A Föld népesedésével kapcsolatos lehetőségekről és kihívásokról kérdeztük az ENSZ Népesedési Alapjának vezetőjét és az Európai Bizottság alelnökét.
A bolygónkat jelenleg 8 milliárd ember lakja. Ez óriási lehetőségeket, de egyben jelentős kihívásokat is jelent számunkra. Hogy erről többet megtudjunk, az ENSZ Népesedési Alapjának ügyvezető igazgatójával, Natalia Kanemmel és az Európai Bizottság demokráciáért és demográfiáért felelős alelnökével, Dubravka Šuicával az Euronews riportere, Isabel da Silva beszélgetett.
Isabel da Silva, Euronews: Az ENSZ Népesedési Alapja nemrég tette közzé a világ népesedési helyzetéről szóló jelentését. Már India a világ legnépesebb országa, megelőzve Kínát. Ez a növekedés továbbra is nagyon gyors lesz. Szeretném megkérdezni az ügyvezető igazgató asszonyt, melyek azok a további megállapítások, amelyeket szeretne kiemelni?
Natalia Kanem, ENSZ Népesedési Alap: Két dolgot mondanék. Az egyik, hogy a világ népessége átrendeződik. Olyan időszakot élünk, amikor nagyon sokszínű a népesség. Egyes országokban az átlagéletkor 50 év, másokban 15 év. De az igazi mondanivalóm az, hogy úgy tűnik, mindenhol megszólalnak ezek a vészharangok, hogy a világ népessége túl nagy vagy éppen túl kicsi. A nők maguk hozzák meg döntéseiket, és támogatnunk kell őket a termékenységnek azon az útján, amit ők szeretnének.
Euronews:Alelnök asszony, az Európai Unió a világ népességének mindössze 6%-át teszi ki, és csökkenő tendenciával néz szembe, ami óriási hatással lesz a jóléti és nyugdíjrendszer finanszírozására. Tekintettel arra, hogy a francia lakosság ilyen ingerületen reagált az ezen a területen végrehajtott reformokra, milyen megoldások vannak?
Dubravka Šuica, Európai Bizottság: A megoldás megtalálásának különböző módjai vannak. Az első, hogy kohéziós politikánkat a lehető legjobb módon akarjuk alkalmazni, hogy olyan környezetet teremtsünk, amelyben a családok boldogulni tudnak. Aztán meg kell említenem a mesterséges intelligenciát és a robotikát, ami nagyon fontos, és néha helyettesítheti az embert. De nem mondom, hogy ez az egyetlen megoldás. A harmadik pedig az illegális migráció kezelése.
Euronews:Hogyan tudjuk úgy integrálni a migránsokat, hogy az számukra és társadalmaink számára is pozitív legyen?
Dubravka Šuica: Úgy gondolom, hogy a szolidaritás rendkívül fontos, szerintem Európa a szolidaritáson alapul. Többet kell tennünk, fel kell készítenünk a migránsokat arra, hogy jobban beilleszkedjenek, amikor megérkeznek, akár nyelvtanulással vagy különböző készségek elsajátításával. Átképzés, továbbképzés. Most van a készségek európai éve, a digitális és a zöld átmenet pedig új munkahelyeket jelenthet, és nagyon fontos, hogy képzett emberek álljanak rendelkezésre az új munkahelyekhez, az új zöld munkahelyekhez. De ez olyasvalami, amit még azelőtt meg kell tenni, hogy a tagállamokba érkeznének.
Euronews:Mivel magyarázhatjuk az azzal kapcsolatos aggodalmat, hogy már 8 milliárdan vagyunk?
Natalia Kanem: A jelenlegi népességdinamika a nagy mozgás eredménye. És ha megnézzük, hogy mi hozza létre ezt a mozgást, akkor azt látjuk, hogy van egy konfliktus tengely, és az emberek úgy érzik, hogy a mikrokozmoszuk nem biztonságos. Most az éghajlat egy újabb lökést jelent az emberek számára, hogy elhagyják azt a helyet, ahol élnek, és máshol keressenek jobb életet. Tehát éghajlati megoldásokat kell keresnünk, és a békét is a középpontba kell helyeznünk. A másik része a dolognak az, hogy ez az első alkalom az emberiség történetében, amikor ennyi eltérés van. Valójában kétharmadunk olyan helyeken él, ahol 2050-re a népesség jelentősen csökkenni fog. Egyharmadunk azonban még mindig olyan helyeken él, ahol a népesség nagyon gyorsan növekszik. Sok nő van a fejlődő országokban, akik még mindig nem jutnak fogamzásgátláshoz.
