EventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Argentína elfogatóparancsot adott ki az 1994-es terrortámadás Hezbollah-elkövetői ellen

A Buenos Aires-i zsidó közösség minden évben megemlékezik az áldozatokról
A Buenos Aires-i zsidó közösség minden évben megemlékezik az áldozatokról Szerzői jogok AP Photo
Szerzői jogok AP Photo
Írta: Ferenc SzéF
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Egy argentin bíró megelégelte, hogy még mindig nincsenek rendőrkézen annak a terrortámadásnak az elkövetői, akik 85 embert öltek meg egy Buenos Aires-i zsidó központ elleni bombamerényletben 1994-ben. Elfogatóparancsában az INTERPOL-t szólítja fel a lépés megtételére.

HIRDETÉS

Az argentin ügyészek régóta azt állítják, hogy Teherán a libanoni székhelyű Hezbollah fegyveres csoportot használta fel a tömegmerénylet végrehajtására. Irán az évek során folyamatosan tagadta, hogy köze lenne a terrorakcióhoz.

Daniel Rafecas bíró a múlt héten jelentette be, hogy vizsgálata szerint az ügyészség állítása alapos és megalapozott a gyanú, hogy a merénylők a Hezbollah fegyveres szárnyának munkatársai vagy operatív ügynökei voltak. Ezt követte a nemzetközi elfogatóparancs kiadása.

Az argentin nyomozók tudomása szerint négy libanoni állampolgárról van szó, akik nem tudtak visszaszökni a Közel-Keletre, és azóta Paraguayban vagy Brazíliában bujkálnak. A három állam nehezen felderíthető, úgymond "radar alatti" határvidékét az Egyesült Államok a nemzetközi terrorizmus egyik legveszélyesebb területének tartja, ahol a kontinens kábítószerkereskedelméből származó jövedelmének nagy részét kezelik, és terrorakciókat finanszíroznak a világ más pontjain. 

Az argentin ügyészek szerint a merénylet felelősei között a volt iráni elnök, Akbar Hásemi Rafszandzsán is megemlíthető, akinek engedélye nélkül egy ilyen támadás nem történhetett volna meg.

A szálak a legmagasabb szintre vezetnek
A szálak a legmagasabb szintre vezetnekIntelli

Egy Abdallah Salman (álnevén El Reda) nevű gyanúsított esetében Libanon is szóba jöhet, mint elfogási helyszín. Az ő esetében elképzelhető, hogy bátyját kísérte el a merénylethez, tehát létezhet egy ötödik elkövető vagy bűnrészes is.

Az elfogást nehezíteni fogja, hogy a nyomozók tudomása szerint a bujkáló terroristák közben paraguayi vagy brazil útlevelet szerezhettek, és így szökésük könnyebb lehet. Ezért is van szükség az INTERPOL nemzetközi parancsára. 

Mi történt 1994-ben? A mai pápa is követelte az ügy kivizsgálását

A támadás július 18.-án történt az AMIA nevű zsidó kulturális és vallási központ ellen, 85 halottat és több száz sebesültet hagyva maga után. A merénylet a Libanonban gyakran látott, furgonnal elkövetett öngyilkos akció volt, aminek során az egyik támadó is életét vesztette.

A merénylet utáni években a nyomozást halogatás és szakszerűtlenség jellemezte, noha az argentin közvélemény lankadatlanul követelte a vizsgálat lezárását és a tettesek elfogását. Több kiáltvány és memorandum született az ügyben, és az egyiket a mai Ferenc pápa, Jorge Mario Bergoglio bíboros tette közzé. Izrael azóta többször is kifejezte háláját Ferenc felé az ügyben mutatott bátor kiállása miatt, ami egyáltalán nem volt veszélytelen.

Bergolio érsek 2005-ben
Bergolio érsek 2005-benAP Photo

A felhívásoknak és követeléseknek azonban semmilyen eredménye nem lett, mivel időközben Argentína és Irán nukleáris egyezményt kötött, amit az egymást követő elnökök nem akartak ezzel az üggyel megbolygatni. 

Az egyik legfontosabb tényfeltárót is megölték

2015-ben egy Alberto Nisman nevű ügyész 300 oldalas dokumentumot tett közzé, amiben Cristina Fernández de Kirchner volt elnököt azzal vádolta, hogy szándékosan eltitkolta Irán szerepét a terrorakcióban. Azonban Nismant néhány órával azelőtt meggyilkolták, hogy tanúskodnia kellett volna az ügyben. 

Halálát előbb öngyilkosságnak minősítették, de 2017-ben a csendőrség nyomozói felfedték, hogy emberölés történt.

Tiltakozás Nisman halála miatt, Buenos Aires, 2015. február 10.
Tiltakozás Nisman halála miatt, Buenos Aires, 2015. február 10.Rodrigo Abd/AP

Az eset nyomán Claudio Bonadio bíró hazaárulással vádolta Kirchnert, és felszólította az argentin szenátust, hogy engedélyezze a volt elnökasszony letartóztatását, de végül a szövetségi bíróság ezt nem engedélyezte.

Mindenki az igazságra vár

Az USA és Kanada mellett Argentínában él a legnagyobb amerikai zsidó közösség, amely a merénylet idején mintegy 400 ezer tagot számlált, de azóta – az elöregedés miatt – jelentősen csökkent. 

Az argentínai zsidóság java a náci üldöztetés elől menekült az országba, amit a Buenos Aires-i kormány argentin útlevelek és menlevelek kiadásával nagyban elősegített. 

Az 1994-es merénylet nemcsak a helyi zsidóság, hanem az egész lakosság számára is emlékezetes, mert a cselekmény brutalitása és veszélyessége mások életét is kockáztatta, és súlyos támadás volt az ország demokratikus rendje ellen.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Robbanó alagutak hálózatát építi Izrael ellen a Hezbollah

Libanoni lángok: a Hezbollah saját sikereinek áldozata lehet

Az új elnökkel és más populista politikusokkal tárgyalt Orbán Viktor Argentínában