Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök és miniszterelnök úgy véli, hogy országa elpusztíthat "ellenséges" tengerfenéki kommunikációs vezetékeket.
Az ukrajnai háború kitörése óta Medvegyev több fenyegető vagy kardcsörtető kijelentést tett
HIRDETÉSA politikus, aki Oroszország második legnépszerűbb köztisztviselője, jelenleg nem visel döntő kormányzati szerepet (az orosz nemzetbiztonsági tanács főtitkár-helyettese), de felcsavart hangerejével rendre felkelti az érdeklődést.
Arról csak találgatások vannak, hogy ezt magától teszi-e, vagy Vlagyimir Putyin első számú híveként az elnök gondolatait vetíti ki. Beszélt már arról, hogy Kazahsztán nem is létezik, merthogy Oroszország része, ejtett szót a nyugati fővárosokra vagy akár Hágára mérhető nukleáris csapásokról, vagy arról, hogy a nyugati páncélosok (Leopard, Bradley, Challenger) fölöslegesen érkeznek Ukrajnába, mert "égni fognak".
Medvegyev volt az, aki előre leszögezte, hogy a Hágai Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsának érvényesítése Putyin elnök ellen háborúhoz vezetne.
A ex-elnök most szintet lépett és az egész világot ijesztgeti
Érvelése szerint "ha abból indulunk ki, hogy a nyugati országok bizonyítottan bűnrészesek az Északi Áramlat felrobbantásában, akkor nem marad semmilyen – még erkölcsi – korlátunk sem, ami megakadályozna minket abban, hogy tönkre tegyük ellenségeink tengerfenéki kábeles kommunikációját" - tudatta a volt elnök a Telegram üzenőcsatornán.
Levezetését azokra a híradásokra alapozza, melyek az elmúlt hetekben jelentek meg a Washington Post, a New York Times és a Wall Street Journal hasábjain arról, hogy az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynöksége (CIA) tudott az Északi-tengeri gázvezetékek megtámadását célzó összeesküvésről. Ukrajna részéről ezt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök határozottan tagadta, és máig sem tudható biztosan, hogy magát az akciót végül ki hajtotta végre.
A jelenleg divatos, de nem bizonyított feltételezés az, hogy a kijevi vezetés állt a pusztítás mögött.
Nem bizonyító erejű Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő érvelése sem, mely szerint "többször is elmondtuk, hogy amit az Északi Áramlaton tettek, azt csak egy állam különleges szolgálatai hajthatták végre. Csak egy ország vagy országok csoportja állhat e terrortámadás mögött".
Eddig nem tudtuk, hogy a Nyugat Oroszország katonai ellensége, de most már igen
A nemzetközi jogi helyzet szerint jelenleg sem a NATO, sem valamelyik atlanti tagország nem hadviselő fél az ukrajnai háborúban, miként Ukrajna sem tagja a szövetségnek. Mi több, a támadó fél saját maga sem nevezi akcióját háborúnak.
A hadüzenet nélküli konfliktus két ország között zajlik, amiben mindkét félnek vannak külföldi támogatói, segítői vagy politikai partnerei. Medvegyev logikáját követve az Egyesült Államok vagy a NATO csapást mérhetne Iránra, amiért harci drónokat szállít az egyik hadviselőnek anélkül, hogy részese lenne a konfliktusnak.
Az üzenet technikai része már fenyegetőbb
A tengerfenéki elektromos és adatkábelek szövevénye életbevágó jelentőségű, és nem csak Nyugat-Európának, de a világ egészének, beleértve Kínát, Indiát, a Távol-Keletet és az atlanti térséget is, azaz a Föld legfontosabb termelő és kereskedelmi szektorait. Az óceánok közti adatforgalom 99%-át már vízalatti kábelek biztosítják, rendkívüli sebességgel és megbízhatósággal.
Ebbe a rendszerbe kell sorolni a tengerekre telepített szélerőműveket is, amelyek kábelen továbbítják a szárazföldre a megtermelt energiát.
Medvegyev fenyegetését szerencsére nem kell túl komolyan venni, hanem inkább harciaskodásnak
Egy kábel-ellenes támadás valóban okozhat zavarokat és károkat, de mivel a "pont-pont" közvetlen szakaszok egyre ritkábbak, helyükre folyamatosan a hálózatok léptek. Ezért egy adott szakasz megtámadása nem járna a rendszerek teljes leállásával, mert más elemei ("mesh-hálózat") akár az egész a terhelést átveszik a kieső száltól.
Ugyanakkor a Nyugatnak (és a világ egyes nemzeteinek is) folyamatosan figyelniük kell ezekre a fenyegetésekre. David Cutler tábornok, a NATO hírszerzési főnöke már májusban figyelmeztetett Oroszország esetleges tengermélyi akcióira a kábelrendszerek ellen, és több NATO-n kívüli ország is különleges intézkedéseket tett a védekezés érdekében, így Ausztrália, Japán, Dél-Korea, Brazília és Mexikó is.