A szerb elnök ennek ellenére jogilag kötelezőnek minősítette a megállapodást országa számára.
Több nyitott kérdés is maradt Alekszandar Vucic szerb elnök és Albin Kurti koszovói miniszterelnök ohridi találkozója után. A felek végül csak szóban állapodtak meg a koszovói helyzet rendezésével kapcsolatban.
- Uniós oldalról az volt a célunk, hogy a dokumentumot aláírják a felek, ezt is javasoltuk nekik. Vucic elnök viszont világossá tette, hogy nincs abban a pozícióban, hogy ezt megtegye. Alkotmányos korlátokra hivatkozott. Több javaslatunk is volt a probléma megoldására, de mindet elutasították - mondta Miroslav Lajčak, az Európai Unió tárgyalási követe.
A szakértők szerint a szóbeli megállapodás is lehet érvényes, miközben jogi kötelességet is keletkeztethet. Vucic ezt szintén így gondolja.
- Szerbiára nézve akkor lesz valami jogilag kötelező, ha azt én aláírom, lepecsételem vagy szóban megegyezek róla. Senki más nem hozhat létre jogi kötelességeket Szerbiának; csak az elnök és néhány esetben a miniszterelnök vagy a külügyminiszter - mondta a szerb elnök.
A diplomáciai szövegeket ugyanakkor sokféleképpen lehet értelmezni. A koszovói albánok ezért nem teljesen értik a helyzetet, és szkeptikusak a megállapodással kapcsolatban.
- Eddig mindig volt garantőrje a megegyezéseknek, ennek viszont nincs. Nem hiszek benne, hogy így működhet - mondta egy férfi.
- Kétlem, hogy sikeres lesz ez a megegyezés. Valamilyen hatása biztosan lesz, viszont aláírás nélkül könnyen elállhatnak a felek attól, amiben korábban megegyeztek - mondta egy másik járókelő.
A diplomáciai közeledés ellenére nem valószínű, hogy rendeződik a Szerbia és Koszovó közötti viszony március végéig. A szakértők arra számítanak, hogy a probléma megoldása az év végéig is elhúzódhat.