Koszovó szerbek által lakott északi részén múlt hétvége óta folynak a zavargások. A szerb tüntetők szerint a pristinai vezetés befolyásolta a választásokat, hogy albán polgármesterek kerülhessenek a szerb városok élére.
HIRDETÉSA NATO további 700 katonát küld Koszovóba, jelentette be Jens Stoltenberg, a védelmi szervezet főtitkára kedden Oslóban.
"Úgy döntöttünk, hogy további 700 katonát mozgósítunk a nyugat-balkáni műveleti tartalékos erőből, illetve készültségbe helyezzük a tartalékos erők egy újabb zaszlóalját, hogy szükség esetén telepíthessük őket" - jelentette ki Stoltenberg keddi sajtótájékoztatóján, miután az előző napi albán-szerb összetűzések során a NATO-vezetésű koszovói békefenntartó erők (KFOR) 30 katonája és 52 tüntető megsérült.
A NATO a lépéssel segíteni szándékozik az erőszakos tüntetések, vagyis a zavargások elfojtását.
Az észak-atlanti védelmi szövetség főtitkára elmondta azt is, hogy a NATO "a tartalékos erők egy további zászlóalját is magas fokú készenlétbe helyezi, hogy szükség esetén ők is bevethetők legyenek".
Egy zászlóalj jellemzően 300-tól körülbelül 1000 katonáig terjed. A NATO vezette békefenntartó misszió, a KFOR jelenleg csaknem 3800 katonából áll.
Európa nem bír el még egy háborút
A napokban fellángolt feszültség azonnali lecsillapítására szólította fel Szerbiát és Koszovót Josep Borrell, miután telefonbeszélgetést folytatott a két ország vezetőivel. Az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője elítélte a KFOR békefenntartói ellen elkövetett támadásokat. Azt mondta: "Túl sok az erőszak Európában, nem engedhetünk meg magunknak egy újabb konfliktust"
Aleksandr Vucic szerb elnök kedden nyugati országok nagyköveteinek arról beszélt, hogy a pristinai vezetés direkt megbuktatja az észak-koszovói szerb polgármestereket.
Miközben épp az okozta a feszültséget, hogy szerb tüntetők két napon át nem engedték be az önkormányzatokra, a demokratikusan megválasztott albán származású városvezetőket.