NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

A népességrobbanás fokozza a klímavészhelyzetet

A szennyezésben való felelősség mértéke országonként nagyon eltérő
A szennyezésben való felelősség mértéke országonként nagyon eltérő Szerzői jogok Ariel Schalit/Copyright 2022 The AP. All rights reserved.
Szerzői jogok Ariel Schalit/Copyright 2022 The AP. All rights reserved.
Írta: Euronews/Ács Gábor
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Az emberiség fennmaradásához a melegedés nem lehet 1,5 foknál nagyobb az iparosodás előtti átlaghőmérséklethez képest, de ma már úgy tűnik, 4 foknál is több lesz.

HIRDETÉS

A Föld népessége elérte a 8 milliárd főt. Demográfusok szerint folytatódik a népességnövekedés. Ez nehezíti a globális felmelegedés elleni küzdelmet is, mert amit fenntartható életformának tekintünk a mában, az egy nagyobb népességű bolygón környezetrombolással és az erőforrások túlzó használatával jár.

Raya Muttarak demográfus professzor szerint jelenleg a felmelegedés ütemét fokozó szennyezőanyagok felének kibocsátásáért a Föld lakosságának tizede felelős. Fordítva is igaz ez: a népesség fele viszont csupán az emisszió 12 százalékát okozza.

Az emberi tevékenység és az éghajlatváltozás közötti kapcsolat már régóta bizonyított. Becslések szerint az emberiség lélekszáma hamar eléri a 9 milliárd főt, sőt, 2100 körüli akár már a 12 milliárd főt is meghaladhatja.

Ha sikerül nullemissziós, környezetbarát életformát kialakítania az emberiségnek, csak akkor maradhat fenn. A sikeres átállás folyamata másként halad az egyes országokban, és a szennyezésben való felelősség mértéke is nagyon eltérő.

Az emberiség már többször megmutatta, hogy a népesség növekedése esetén is képes elegendő élelmet, lakhatást és energiát biztosítani a korábbi gyakorlat megváltoztatásával. A bolygó forrásai azonban korlátozottak. Egyedül a megújuló energiaforrások jelentenek kivételt, így például a napenergia.

A kevésbé fejlett országok nemcsak erőforrásokban szenvednek hiányt, hanem a klímaváltozás is őket sújtja leginkább.

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület előrejelzése szerint 2050-re a világ népességének mintegy 3%-a kényszerül majd lakóhelyét elhagyni a globális felmelegedés és az időjárási szélsőségek miatt. A nagyarányú kényszermigráció alááshatja a fejlődés érdekében tett erőfeszítéseket.

Az emberiség léte a tét, ezért hangsúlyozzák a kutatók, hogy bolygónk átlaghőmérséklete nem emelkedhet az iparosodás előtti szinthez képest másfél százalékosnál többet. Ma már nem csak a 2, hanem a 4 fokot meghaladó forgatókönyvek sem zárhatók ki tudósok szerint.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Azonnali cselekvést sürgettek a gazdálkodók az ENSZ klímacsúcsán

Már több mint 125 ezer embert evakuáltak árvíz miatt Oroszországban és Kazahsztánban

Katasztrofális árvizek Oroszországban és Kazahsztánban