Az alkalmazandó uniós szankciók és a még érvényben lévő elfogatóparancs kétségessé teszi, hogy Vlagyimir Putyin Budapestre repülhet és találkozhat Donald Trumppal.
HIRDETÉS
Vlagyimir Putyin Budapestre jön. Legalábbis ez áll a meghívóban.
Donald Trump csütörtöki hosszas telefonbeszélgetése után az Egyesült Államok és Oroszország vezetői ideiglenesen megállapodtak abban, hogy valamikor a közeljövőben találkoznak az EU és a NATO fővárosában, hogy megvitassák az ukrajnai teljes körű invázió lehetséges befejezését.
Hogy erre a személyes találkozórasor kerül-e, még nem világos, de maga a hír sokkoló hullámokat keltett a fővárosokban, mivel az utazás Putyin első belépését jelentheti az Európai Unió területére 2020 eleje óta, és tovább gyengítheti az elszigetelésére irányuló nyugati erőfeszítéseket.
A kezdeményezést mozgató geopolitikai szempontokon és az ilyen méretű és jelentőségű csúcstalálkozó megszervezésének bonyolult logisztikáján túl azonban egy alapvető kérdés is felmerül: Putyin valóban beléphet-e az Európai Unióba?
Legalább két különböző dimenziót kell figyelembe venni.
Az EU szankciói
Közvetlenül azután, hogy az orosz csapatok áttörték Ukrajna határait, és Kijevbe vonultak, az EU szankciókat vetett be a Kreml hadigépezetének gyengítésére.
A rengeteg döntés között a tagállamok több száz magas rangú orosz tisztviselőt szankcionáltak, akik az invázió tervezéséért és felügyeletéért feleltek. A feketelista a blokkba való beutazás megtiltását és a személyes vagyonok befagyasztását vonta maga után.
Putyin és külügyminisztere, Szergej Lavrov is célkeresztbe került, de egy kikötéssel: csak a vagyonukat fagyasztották be, ami szimbolikus intézkedés, tekintve, hogy Putyin vagyonát homály övezi. A diplomáciai kapcsolatok minimális szinten tartása érdekében nem vezettek be utazási tilalmat.
Josep Borrell akkori főképviselő szerint Putyin volt a harmadik olyan vezető a világon, akit személyesen szankcionált a blokk, Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök és Bassár el-Aszad akkori szíriai elnök után.
Ez azt jelenti, hogy emiatt még Putyin nyugodtan landolhatna Magyarországon.
Van azonban egy további akadály is: az EU átfogó szankciórendszerének részeként gyakorlatilag lezárta légterét az orosz gépek elől.
Az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége (EASA) szerint a repülési tilalom az orosz légitársaság által üzemeltetett, Oroszországban bejegyzett és bármely orosz személy vagy szervezet tulajdonában lévő vagy általa bérelt repülőgépekre, valamint azokra a "nem menetrend szerinti" járatokra vonatkozik, amelyek orosz állampolgárokat szállíthatnak az EU-ban tartott üzleti találkozókra vagy nyaralási célpontokra.
A szabályok alól számos kivétel van, például a kényszerleszállások vagy humanitárius célú repülések. Ezenfelül a tagállamok eseti eltéréseket is engedélyezhetnek.
Tavaly Szergej Lavrov Máltára utazott az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ülésére, amely igen ellentmondásosnak bizonyult. A miniszter hétórás kerülőútra kényszerült, hogy elkerülje az európai légteret, mire megérkezett a szigetre, ahol diplomáciai okokból engedélyezték a leszállást.
Ezzel szemben szóvivője, Maria Zakharova, aki beutazási tilalom és vagyonbefagyasztás hatálya alatt áll, nem kapott mentességet, miután több főváros is kifogást emelt.
Putyinnak két lehetősége lehet: vagy hosszadalmas kerülőútra indul, hogy a nyugat-balkáni EU-tagjelölteken keresztül lépjen be Magyarországra, vagy a rövidebb útvonal mentén engedélyt szerez az EU-tagoktól: Lengyelországtól, ami trükkösnek bizonyulhat, és Szlovákiától, ami valószínűleg könnyű lesz.
Egy másik lehetőség szerint a Fekete-tengeren és Románián keresztül repülhetne, amely Kijev szilárd szövetségese, és amely egy többnemzetiségű NATO-kontingensnek ad otthont.
A szankciók végrehajtását felügyelő Európai Bizottság üdvözöl "minden olyan lépést, amely Ukrajna igazságos és tartós békéjéhez vezet", ugyanakkor tartózkodott attól, hogy kötelezettséget vállaljon a leendő csúcstalálkozó elősegítésére.
Egyelőre nem tudni, hogy Trump milyen eszközöket fog bevetni annak érdekében, hogy a találkozó létrejöjjön, és hogy ez a szempont már eldőlt-e, amikor a budapesti lehetőségről tárgyaltak az amerikai és az orosz elnök között.
