Peking sietve korrigálta saját nagykövete handabandázását

Lu Sa-je kanadai nagykövetként egy ottawai sajtótájékoztatón 2019. január 17-én  (Sean Kilpatrick/The Canadian Press via AP)
Lu Sa-je kanadai nagykövetként egy ottawai sajtótájékoztatón 2019. január 17-én (Sean Kilpatrick/The Canadian Press via AP) Szerzői jogok Sean Kilpatrick/AP
Írta: euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A nyugati tiltakozás miatt a kínai külügyminisztérium hétfőn elhatárolódott párizsi nagykövetétől, aki a múlt héten úgy nyilatkozott, „nincs olyan nemzetközi szerződés, amely szuverén államként rögzítené" Ukrajnát és a volt szovjet köztársaságokat.

HIRDETÉS

A nyugati tiltakozás miatt a kínai külügyminisztérium hétfőn elhatárolódott párizsi nagykövetétől, aki a múlt héten úgy nyilatkozott, „nincs olyan nemzetközi szerződés, amely szuverén államként rögzítené" Ukrajnát és a volt szovjet köztársaságokat.

A kínai külügyminisztérium hétfői közleményében világossá tette: Peking tiszteletben tartja az összes volt szovjet köztársaság szuverenitását, függetlenségét és területi integritását. Mao Ning kínai külügyi szóvivő elhatárolódott Lu Sa-je, a Kínai Népköztársaság franciaországi nagykövetének szavaitól, majd leszögezte, hogy Kína továbbra is az ENSZ Alapokmányát tartja irányadónak a nemzetközi rend meghatározásánál. A szóvivő hozzátette: „a Szovjetunió egy szövetségi állam volt, és a nemzetközi jog alapján egy önálló entitásnak minősült. Ez a tény nem áll ellentétben azzal a ténnyel, hogy a Szovjetunió felbomlása után minden egyes tagköztársaság szuverén állami státuszt nyert el" – idézte nyilatkozatát a BBC.

Lu Sa-je nagykövet pénteken az LCI francia televízióban a Krím státuszát firtató újságírói kérdésre azt válaszolta, hogy a félsziget státusza a nemzetközi jog alapján nem teljesen tiszta, ugyanis a terület történelmileg Oroszország része volt, csak Nyikita Hruscsov volt szovjet vezető utasítására csatolták az ukrán tagköztársaság területéhez, ezért Ukrajna nehezen tudja szuverenitását a nemzetközi jogból kiindulva megvédeni. A kínai diplomata úgy fogalmazott: „A volt szovjet köztársaságoknak nincs de facto státuszuk a nemzetközi jog szerint, mert nincs olyan nemzetközi szerződés, amely konkrétan meghatározná szuverén állami létüket".

A kínai nagykövetnek az Ukrajna és a volt szovjet tagköztársaságok szuverenitását megkérdőjelező szavai óriási megrökönyödést okoztak diplomáciai körökben. Három balti állam, Litvánia, Lettország és Észtország hétfőn bekérette külügyminisztériumaikba a helyi kínai nagyköveteket, és magyarázatot kértek arra vonatkozólag, hogy a párizsi kínai követ szavai mennyiben tükrözik a hivatalos kínai álláspontot, vagyis változott-e Kína álláspontja a volt szovjet tagköztársaságok függetlenségéről – Kína ugyanis a többi állammal együtt anno elismerte ezen országok 1991-es határait, ezzel pedig a Krímet Ukrajna részeként.

Franciaország még vasárnap szolidaritásáról biztosította az érintett államokat, az ukrán elnök tanácsadója, Mihajlo Podoljak pedig „abszurdnak" nevezte Lu mondatait.

A kínai nagyköveti elszólás azért okozott ekkorra felháborodást, mert Kína béketeremtőként saját béketervvel állt elő az ukrajnai háború első évfordulóján, és eddig Ukrajna szuverenitását elismerve ugyan, de az orosz agressziót nem ítélte el. A diplomata álláspontja elmozdulást lett volna a kínai diplomácia narratívájában, hiszen az orosz álláspont átvétele lett volna.

Kína Oroszország első számú és legerősebb nagyhatalmi partnere a nemzetközi politikában. A tavaly február elején kötött stratégiai együttműködési megállapodásban deklaráltan az amerikai hegemónia megtörésében, és egy új, többpólusú világrend kialakításában értettek egyet.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Nyoma veszett a kínai külügyminiszternek – három hete nem látták a csúcsdiplomatát

Kína Oroszországgal közös hadgyakorlatokat tarthat a jövőben

Mit tervez Kína Ukrajnával kapcsolatban, avagy az olimpiai találkozók rejtélyei