Fontos tényező lehet, hogy csökkenhet a választás iránti érdeklődés, mert a szavazók erős többsége egyik jelölt indulását sem tartja szerencsésnek. Ez esetben a '24-es választási részvétel jóval alacsonyabb lehet, mint az előző, és a szavazatok eloszlása teljesen megjósolhatatlan.
HIRDETÉSMég a jóslás szintjén sem érdemes találgatni, hogy ki nyeri a jövő évi amerikai elnökválasztást, viszont nagy az esélye annak, hogy a közönség lehetőséget kap az előző szavazás eredményének megvédésére - vagy korrekciójára. Ez a helyzet rendkívüli, mert nagyítóval sem találni olyan esetet az USA történetében, hogy valaki kiüt egy regnáló elnököt, majd az visszaszerzi tőle a Fehér Házat. 1944 óta nem volt ilyen fordulat, és korábban is csak egyszer lehetett valaki két szakasz kihagyásával újra elnök.Joe Biden jelölési bejelentésével azonnal megindult az esélylatolgatások áradata, és az érvelések teljesen ellentmondóak. A legtöbb elemző a kíméletlen Időt (az életkorokat) tartja fő tényezőnek, mások viszont inkább a két politikai karakter és szemlélet merőben ellentétes jellegét húzzák alá.
"Befejezzük a munkát!"
Ezzel a jelmondattal jelentette be Joe Biden amerikai elnök, hogy indul az újraválasztásért 2024-ben. Miközben a republikánusok hivatalosan sajnálkoznak, hogy az általuk katasztrofálisnak tartott Biden-adminisztráció lesz az ellenfél, a háttérben nagy az öröm, hogy egy nyilvánvaló gyengeségeket mutató aggastyánt kell legyőzni. A demokraták Trump jelöltségét tartják hasonló főnyereménynek, és úgy okoskodnak, hogy a büntetőeljárás alá vont üzletemberrel szemben a bizonytalanok özönleni fognak a konszenzuskereső Biden zászlaja alá.
Miért nem volt egyértelmű, hogy Biden vállalja a jelöltséget?
Joe Biden idén 80 éves, és 86 éves lenne második elnöki ciklusának végére. Ezzel kilenc évvel lenne idősebb a legidősebb leköszönő amerikai elnöknél, Ronald Reagannél. A korával összefüggésben az egészségügyi és mentális állapota folyamatos kampánytémát szolgáltat a republikánusoknak, akik több-kevesebb sikerrel igyekeztek első ciklusában is demens vénemberként bemutatni.
Az életkor ugyanakkor Trump esetében is tényező, mert azért már ő sem fiatalember. Ugyanúgy tény, hogy Donald Trump esetében a megismételt mandátum 79 éves korában kezdődne, amivel ő lenne az USA második legidősebb elnöke.
"Gyengeség és inkompetencia jellemezte a Biden-elnökséget" - mondta Nikki Haley volt amerikai ENSZ-nagykövet, republikánus aspiráns kampányfőnöke a Politicónak. - Nikki Haley azért indul az elnökségért, hogy Amerikát újra erőssé és büszkévé tegye, továbbra is szembe fogjuk állítani az ő pozitív vízióját és munkabírását Biden alagsorban rejtőzködő kampányával.
A republikánus tábor egységének nem tett jót, hogy Trump egykori kedvence, akit a dél-karolinai kormányzóságból emelt az ENSZ-be, nemrég azt indítványozta, hogy a 75 év feletti aspiránsokat - azaz egykori főnökét is - mentális kompetencia-teszteknek kellene alávetni.
Trump dühösen fogadta a felvetést, a Fehér Ház pedig úgy reagált, hogy inkább nézzék meg Biden teljesítményét a tavalyi időközi választásokon, amit gyakorlatilag egyedül mentett meg a demokraták javára.
Méregbe gurult a demokrata Bernie Sanders vermonti szenátor is (81). "Harcolunk a rasszizmus ellen, a szexizmus ellen, a homofóbia ellen, és harcolnunk kell az ageizmus (az életkor szerinti hátrányos megkülönböztetés) ellen is" - mondta.
Haley amúgy is kihúzza a gyufát a radikális jobboldalon, miután kijelentette, hogy egyes államok abortuszellenes rendelkezései szövetségi szinten megbuktak. Ezért a republikánusoknak ideje szembenézni azzal a ténnyel, hogy nemzeti konszenzusokra van szükség ebben a kulcskérdésben. Ezzel a megközelítéssel viszont jelentős független támogatói csoportokra tehet szert, ami rontja Donald Trump esélyeit.