Az, hogy Putyin ismét európai földre lép, önmagában is győzelmet jelent az orosz vezető számára az évek óta tartó elszigeteltség után, és ijesztő pillanatot jelent a blokk számára, mivel vezetői végignézik az orosz és az amerikai elnök találkozóját egy olyan EU-tagállamban, amely következetesen megpróbálta kisiklatni az Ukrajnának nyújtott kollektív támogatást.
A Putyin budapesti útjának megtagadása azonban azzal a kockázattal jár, hogy a Kreml kihasználja azt a narratívát, miszerint az EU maga az, amely a béke helyett konfrontációra törekszik Oroszországgal. Kijev álláspontja a csúcstalálkozóval kapcsolatban segíthet befolyásolni ennek a vitának a megoldását.
Az ICC elfogatóparancsa
A közvetlenül végrehajtható uniós szankciók mellett Putyin ellen a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) is elfogatóparancsot adott ki.
Putyint és Marija Alekszejevna Lvova-Belovát, a gyermekek jogainak biztosát azzal vádolják, hogy felelősek ukrán gyermekek tízezreinek a megszállt területekről Oroszországba történő deportálásáért és átszállításáért, ami háborús bűncselekménynek minősül.
Sem Oroszország, sem az USA nem tagja az NBB-nek, ezért nem ismeri el annak joghatóságát. (A Kreml elfogatóparancsot adott ki a bíróság főügyésze ellen.)
Eközben az összes uniós ország aláírta a Római Statútumot, és alapértelmezés szerint segíteniük kell a büntetlenség elleni globális küzdelemben.
Az év elején Magyarország volt az első tagállam, amely bejelentette , hogy ki kíván lépni a bíróságból, válaszul a Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen kiadott elfogatóparancsra, amelyet Magyarország - az Egyesült Államokhoz hasonlóan - vitatott.
A döntést nem sokkal azután hozták nyilvánosságra, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök Budapesten fogadta Netanjahut, és nyíltan semmibe vette az őrizetbe vételi kötelezettséget.
Magyarország visszavonása azonban csak 2026 júniusában lép hatályba, egy évvel azután, hogy benyújtotta az értesítést. Az átmeneti időszakban az országot továbbra is köti a nemzetközi egyezmény.
"A kilépés nem érinti a folyamatban lévő eljárásokat, illetve azokat az ügyeket, amelyeket a bíróság már a kilépés hatályba lépése előtt is tárgyalt" - mondta az Euronewsnak az ICC szóvivője.
"Ha az államoknak aggályaik vannak a Bírósággal való együttműködéssel kapcsolatban, időben és hatékonyan konzultálhatnak a Bírósággal. Nem az államok feladata azonban, hogy egyoldalúan meghatározzák a Bíróság jogi döntéseinek helyességét".
Kritikus, hogy az NBB-nek nincsenek eszközei a végzéseinek érvényesítésére: kizárólag az egyes kormányok jóindulatára támaszkodik. Tavaly Mongólia, az ICC egyik részes fele, európai vádakkal nézett szembe, miután következmények nélkül fogadta Putyint egy állami látogatásra.
Hasonló forgatókönyv játszódott le, amikor Orbán Viktor áprilisban fogadta Netanjahut.
"Ha Putyin leszáll (Budapesten), a letartóztatásnak kell lennie a logikus következménynek" - mondta egy magas rangú uniós diplomata névtelensége megőrzése mellett.
"Senki sem fog meglepődni, ha a magyarok nem tartóztatják le Putyint. Nem ez az első eset, hogy Magyarország megszegi (ICC) kötelezettségeit. Szóval igen, ez problematikus".
Az ICC gyakran ütközik a diplomáciai mentesség akadályába.
Egyrészt a Római Statútum 27. cikke szerint a szabályok minden személyre vonatkoznak "hivatalos minőségen alapuló megkülönböztetés nélkül", beleértve az állam- és kormányfőket is. Másrészt a 98. cikk kimondja, hogy az országok "nem járhatnak el" a végzéssel, ha az sérti a nem részes állam mentelmi jogának tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettségüket.
"Ha egy ország belső törvényei azt mondják, hogy nem tartóztathatnak le egy államfőt, hogy egy államfő mentességet élvez, akkor vitathatatlanul ez vonatkozik rá" - mondta Mahmoud Abuwasel, a Hágai Nemzetközi Igazságügyi Intézet alelnöke áprilisban az Euronewsnak.
"Azonban nem az adott államon múlik, hogy ezt a döntést egyedül hozza meg. Konzultálnia kell az NBB-vel (és) az NBB megállapíthatja, hogy a mentesség bármilyen okból nem alkalmazható"."
Franciaország, miközben védelmébe vette a törvényszéket, azt mondta, hogy nem tartóztathatja le Netanjahut, mert Izrael soha nem csatlakozott a Római Statútumhoz. Magyarország most hasonló érvelésre hivatkozhat. Sőt, az ország már ígéretet tett Putyin biztonságos átutazására.