Euronews:Az európai nők nyilvánvalóan más kihívásokkal néznek szembe, de a munkaerőpiachoz való hozzáférés és a bérek tekintetében még mindig van némi diszkrimináció. Az egészségügyi és szociális ellátásban dolgozó munkaerő 90%-át is ők teszik ki. Amikor a nők szerepvállalásáról és jogaik tiszteletben tartásáról beszélünk, mi hiányzik?
Dubravka Šuica: A nemek közötti egyenlőség kérdése fontos téma az Európai Unióban, és foglalkoznunk kell vele. Nyolcmillió európai nő egyáltalán nem dolgozik, bár van karrierjük, van önéletrajzuk, de nem tudnak dolgozni, mert nem engedhetik meg maguknak sem a bölcsődét a gyermekeiknek, sem az idősek otthonát a szüleiknek. 8 millió európai nő hiányzik a munkaerőpiacunkról emiatt. Gondoskodnunk kell az infrastruktúráról, gondoskodnunk kell a gondozói szakmáról, amelyet, azt kell mondanom, jobban meg kellene becsülni, jobban meg kellene fizetni, mert ez a szakma alulértékelt, és ezzel foglalkoznunk kell.
Euronews:De mondhatjuk, hogy talán más csoportokat is figyelmen kívül hagynak. Például a fogyatékkal élő és más problémákkal küzdő embereket. Még az idősek között is, akik még mindig aktívan szeretnének dolgozni. Nekik nehéz munkát találniuk, vagy nehezen tudnak hozzájárulni a munka világához. A gondolkodásmódot is meg kell változtatni?
Natalia Kanem: Pontosan. És ez a lényeg a 8 milliárddal és a végtelen lehetőségekkel kapcsolatban. Ha feltesszük a megfelelő kérdéseket, a képzeletünk olyan megoldásokhoz vezet, amelyek működőképesek. És az emberek vágyait, azt, hogy mit akarnak, a középpontba kell helyezni, ennek a megoldás részévé kell válnia. Úgy érzem, hogy a technológia terén is nagy változások idején vagyunk. Ez a nagy lehetőségek időszaka, hogy képesek legyünk új módszereket használni, amelyeket nekünk kell kitalálnunk. Mint mondta, hogyan lehet egy idősebb embert, aki tudást tudna nyújtani, olyan helyzetbe hozni, amely a tehetségének és a képességeinek megfelelő struktúrákat teremt? De mindenekelőtt azt hiszem, nagyon fontos, hogy megvizsgáljuk a fiatal generáció azon vágyát, hogy a bolygót helyezzük előtérbe, hogy összekapcsoljuk a Fenntartható Fejlődési Célokat, a bolygót és a jövőt. Ez tehát azt jelenti, hogy intelligensebben kell terveznünk és jobb kérdéseket kell feltennünk.
Euronews:Ez a jövőkép megoldást jelent-e majd a szociálisan és gazdaságilag elmaradott európai régiók számára is? Tudja, a városi területeken nagy a dinamika, de az Európai Unió számos országában sok vidéki terület mindenféle szempontból nagyon elmaradott.
Dubravka Šuica: Ez olyasmi, amit az Európai Bizottság elnöke szerződésekben szeretett volna elérni: a generációk közötti szolidaritás, mert ezt fontosnak tartjuk. Enélkül társadalmaink nem lesznek igazságosak, nem lesznek egyenlőek. Amikor a vidéki és a városi viszonyról beszélünk, ez fontos kérdés. Európa 80%-át földrajzilag vidéki területek teszik ki, de a népességünknek csak egyharmada él ott, ami azt jelenti, hogy a vidéki falvakban hatalmas lehetőségek rejlenek. Megpróbálnak befektetni és lefedni vidéki területeket 5G-vel, szélessávval, internettel. Szélessávú internet nélkül nem lehet elképzelni a jövő munkahelyeit. És ez az oka annak, hogy a digitális készségek manapság nagyon fontosak. Amikor az idősebb embereket említi, nekik elég ügyesnek kell lenniük, ezért támogatjuk az egész életen át tartó tanulást annak érdekében, hogy az idősebb emberek képesek legyenek megbirkózni az új technológiákkal és az új életstílusokkal.