Miért örülnek a republikánusok Biden jelölésének?
A másik ok, ami nem teljesen független Biden korától, az alacsony támogatottsága, amit az NBC a legutóbbi mérésében 42%-ra tett. Ilyen gyenge félidei támogatottsággal egyedül Barack Obama volt képes újraválasztási kampányt nyerni. Még a demokrata szavazók 51%-a is úgy gondolta, jobban örülne, ha nem Biden lenne a jelölt, a teljes lakosságban ugyanez a szám 70% volt.
Biden elnökségének sikeres vagy sikertelen voltáról természetesen megoszlanak a vélemények. Az egyértelmű kudarcnak számító, káoszba és a tálibok hatalomátvételébe torkollott afganisztáni kivonulásról érdemben Trump hozott döntést, de a lebonyolítás már Biden hivatali idejére esett. A koronavírus-járvány, majd az ukrajnai háborúval járó gazdasági nehézségek kezeléséről azonban már pártszimpátia alapján vélekednek az amerikaiak. Politikai értelemben egyértelmű siker ugyanakkor a félidei választás, amelyen a demokraták megőrizték az irányítást a Szenátus felett, és a képviselőházban is jobban szerepeltek a vártnál, bár a többségüket elvesztették.
A gazdaság terén továbbra is mutatkoznak nehézségek, de súlyos válság nem állt be, noha sokan azt jósolták. A költségvetés adósságtartalma valóban magas, és erre Kevin McCarthy új képviselőházi elnök erősen rá is játszik, de ezekben a kérdésekben rendszerint kompromisszumot szoktak kötni.
Mindkét félnek van oka aggodalomra
Az Associated Press és a NORC Center legutóbbi felmérése szerint Biden jelöltsége meg fogja osztania demokrata és a független szavazókat, de nem végzetesen. A regnáló elnök jelenleg a korábban rá szavazók 81 százalékára számíthat. Rossz jel viszont a számára az, hogy az összes amerikainak csak a negyede gondolta úgy, hogy indulnia kellene. A jelölés bejelentésének éppen az volt az egyik célja, hogy ezt a mutatószámot javítsa, és az életkor feletti töprengés helyett a politikai képességekre és a fő célokra helyezze át a hangsúlyt.
Fontos befolyásoló tényező lehet az is, hogy csökkenhet a választás iránti érdeklődés, ugyanis a szavazók többsége egyik jelölt indulását sem tartja szerencsésnek. Ez esetben a '24-es választási részvétel jóval alacsonyabb lehet, mint az előző, és így a szavazatok eloszlása megjósolhatatlan.
Az elnöki kampányban a republikánus jelölteknek nagy könnyebbség, ha egy ismert figurával szemben kell stratégiát kidolgozniuk, akin ráadásul nem is lehetetlen fogást találni. A már ismert gyengeségeken és ideológiai különbségeken túl ott vannak Biden egyéb ügyei, aki Trumphoz hasonlóan szintén magánál tartott minősített dokumentumokat, illetve a fia, Hunter Biden ellen is folynak nyomozások.
Ezeket a gyengeségeket azonban a leginkább olyasvalaki tudná kihasználni, aki nem Donald Trump, aki maga is a valaha volt legöregebb elnök lenne a ciklusa végére. Ugyanakkor a Trump-kampány tanácsadói úgy gondolják, a volt elnök is Bidennel jár a legjobban, ha összehasonlítja a két elnökség eredményeit.
Trump esetében saját táborának egyharmada nem szeretné, ha ő lenne a jövő évi kihívó. Noha az elmúlt hetekben Trump erősen beelőzött az üdvöskének gondolt Ron DeSantis előtt, de ez még változhat, hiszen a floridai kormányzó még el sem döntötte, hogy igényt tart-e a republikánus jelöltségre. Egyelőre inkább árnyékbokszolás folyik kettejük között (azaz Trump és fia ütlegelik DeSantist), miután az apa a szájára vette a kormányzót és vezetői felelőtlenséggel vádolta meg a nagy tél végi nagy floridai áradások kapcsán - igaztalanul. Erre a fia is ráerősített. Trump megjegyzése szerint "én csináltam meg őt, és nem ő engem", mármint DeSantist, tehát a kormányzó esetleges indulása merő hűtlenségnek számítana.
Ron DeSantis olyan alternatív republikánus jelölt lehetne, aki talán kevésbé mozgósítaná maga ellen a nem elkötelezett szavazókat, ugyanakkor ő is olyan megosztó ideológiai harcokba ment bele az elmúlt időszakban (a döntőnek számító abortusz ügyében is), amelyek erodálták a népszerűségét, míg Trumpot a "rendszer ellenfele" szerepében (ideiglenesen) megerősítették az ellene folyó eljárások.
