NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Milyen hatásai lehetnek az Egyesült Államok átmeneti adósságvitájának?

Mitch McConnell
Mitch McConnell Szerzői jogok AP Photo
Szerzői jogok AP Photo
Írta: Pásztor Máté
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Nem született döntés az adósságplafonról Biden és McCarthy találkozóján.

HIRDETÉS

Mindössze a tárgyalások folytatásáról tudott megállapodni Joe Biden amerikai elnök, illetve Kevin McCarthy republikánus törvényhozási vezető a 31,4 billió dolláros amerikai adósságkorlát emelése kapcsán.

A Fehér Házban lezajlott egyórás megbeszélés után a vezetők munkatársaikat napi egyeztetésre utasították, míg Biden, McCarthy és három további kongresszusi vezető pénteken találkozik újra. Amennyiben nem sikerül három héten belül egyezségre jutniuk, az Egyesült Államok átmenetileg nem tudja törleszteni államadósságait.

A kongresszus egy 1917-ben megalkotott jogszabály, illetve több módosítás alapján határozza meg, mennyire adósodhat el a kormány. 

1960 óta 78-szor, legutóbb 2021-ben emelték meg a limitet, 49 alkalommal republikánus, míg 29 alkalommal demokrata elnökök alatt.

A nap folyamán Biden elnök megpendítette, hogy töpreng az Alkotmány 14. módosításának újragombolásán, hogy a hasonló válságok könnyebben kezelhetők legyenek a jövőben, de ez a jelenlegi helyzetet nem érinti.

Az Egyesült Államok idén január 19-én érte el az adósságplafont. A pénzügyminisztérium ettől az időponttól kezdődően rendkívüli intézkedéseket alkalmaz, melyekkel továbbra is képes ugyan finanszírozni a működést, ám vissza kell fognia többek között a kormányzati beruházásokat. Janet Yellen pénzügyminiszter nemrégiben arra figyelmeztette a törvényhozókat, hogy a helyzet néhány héten belül radikálisan megváltozik, ha nem lépnek.

Mi történik, ha nincs megállapodás?

Ha nem rendezik az adósságplafon kérdését, az nehéz helyzetet teremt a világgazdaságban és a világpolitikában is. Az USA késlekedése újabb sokk érné a pénzpiacokat, és recessziós veszélyek is fenyegetnek, amik érinthetnek  más államokat is.

Jelentősen megdrágulna az amerikai háztartások és vállalkozások hitelfelvétele, ami csökkentené a vásárlóerőt. A befektetők bizalma is megrendülne, ami amerikai kötvényeik eladásával, áttételesen a dollár gyengülésével járna. 

Ennek ellenütője viszont az, hogy az amerikai államkötvények tömeges értékesítése azonnal leverné azok árát, tehát az eladók jelentős veszteségeket könyvelnének el. A 2008-as nagy pénzügyi válság idején Kína is ezért óvakodott az amerikai állampapírok tömeges eladásától.

Mivel a világ teljes devizatartalékának több mint felét amerikai dollárba fektették, sok ország tartalékai jelentősen csökkennének, ami komoly bizonytalanságot okozna. Ugyancsak a gyengülő dollár miatt növekednének meg a más devizában felvett hitelek költségei, ez pedig különösen a szegény országokat érintené érzékenyen.

Ugyanakkor az USA továbbra is a legjobb adósok között marad

A hitelminősítő intézetek közül kettő AAA, egy pedig AA+ osztályzattal szerepelteti az Egyesült Államokat, azaz a világ 10 legjobb adósa között tartják számon. A GDP-arányos hiány tekintetében pedig Kanadával, Szingapúrral, Francaországgal, Spanyolországgal és Belgiummal áll azonos szinten.

Ebben a tekintetben Japán, Olaszország, Szudán és Görögország teljesítenek a legrosszabbul. 

Pánikra tehát nincs semmi ok, mert az amerikai Kongresszus mindig megegyezik a plafon mértékében, és inkább ennek elhúzódása jelent nehézségeket, de korántsem jelent fizetési képtelenséget.

Mi történt, amikor az utolsó pillanatban született megállapodás?

2011-ben Barack Obama akkori elnök és a republikánusok között a jelenlegihez nagyon hasonló patthelyzet alakult ki azzal a különbséggel, hogy akkor egy 14.3 billió dolláros hitelplafonról vitáztak, Joe Biden viszont akkor is kormányzati pozíciót töltött be, Obama alelnökeként dolgozott.

AP Photo
Obama és Biden 2011-benAP Photo

Két nappal a határidő lejárta előtt megállapodás született ugyan a demokraták és a republikánusok között, ám addigra a Standard and Poor’s hitelminősítő egy szinttel leminősítette az ország adósságbesorolását. Ez olyan lépés volt, amire korábban nem volt példa a történelemben. 

Számítások szerint a megállapodás csúszása csak abban az évben 1,3 milliárd dollárral növelte meg az ország hitelfelvételi költségeit, azaz minimális mértékben emelték az adósságbiztosítási tételeket. A világszintű hatásokat jelzi, hogy az Európai Központi Bank intervencióra készült, az USA legnagyobb hitelezője, Kína pedig felháborodottan követelte, hogy minél gyorsabban oldják meg a kialakult helyzetet.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Gáztűzhely-akcióval kezdi a bosszúhadjáratot az amerikai szélsőjobb a Biden-McCarthy alku miatt

Újra nyit a washingtoni ketrecharc - Trump is támogatná a kormány leállását az államadósság miatt

USA: a szenátus is elfogadta az adósságtörvényt