A világ vezető hírszerző ügynökségeinek első emberei is találkoztak az ázsiai nemzetközi értekezlet árnyékában, mert – a politikai ellentétek dacára is – sok közös érdek köti őket össze. Együttes fő ellenség a nemzetközi terrorizmus, a kiberbűnözés és a mesterséges intelligencia fenyegetései.
A főtárgyalás hangulata rideg volt, de a hírszerzők nem pengetnek érzelmi vagy politikai húrokat
HIRDETÉSA plenáris tárgyalóteremben sokan jelen voltak a világ vezető politikusai és katonai főtisztviselői közül az USA-tól Kínán át Ausztráliáig, mivel az ázsiai biztonság súlyos veszélyekkel néz szembe a következő években.
Bár az amerikai és a kínai védelmi miniszterek nem álltak szóba egymással, de mindketten felszólaltak, és ismertették saját országuk stratégiai ajánlatait, melyek egyelőre igen távol állnak egymástól.
Oroszország nem csak a tanácskozástól, de a hírszerzői egyeztetéstől is távol maradt, noha a nemzetközi illegális tevékenységek Moszkvára nézve is fenyegetőek. A találkozót nem verték nagydobra, de volt ilyen egyeztetésre példa korábban is. Azért, mert a hírszerzői alapértesülések (intel) nélkül sem a katonai, sem a politikai döntéseket nem lehet előkészíteni.
Kik a főszereplők?
Kína mellett a különféle nyugati hírszerző szervezetek játszották a főszerepet az egyeztetésekben. [Izrael részvételét nem erősítették meg, de nem is tagadták.] Az angolszáz szervezetek egy kiterjedt hatókörű csoportban tömörülnek, ami a hangzatos Öt Szem (Five Eyes) nevet viseli. Ők alkotják a nyugati világ magas értékű hírszerzésének magját.
A mag szélesebb formációja a Kilenc Szem (Nine Eyes), amiben már Dánia, Hollandia, Franciaország és Norvégia is részt vesz, a legbővebb csoport pedig a 14 Szem, amiben Spanyolország, Belgium, Németország, Svédország és Olaszország is jelen van. Japán és Dél-Korea is jelezte már, hogy szeretne csatlakozni a globális információs megosztó és együttműködési rendszerhez.
Az ázsiai jelentkezők feltűnése felettébb zavarja Kínát. Peking megnyugtatására áprilisban Kínába látogatott William Burns CIA-igazgató, aki tolmácsolta Joe Biden elnök igényét, hogy javuljanak a két ország információs kapcsolatai, melyek vészes állapotba süllyedtek a bizonyos "léggömb-incidens" óta. A látogatás titkos volt, és ténye csak a szingapúri értekezlet idején került napvilágra.
A főszereplő mindenképpen az amerikai hírszerző közösség feje
Az USA különféle hírszerzői és nemzetbiztonsági szervezetei egy 16 tagú testületbe tömörülnek (IC), melynek feje közvetlenül az elnöknek jelent. Így lehet csak összegezni és szintetizálni az ügynökségek által szerzett adatokat. Ez korábban gyakran adott okot hatásköri ütközésekre és ellentmondó értékelésekre, ezzel sok hibára is.
Ennek vetett véget elnöki paranccsal Ronald Reagan elnök 1981-ben, részletesen rendezve a hírszerző szervezetek bonyolult hierarchiáját és a végső következtetések ismertetését egyetlen személyre bízta.
A feladatot jelenleg Avril Haines (53) tölti be, az első nő ebben a pozícióban, aki az Obama-adminisztráció idején látta el a CIA igazgatóhelyettesi feladatkörét.
"Árnyék"-megbeszélés zajlott, megfelelő hangnemben
Az értekezlet állandó házigazdája, Szingapúr védelmi minisztériuma annyit közölt, hogy ők minden igyekeznek elősegíteni, hogy az éves találkozók "árnyékában" olyan egyeztetések is megtörténhessenek, melyek nem tartoznak a széles nyilvánosságra.
Egy névtelen forrás szerint "létezik egy kimondatlan kód a titkosszolgálatok között, hogy akkor is beszélhetnek, amikor a nyilvános diplomáciai megoldások nehezebb ek. Ez fontos tényező feszültségek idején". Magyarán a vezető politikusok duzzoghatnak egymásra, de a titkosszolgálati együttműködéseknek ettől függetlenül létezniük kell.
Az ilyen találkozókat mindig diszkréten, külön helyszínen, és a biztonsági csúcstalálkozótól elkülönítve tartják meg. Annyit azonban lehet tudni, hogy ezúttal India tengerentúli hírszerzési ügynökségének vezetője jelen volt.
Nem tudjuk, hogy miről beszéltek, de nem nehéz kitalálni
Az nem meglepő, hogy a laza értekezlet témái nem kerültek nyilvánosságra, és ez a korábbi alkalmakkor is így volt. A titkosszolgálati elemzők szerint elsősorban az ukrajnai háború kiváltotta imformációs zűrzavar és a kiberbűnözés lehetett az elsődleges vitatéma.
A név nélküli források egybehangzóan állítják, hogy az értekezlet hangvétele profeszionális volt, és a felek kerülték a konfrontatív hangnemet, amit széttörte volna az egyeztetési lehetőségeket.
Haines a plenáris ülésen is együttműködő hangot ütött meg egy egy kínai katonatiszt kérdésére válaszolva, kiemelve az együttműködés elsődlegeségét. "Kritikus fontosságú, még akkor is, ha éppen bizalmatlanság uralkodik el és tényleges ellenfelekkel kell szembenéznie, hogy továbbra is a kormányzatok próbáljanak átdolgozni, és kezelni az eszkaláció lehetőségét" - mondta.
Ezt erősítwtte meg Antony Albanese ausztrál miniszterelnök is, aki szerint „ha csökkent a párbeszéd hajtóereje és éppen nincs mód felvenni a telefont és tisztázni a helyzetet, akkor nagyobb a kockázata annak, hogy a megalapozatlan feltételezések visszafordíthatatlan akcióba csapnak át” – mondta az Egyesült Államok és Kína között veszedelmesen elhidegült kapcsolatokra utalva.