A Mount Everestet 70 éve hódították meg, Edmund Hillary hegymászóra és vezetőjére, Tenzing Norgay serpára emlékeztek a nepáli fővárosban felvonulók.
HIRDETÉSNepál pont ezekben a napokban tiszteleg a világ legmagasabb hegycsúcsának meghódítóinak emléke előtt: 70 éve, 1953. május 29-én az új-zélandi Sir Edmund Hillary és a nepáli hegyi vezető Tenzing Norgay első emberként ért fel a világ tetejeként emlegetett Mount Everest hegycsúcsára.
A csúcstámadás kihívását ma is ugyanaz a veszély adja, mintha az eltelt idő alatt nem is váltott volna évszázadot, sőt évezredet az emberiség, és nem léptünk volna az analóg világból a digitális hétköznapokba.
A kezdetek óta mintegy 320-an, csak ebben a szezonban 11-en haltak meg a Csomolungmán. A nepáli hatóságok még az évfordulós ünnepségek és a magyar mászó, Suhajda Szilárd tragédiája előtt figyelmeztetést adtak ki, hogy túlságosan nagy a forgalom a Himaláján, a Mount Everest halálzónája az év első öt hónapjában annyi halálos áldozatot szedett, mint korábban egész évben. Az áldozatok között serpák is vannak.
Test és lélek diadala, természetvédők kudarca
Az oxigénhiány a nyolcezer méter feletti magaslatok elérését fokozza, furcsa állapotba hozva a testet és a lelket: egyszerre küzdenek hallucinációk sorával és a tereppel a hegymászók. A könnyítés érdekében kitalált oxigénpalackos mászás már a hölgyek körében sem kiemelkedő teljesítmény, a magyarok közül is évtizedekkel ezelőtt volt már nő, aki palack nélkül kezdte járni a világ magaslatait.
A természetvédők rendszeresen bírálják a hegymászókat, mert a felvitt szeméttel óriási területet szennyeztek el a korábban érintetlen tájon. Az évforduló a környezetvédők szerint arra is rámutat, hogy pontosan hét évtizede sokkal több tárgyat vitetnek fel teherhordóikkal a mászók, mint amennyit lehoznak a hegyről, ezáltal csak halmozódik a szemét odafönn, aminek a mennyisége már jelentős.
Már a mászás előtt száz évvel ismert volt a magasság
Az Indiát feltérképező Sir George Everest egy évszázaddal korábban, 1852-ben állapította meg a helyiek által Csomolungmának (Jóságos Istenanyának) nevezett magasságát 8848 méteres szinten.
Azóta már több mint egy métert emelkedett a legmagasabb pont, mivel az indiai kőzetlemez becsapódása még mindig tart az eurázsiai kontinenshez, így az egykori ősóceán üledékének magasba emelése lassú, de még sokáig tartó folyamat, ami által a világ teteje is emelkedik.
A hegyóriás eleinte a 15. csúcs elnevezéssel került fel a térképre, csak 1865 óta viseli Everest nevét. A körülmények rendkívüliek: a ritka levegő oxigéntartalma a megszokottnak csak 30 százaléka, télen mínusz 50 Celsius-fok alá is csökken a hőmérséklet, óránként 200 km-es szélvihar tombol és hatalmas mennyiségű hó esik.
A hegy sokáig visszaverte a csúcstámadásokat
A Mount Everestre 1921-ben indult az első, brit expedíció, de a csúcs a következő három évtizedben tucatnyinál több támadást tett sikertelenné, és sok hegymászó életét követelte.
Azon máig vitatkoznak, hogy az akkori idők legnagyobb hegymászója, a brit George Mallory és társa, Andrew Irvine 1924-ben megmászta-e a hegyet, mert nyomuk veszett. Mallory testét 1999-ben megtalálták, de így sem oldódott meg a rejtély.
A második pár lett az első
A kilencedik brit expedíció 1953. március 10-én indult John Hunt ezredes vezetésével. Két hegymászó május 26-án már csak kilencven méterre volt a csúcstól, de az oxigénkészülék hibája miatt vissza kellett forduljanak.
Az expedíció vezetője a második csúcstámadásra a legelszántabb és legjobb állapotban lévő párt, Hillaryt és Tenzinget jelölte ki, akik május 29-én reggel fél hétkor, mínusz 27 fokos fagyban indultak el a 8500 méteren felállított táborból.
