél” Putyinra.

HIRDETÉS

Salvini szemmel láthatóan kényelmetlenül érezte magát Bakun mellett.

„Nézd meg, mit tett az általad barátodnak nevezett személy azokkal az emberekkel, akik naponta 50 ezres nagyságrendben menekülnek a határon túlra” – mondta a polgármester, és az javasolta, hogy látogassanak el együtt egy menekültközpontba, de Salvini vegye fel ugyanazt a pólót, amit a Vörös téren viselt.

Az olasz Liga vezetője régi csodálója az orosz elnöknek. Pártja nevében 2017-ben együttműködési megállapodást írt alá Putyin Egységes Oroszország pártjával, ami után a Liga tisztségviselői ellen vizsgálat indult. A gyanú szerint 2018-ban több millió euró értékű titkos olajüzletet akartak kötni a Kremllel.

A szélsőjobboldali vezető más nótát fúj, amióta Putyin megszállta Ukrajnát. Elítélt „minden katonai agressziót”, és „a szövetségesek közös válaszát” sürgette, majd virágot vitt a római ukrán nagykövetségre.

A lengyel-orosz ellenérzés kölcsönös.

HIRDETÉS

Az egyik orosz csatorna főműsoridőben sugárzott vitaműsorában az egyik vendég magából kikelve üzente Európának: ha a NATO békefenntartókat merészelne küldeni Ukrajnába, akkor elkerülhetetlen a nukleáris csapás.

„Drága lengyelek, fél másodperc alatt semmi nem marad majd a ti Varsótokból!” – harsogta.

Az ukrajnai háború megváltoztatta Lengyelország arculatát

Jarosław Kaczyński, Lengyelország tényleges vezetője és az EU egységét régóta ostorozó lengyel politikus, aki évekig a Kreml-barát, bevándorlásellenes és az Európai Uniót szidalmazó gyújtogatókkal barátkozott, rövid idő alatt hitet váltott. Az európai szolidaritás zászlóhordozójaként védelmezi Ukrajnát és a demokratikus értékeket – emlékeztetett a New York Times.

Három európai miniszterelnökhöz csatlakozva a nyilvánosságot kerülő Kaczyński kockázatos vonatútra indult Ukrajna ostromlott fővárosába. Kijevbe utazott Mateusz Morawiecki, lengyel; Petr Fiala, cseh és Janez Janša, szlovén kormányfő.

Eduard Hegert szintén meghívták, de biztonsági szolgálata túl veszélyesnek tartotta az utat, ezért lebeszélték a szlovák miniszterelnököt. Heger megbánta, hogy nem csatlakozott a V4-ek néhány kormányfőjéhez, és azt nyilatkozta, hogy utólag másként döntött volna.

HIRDETÉS

Nem derült ki, hogy Orbán Viktor szerepelt-e a meghívottak között. Sajtófőnöke csak annyit közölt a HVG kérdésére, hogy „a miniszterelnök tud a látogatásról, de most nem megy Kijevbe”. A kijevi látogatás időpontja, március 15. egyébként egybeesett a magyar nemzeti ünneppel.

Kaczyński pártja, a Jog és Igazságosság korábban a nemzeti szuverenitás érvényesítésére összpontosított a brüsszeli bürokratákkal szemben, sőt még legfőbb katonai védelmezőjével, az Egyesült Államokkal is hónapokig elkeseredetten összekülönbözött egy amerikai tulajdonban levő televízió miatt, amely veszélyeztette a média feletti uralmát.

Az Ukrajnában tomboló háború miatt azonban a lengyel párt „gyökeres fordulattal visszatért az alapokhoz: a NATO-hoz és az Európai Unióhoz” – hangoztatta a varsói Polityka Insight kutatócsoport elemzője. „Most megpróbálják kimutatni, vagy legalábbis elhitetni velünk, hogy száz százalékig lojális európaiak” – mondta Marek Świerczyński.

