Nyárig még 20 százalék felett maradhat az infláció Magyarországon

Access to the comments Kommentek
Írta: Magyar Ádám
Tojást vásárol egy vevő egy budapesti élelmiszerboltban
Tojást vásárol egy vevő egy budapesti élelmiszerboltban   -  Szerzői jogok  MTI/Szigetváry Zsolt

Az év első felében 20 százalék felett maradhat az infláció Magyarországon a Portfolio.hu elemzője, Beke Károly szerint. A ráta hiába javult több mint másfél év után először a KSH szerdai bejelentése szerint, ebből egyelőre még csak óvatos következtetéseket lehet levonni. Kedvező jelek vannak, de olyanok is, amelyek aggodalomra adnak okot

25,4 százalék: ennyi volt az éves infláció 2023 februárjában, azaz ennyivel nőttek az árak 2022 februárja óta. Több mint másfél év után először csökkent az inflációs ráta, januárban ugyanis még 25,7 százalékot mértek a statisztikai hivatal munkatársai. Ez azt jelenti, hogy beigazolódtak az elemzői várakozások, és az év elején tetőzött az áremelkedés mértéke Magyarországon. Legalábbis úgy látszik. Biztosat ugyanis még korai lenne kijelenteni.

„A nemzetközi színtéren azt látjuk, hogy az amerikai infláció visszafogottabb ütemben csökken, mint ahogy arra korábban számítani lehetett, az európai inflációban is inkább felfelé mutató kockázatok vannak, és az energiaárak most éppen mélyponton vannak, de nem biztos, hogy itt maradnak. Úgyhogy korai talán még kijelenteni, hogy ez volt a csúcs, bár nagy valószínűséggel így van" - magyarázta Beke Károly, a Portfolio.hu elemzője. Szerinte arra egyelőre nem lehet számítani, hogy bezuhan az infláció:

Innen a következő hónapokban egy lassú csökkenés, inkább stagnálás várható. Ez akár az év közepéig is eltarthat, tehát akár az év közepéig húsz százalék feletti értékeket láthatunk még. És aztán az év második felében jöhet egy meredekebb csökkenés az inflációban.

Az élelmiszerek drágulnak, de már lassabban

Az éves élelmiszerár-emelkedés 43,3 százalék volt februárban a KSH szerint, ami szintén némi javulást jelent, volt ez az érték nemrég 50 százalék körül is. Arról nem lehet beszélni, hogy csökkenni kezdtek volna az élelmiszerárak: havi alapon továbbra is tart az emelkedés, de már jóval visszafogottabb, mint korábban. Beke úgy látja, hogy az élelmiszerár-infláció valószínűleg a következő időszakban is magasabb lesz majd, mint a teljes ráta, de az év második felében ez is jelentősen csökkenhet.

„A csökkenésnek alapvetően két oka van. Az egyik a gazdaság alkalmazkodása. A kiskereskedelmi forgalmi adatokban már láttuk az utóbbi egy-két hónapban azt, hogy igenis az emberek elkezdtek kevesebbet költeni, csökkent a kereslet az üzletekben, és ez megnehezíti az áremeléseket a kereskedők, szolgáltatók számára. Nehezebben tudják áthárítani a terheket, ahogy azt az elmúlt években tették. Eddig gyakorlatilag folyamatosan áthárították a megnövekedett költségeiket, mert volt kereslet, de ha ennek egy része eltűnik, akkor kénytelenek lesznek ők is lenyelni a költségemelkedés egy részét. A másik hatás pedig a bázis növekedéséből ered - a tavalyi jelentős emelkedés után idén nehéz lesz onnan még 15-20 százalékot emelkedni, és ez főleg az év második felében segíthet az infláción" - magyarázta a szakértő.

Január, a különleges hónap

A szerdán publikált adatokban talán a havi infláció változása volt a legérdekesebb: decemberről januárra még 2,3 százalékkal nőttek az árak, januárról februárra viszont már csak 0,8 százalékkal. Beke Károly szerint ennek több oka is van. 

Egyrészt, januárban még éreztette a hatását az, hogy decemberben vezették ki az üzemanyagárstopokat - a KSH minden hónap első húsz napján méri az árakat, ezért a decemberi adatban még nem jelent meg teljes mértékben a benzin- és dízelárak emelkedése. A másik fontos ok az, hogy az év eleje kifejezetten áremelős időszak, különösen a szolgáltatások terén. Ez a két hatás februárra már eltűnt, és eközben az is látszott, hogy lassult az élelmiszerek drágulása. Így pedig előállt a jelentős különbség a két adatban.

Ha nem vigyázunk, évekig velünk maradhat a magas infláció

A következő időszak egyik legfontosabb kérdése, hogy kialakul-e ár-bér spirál Magyarországon, azaz a magas infláció jelentős bérnövekedést gerjeszt-e, ami aztán ismét magas inflációt generál, és így tovább. Vannak olyan elemzők, akik már tényként kezelik, hogy erre kell számítani. Beke Károly szerint egyelőre még ott tartunk, hogy valós veszélye van az ördögi kör kialakulásának, pedig ezt nagyon fontos lenne elkerülni, mert hosszú évekre magas inflációhoz vezet.

„Év elején egy jelentős béremelkedést láttunk, de azért valószínűleg idén reálbércsökkenés lesz, hiszen az éves átlagos infláció valószínűleg magasabb lesz, mint a tavalyi, 18-19 százalékra számítok. De azért továbbra is egy erőteljes béremelkedési ütem látszik. Nehéz lesz a gazdaság szereplőin keresztülverni azt, hogy ez a béremelkedési ütem legyen kisebb" - magyarázta, majd hozzátette:

„Lehet, hogy szerencsésebb lenne most egy átmeneti, 2-3 éves fájdalmas időszak a gazdasági szereplőknek, akár a munkavállalóknak is. Tehát lehet, hogy egyszerűbb lenne most lenyelni azt a békát, hogy 2-3 évig csökken a reálbérünk, de cserébe gyorsabban esik vissza az infláció, és hamarabb sikerül stabilizálni ezt a rendszert. Utána pedig ismét növekedhetnek a reálbérek."