A csúcs közvetlen közelében egy rendkívül nehéz sziklafal állta útjukat, de az új-zélandi alpinista megtalálta a módját, hogyan küzdjék le, és délelőtt fél 12-kor felértek a világ tetejére. A meredélyt azóta Hillary-lépcsőnek nevezik.
A csúcson töltött negyedóra alatt fényképeket készítettek, majd baj nélkül visszaértek a táborba, ahol a legenda szerint Hillary első mondata a nem túl szalonképes, de érzelmeit hűségesen kifejező "Elintéztük a kurafit" volt.
Ez lehetett az utolsó, futár által továbbított nagy hír
A hírt az alaptáborból kódolt üzenet formájában gyalog vitték el a legközelebbi településre, hogy megsürgönyözzék a katmandui brit követségre. Vélhetően ez volt a történelemben az utolsó nagy hír, amit futár közreműködésével röpítettek világgá.
A legenda szerint a hírt Londonban visszatartották, hogy először II. Erzsébet királynő június 2-i koronázási ünnepségén tehessék közzé.
A hatalmas szenzációt sokan az 1969-es Holdra szálláshoz hasonlítják
Az eredetileg méhészkedéssel foglalkozó Hillaryt lovaggá ütötték, Tenzing - mivel nem volt brit állampolgár - György-érdemérmet kapott.
A két hegymászó soha nem árulta el, hogy melyikük lépett először a csúcsra, a kérdésre mindig azt válaszolták: együtt, csapatként értünk fel. Mindkettejük családja az Everest vonzásában maradt: Hillary fia és Tenzing unokája is feljutott a Föld legmagasabb pontjára.
HIRDETÉSA csúcson eddig mintegy négyezren jártak
A legnagyobb nehézség a nagy magassággal járó oxigénhiány, így a többség oxigénpalackkal mászik. Enélkül először a hegymászás élő legendája, a dél-tiroli Reinhold Messner és az osztrák Peter Habeler ért fel 1978-ban.
Az első nő 1975-ben jutott fel a világ tetejére, ugyanez nőnek oxigénpalack nélkül 13 évvel később sikerült.
Vak, amputált, sielő és tinédzser is hódított
A csúcsra felért már vak hegymászó, volt aki művégtaggal mászta meg, egy nepáli serpa egy hónapon belül háromszor is feljutott a tetejére.
A legtöbbször, szám szerint 28 alkalommal a hegyi vezető Kami Rita "hódította meg", a külföldiek körében a rekordot a brit Kenton Cool tartja, aki idén 17. alkalommal mászta meg a Mount Everestet.
A csúcsról ereszkedtek már le síléccel is, az erről szóló dokumentumfilm 1975-ben Oscar-díjat kapott. Legfiatalabb meghódítója tinédzser, a legidősebb nyolcvanéves.
HIRDETÉSMagyar kudarcok és sikerek
Az első magyar Mount Everest-expedíció 1996-ban indult, de tragikus véget ért: a csapat osztrák tagja 8300 méteres magasságon életét vesztette.
Az első magyar hegymászó, a Kancsendzönga meghódítása után tíz éve eltűnt Erőss Zsolt személyében 2002. május 25-én jutott fel a világ tetejére. Ugyanez 2007-ben sikerült Jelinkó Attila amatőr hegymászónak, majd két évvel később Ugyan Anita személyében az első magyar női hegymászónak is.
A szlovák állampolgárságú, felvidéki magyar Demján Zoltán 1984-ben oxigénpalack nélkül jutott föl a csúcsra. Idén május 14-én a 29 éves Price Márton Péter a hatodik, egyben legfiatalabb magyarként érte el a világ tetejét.
Suhajda Szilárd, aki első magyar hegymászóként "tisztán", azaz oxigénpalack és teherhordók nélkül akarta elérni a világ legmagasabb pontját, az évforduló előtti napokban indult csúcstámadásra. Műholdas nyomkövetője 8795 méteres magasságban jelzett utoljára.
A Mount Everest meghódításának hetvenedik évfordulójáról világszerte események sorozatával emlékeznek meg.
HIRDETÉS