Ez meglepő változás Kaczyński esetében, aki decemberben az Európai Uniót „Negyedik Birodalomként” bélyegezte meg, és akinek nacionalizmussal és dogmatikus katolicizmussal átitatott Jog és Igazságosság pártja politikai védjegyét az jellemezte, hogy európai honfitársaival a melegjogokról, a jogállamiságról és számos más kérdésről vitázott.

Magyarországon – idézte fel a New York Times – Orbán Viktor magyar miniszterelnök, aki sokáig a Kreml legnagyobb támogatója volt Európában, és a lengyel kormánypárt szilárd szövetségese a Brüsszellel folytatott harcokban, kemény küzdelemmel néz szembe az április 3-i országos választások előtt, amit ellenfelei az „Orbán és Putyin, illetve a Nyugat és Európa" közötti döntésnek neveznek. A felmérésekben valamelyest vezető Fideszt egy gigászi kormánypárti médiaapparátus támogatja, amely lekicsinyli az Oroszország által okozott vérontást, Orbánt pedig Magyarország egyetlen védőbástyaként méltatja.

HIRDETÉS

Lengyelország – Magyarországgal ellentétben – egyértelműen elítélte Vlagyimir Putyin elnököt, és elhatárolódott azoktól Kreml-barát populista politikusoktól: Matteo Salvinitől, Olaszország szélsőjobboldali volt miniszterelnök-helyettesétől, és Marine Le Pen francia elnökjelölttől, akiktől korábban támogatást remélt Brüsszellel vívott harcában.

A lengyelországi változás kivált Kaczyński esetében szembeötlő. Az ukrán nacionalistáknak a második világháború alatt a lengyelek lemészárlásában játszott szerepére emlékeztető nyilatkozatokon kívül nemigen mutatott érdeklődést Ukrajna iránt, és csendben az orosz invázió korai szakaszában.

Kaczyński „nem boldog” Orbán álláspontjától

Jarosław Kaczyński, aki hivatalos tisztsége szerint csupán miniszterelnök-helyettes, holott de facto ő irányítja Lengyelországot, a varsói Rádió 24 vendége volt a minap. A műsorvezető arra is felkérte, hogy értékelje Orbán Viktor magyar miniszterelnök álláspontját, aki ellenzi az Oroszország elleni fellépést.

„Ha megkérdeznék tőlem, hogy boldog vagyok-e, azt válaszolnám, hogy nem. Várom a [magyar] választásokat. Meglátjuk, mi történik után. Ezután lehet majd végleges formába önteni az értékelést. De nem vagyok boldog” – idézték szavait.

Orbán Viktort most már magára hagyta a lengyel államfő is, aki a Joe Bidennel folytatott varsói tárgyalása után adott interjút a TVN24 csatornának.

HIRDETÉS

„Nehezen értem a helyzetet. Orbán volt az, aki függővé tette Magyarországot az orosz energiától. Ezzel nemcsak Budapestnek van baja, hanem más európai országoknak is” – mondta az az Andrzej Duda, aki néhány nappal korábban már nem kívánt találkozni Áder Jánossal. A lengyel elnök megjegyezte, hogy Orbán „politikája nagyon sokba fog kerülni a magyaroknak”.

Nemcsak Lengyelország határolódik el egyre látványosabban a magyar vezetéstől.

Kihagyja a a V4-ek védelmi minisztereinek budapesti találkozóját Jana Černochová cseh védelmi miniszter.

„Mindig is támogattam a V4-eket, és nagyon sajnálom, hogy az olcsó orosz olaj most fontosabb a magyar politikusoknak, mint az ukrán vér” – üzente Černochová.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Biden Lengyelországban: "meg kell állítani Putyin rombolását"

Kijevbe ért a lengyel, a cseh és a szlovén kormányfő

A lengyel külügyminiszter szerint NATO-katonák már rég vannak Ukrajnában