A szerb alkotmány szerint összeegyeztethetetlen, hogy az államfő más tisztséget is betöltsön. Aleksandar Vučić ennek ellenére évek óta halogatja, hogy lemondjon pártelnöki tisztségéről.
HIRDETÉSA Szerb Haladó Párt elnöke, Aleksandar Vučić május 27-re hívta össze a tömörülés rendkívüli közgyűlését. Már hónapokkal korábban bejelentette: lemond a pártelnöki tisztségről, de a vezetés tagja marad. Szerbiában nem veszik biztosra, hogy másnak engedi át a kormánypárt vezetését, mert az elnök évek óta többször áltatta a nyilvánosságot azzal, hogy beígérte távozását a párt éléről. Most azonban még azt sem tartják kizártnak, hogy ezúttal valóban hátralép, mert legutóbbi, az év elején elhangzott bejelentése minden korábbinál vészjóslóbban hangzott.
Azt is közölte ugyanis, hogy Népi mozgalom az államért elnevezéssel június 28-án új mozgalmat indít, és ennek az élére szándékozik állni. A pontos célokat csak sejteni lehet egy a cikkből, amely egy Vučićhoz közel álló lapban vázolta a mozgalom eszméjét: katonai semlegességet és ellenállást azokkal szemben, akik csatlakozni akarnak a NATO-hoz; a szerbek lakta területek – Koszovó, Boszniai Szerb Köztársaság, Montenegró – iránti igényt nemzetközi közvetítéssel; és a szerb nép kulcsintézményeinek – a szerb ortodox egyháznak, a szerb akadémiának és a szerb hadseregnek – alappilléri jellegét. A külpolitikában kulcsfontosságú a kínai barátság erősítése, az Oroszországgal szembeni szankciók mellőzése, gyakorlatilag az európai integráció feladása.
Ha Vučić valóban távozni kíván a párt éléről, akkor meglehetősen furcsa, hogy még mindig nem merült fel potenciális utódjának a neve. Ő maga korábban azt mondta: három-négy név van a tarsolyában.
Tizenegy éve a párt élén
Aleksandar Vučić 11 éve tölti be a Szerb Haladó Párt elnöki posztját. Lemondásának ígéretét azóta ismételgeti szinte rendszeresen, hogy hat éve államfő lett. Már az év, 2017 júliusában közölte, hogy 2019 elején megválik pártelnöki tisztségétől.
A párt megalapításának 10. évfordulója alkalmából 2017 szeptemberében közölte, a következő év elejére tervezi összehívni a kongresszust, amelyen az általa javasolt utódját is megválaszthatják. Miután ez elmaradt, 2018 februárjában Vučić kijelentette: „legfeljebb egy évig” marad a párt élén. Akkor újabb egy évben határozta meg a pártkongresszus összehívásának határidejét. „Bárki másnak jobban fogtok örülni, mint nekem” – mondta, amit azzal egészített ki: „Ne aggódjatok, hamarosan bekövetkezik”.
Egy hónappal a 2020-as júniusi választások előtt újabb ígéretet tett. A járvánnyal és a választásokkal magyarázta a halogatást, de az új pártelnök megválasztását az „idén biztosan befejezzük” – ígérte, majd változatlanul a párt elnöke maradt.
Tavalyelőtt, 2021 végén a pártvezetés javasolta, hogy ne a kongresszuson válasszák meg utódját, hanem „tavasszal, a szerbiai elnökválasztás után". Közvetlenül utána Vučić, már 2022-ben ismét megerősítette, hogy távozik a párt eléről. Néhány apróságon múlik, hogy „melyik hónapban” – mondta akkor. Az év végén aztán kijelentette: a szerbiai általános helyzet miatt nem tűzték még ki a párt választógyűlését. Azon távozni fog posztjáról ígérte. Ígéretét idén, az év elején megerősítette. Mivel a párt legtöbb helyi testületében lezajlottak a választások, „a kongresszus kitűzését várom, hogy ez teljesüljön” – jelentette ki Vučić.
Pártelnöki tisztségéről szóló lemondását eddig legalább nyolc alkalommal lengette be.
A köztársasági elnöki intézményről szóló törvény nem tiltja, hogy az államfő a pártelnök legyen. Szerbia alkotmánya azonban egyértelműen rögzíti az elnök jogkörét, ami arra enged következtetni, hogy e két tisztség összeegyeztethetetlen.
Az alkotmány szerint ugyanis a köztársasági elnök más közhivatali vagy szakmai tevékenységet nem végezhet, hisz a nemzeti összetartozás letéteményese, vagyis az államfő minden állampolgár elnöke.
A demokrácia fejlődése és az állami intézmények megerősítése érdekében jó lenne, ha Szerbiában nem lenne átfedés a köztársasági elnöki és a pártelnöki tisztség között – vélekedik Dušan Vučićević, a a belgrádi Politikatudományi Kar professzora.
Korábban Aleksandar Vučić egyik előde, Tomislav Nikolić volt az egyetlen államfő, aki megválasztása után lemondott pártelnöki posztjáról. Ezzel azonban elvesztette támogatottságát a párton belül, és elnöki mandátumának lejárta után szinte teljesen eltűnt a politikai színtérről.