HIRDETÉS
Miért lesz akkor mégis jelölt Biden és miért most jelentették be?
Egyrészt Biden elnöksége alatt nem sikerült - vagy nem próbáltak - felépíteni egy másik alkalmas jelöltet. A párt széttartó frakciói közül (középutasok, liberálisok, szocialisták, szélsőségesek) egyik sem tudott mellette megerősödni a másik kárára. Az elmúlt három évben például Manchin és Sinema szenátorok olykor úgy viselkedtek, mintha a republikánus párt tagjai lennének.
Logikusan vetődik fel Kamala Harris alelnök személye is, aki történelmet írhatna megválasztásával, de ő korábban azt közölte, hogy ha Biden indul, akkor ő lemond a jelöltségről. Ha pedig Biden győz, akkor kettejük párosa (ticket) folytatja, és Harris igazi ideje majd 2028-ban jön el.
A mérsékelt demokraták körében az a vélemény, hogy győztes pároson nem szabad változtatni, és a Biden-Harris duót annak tartják.
Vannak kampánytechnikai és pénzügyi megfontolások is
Fontos szempont a bejelentés időzítésében, hogy mostantól a Biden-kampánystáb jogosult támogatások és adományok gyűjtésére. Ezzel nem is szabad késlekedni, mert Trump saját bejelentkezése óta erőteljesen tolja a pénzbevétel szekerét, és máris jelentős összeg felett rendelkezik, amit kampánycélokra fordíthat.
Barack Obama elnök 2012-es újraválasztási ajánlatának bejelentésével az előző év április elejéig várt. Maga Biden is előző év áprilisában hirdette meg kampányát, míg Donald Trump egy kicsit később, 2019 júniusában szállt ringbe. Vagyis mindkét párt az elnökjelölő konvenció előtt bő egy évvel szokott síkra szállni. Ennyi idő szükséges is a támogatások megszerzésére és a programok ismertetésére, valamint arra, hogy körberallizzák szinte az egész országot. Ez utóbbi feladatot 2016-ban Hillary Clinton csúfosan elrontotta, rosszabb nyelvek szerint ellazsálta.
HIRDETÉSA legfontosabb ok mégis az indulás bejelentésére Trump kihívása, mivel a demokraták többsége úgy látja, hogy Biden már bizonyította, hogy a Trumpot elutasító szavazók hajlandóak rá leadni a voksukat. Maga Biden is azzal indokolja elsősorban az indulását, hogy veszélyben érzi az amerikai demokráciát és a szabadságjogokat, valamint első ciklusa eredményeit. Az elnökségért bejelentkező videó pedig a Capitoliumot megrohamozó Trump-hívekkel kezdődik.
Ez el is vezet a Trump-kérdéshez - vagyis hogy ki nyeri meg a republikánus előválasztást, és ha ez Donald Trump lesz, akkor az a republikánusoknak vagy a demokratáknak kedvez majd. Bár a félidei választás után úgy tűnt, lehetnek sikeres kihívói a volt elnöknek a republikánus párton belül, az ellene folyó büntetőeljárás és egyéb vizsgálatok paradox módon javítottak Trump népszerűségén a republikánus tábor körében.
Ha viszont időközben a vádeljárások magasabb vagy új fokozatra érnek, az súlyosan rombolhatja az ex-elnök esélyeit akár saját pártján belül is, a függetlenek között pedig biztosan.
Trump sem kifejezetten népszerű országosan, a már említett NBC-felmérés szerint a megkérdezettek 60%-a nem szeretné, ha újra indulna az elnökségért. Míg Trump és az őt támogatók szerint számukra kedvező lenne az összehasonlítás, ha egyes szakpolitikákra terelhetnék a szót a kampányban, a demokraták úgy gondolják, a sokak által elutasított ideológiai témákat - abortusztilalom, sokszor cáfolt választási csalási vádak, stb - erőltető republikánus keménymag automatikusan mobilizálja a bizonytalanokat a demokraták mellett.
Általános elemzői vélemény, hogy Trump a haragra és a revansvágyra épít, míg Bident inkább a szociális, gazdasági és emberjogi kérdések érdeklik, beleértve az abortuszjogot és a fegyvertartás korlátozását, és az amerikaiak választási időszakban ilyen kérdésekre összpontosítanak elsősorban.
HIRDETÉS