A kínai védelmi miniszter és Vlagyimir Putyin orosz elnök Moszkvában tárgyalt a két ország közös katonai együttműködéséről, de az ukrajnai invázió témáját kerülték.
HIRDETÉSLi Shangfu kínai védelmi miniszter vasárnap találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A védelmi miniszternek ez volt az első hivatalos külföldi útja, és azért választotta Moszkvát, mert prezentálni akarta a két ország szoros kapcsolatát.
A Szergej Sogju orosz védelmi miniszter részvételével zajló, a tévé által is közvetített találkozón Shangfu közölte, hogy országa az Oroszországgal való kapcsolatát tekintve „új korszakba lépett", illetve méltatta Kína és Moszkva „szoros" kapcsolatait, amelyek „túlmutatnak a hidegháború korszakának katonai-politikai” szövetségein".
Shangfu közölte, hogy védelmi miniszterként a moszkvai látogatás volt az első hivatalos külföldi útja, és hogy azért választotta Oroszországot, hogy megmutassa a két ország kétoldalú kapcsolataink különleges jellegét és stratégiai jelentőségét.
Emlékeztetőül: márciusban Hszi Csin-ping, Kína elnöke Moszkvában találkozott Vlagyimir Putyinnal, a találkozóra éles szemmel figyelt a világra . Putyin és Hszi ígéret tettek a stratégiai kapcsolatok megerősítésére, és támadták a Nyugatot a nemzetközi biztonság „aláásásáért". A két elnök utalt a Nyugattal való kapcsolatok és szövetségek közeledésére, az eddigiektől eltérő „új korszakára", utalva ezzel az USA vezette világrenddel szembeni ellenállásra.
A két nagyhatalom között már korábban is sokrétű katonai bontakozott ki, amely több közös hadgyakorlatot is tartalmaz szárazföldi és tengeri színtereken. Napokkal az ukrajnai invázió előtt is zajlott egy magas szintű közös művelet, Dél-Afrika bevonásával.
A márciusi találkozóval kapcsolatos legfontosabb kérdés az volt, hogy Peking elad-e halálos fegyvereket Oroszországnak, melyet bevethetnek az ukrajnai invázió során, de ez a bejelentés nem történt meg, és vasárnap sem esett szó erről. Shangfu azt mondta, hogy „Kína hajlandó együttműködni Oroszországgal a két hadsereg közötti stratégiai kommunikáció megerősítése érdekében". Hozzátette, hogy a felek „együtt cselekszenek majd a globális és a regionális biztonság és stabilitás fenntartásában", ám az ukrajnai konfliktust nem említette.
Az Euronewsnak márciusban nyilatkozó szakértők szerint Kína a jövőben kénytelen lesz egyensúlyozni Ukrajna ügyében, és elmondják, hogy kicsi a katonai valószínűsége, hogy Peking nyílt segítséget nyújt Moszkvának, mert attól tartanak, hogy ezzel
- a háború utáni Ukrajna újjáépítésben való részvételt,
- és kiváltanák a Nyugat haragját.
A vasárnapi találkozón Putyin dicsérte a két ország katonai együttműködését, és leszögezte, hogy dolgoznak azon, hogy a katonaságon rendszeresen cseréljenek, erősítsék meg a technikai fejlesztésekben való együttműködést, illetve közös hadgyakorlatokat tartsanak.
Peking anno hivatalosan semlegesnek nyilvánította magát az ukrajnai háborúval kapcsolatban, bár nyilvánosan soha nem ítélte el Oroszországot az invázió miatt, Hszi Csin-ping pedig tavaly február óta nem beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, aki márciusban invitálta Kijevbe.
Februárban Kína 12 pontos béketervet tett közzé az ukrajnai harcokkal kapcsolatban, és kijelentette, hogy határozottan ellenez minden, a civilek elleni támadást. Noha mindkét országot felszólította egymás szuverenitásának tiszteletben tartására, Kijev és nyugati szövetségesei határozottan elutasították javaslatát.