A nyár eleji török elnökválasztás egyik kiemelt kampánytémája lett a földrengésekre való felkészülés, főleg, hogy az ország ipari központjának számító Isztambul is egy törésvonal mentén fekszik.
HIRDETÉS45 089 fő - a legutóbbi hivatalos adat szerint ennyien haltak meg a februári törökországi földrengésben. A geológusok attól tartanak, hogy egy hasonlóan erős, hasonlóan pusztító földrengés az ország ipari központjának számító az északnyugati régióban, a 16 milliós Isztambul környékén is bekövetkezhet - ez pedig katasztrofális következményekkel járna nem csupán az emberéleteket, de a gazdaságot tekintve is. Nem csoda, ha ez lett a nyár elejére kitűzött elnökválasztás egyik fő kampánytémája is - és lehet, hogy ez tehet pontot Erdogan két évtizedes kormányzásának végére.
Több mint 45 ezren vesztették életüket és több mint 108 ezren sebesültek meg a február hatodikai, dél-törökországi földrengésben és az azt követő utórengésekben. Milliók maradtak fedél nélkül, akik most sátrakban vagy autókban, esetleg másik városokban, rokonoknál húzzák meg magukat. Több mint 180 ezer épület semmisült meg vagy rongálódott meg életveszélyesen.
A török elnök, Recep Tayyip Erdoğan azt ígérte, hogy egy éven belül újjáépítik az összedőlt épületeket - ám még ha ez az ígéret meg is valósul, akkor is hónapokba telik, hogy a jelenleg konténerekben vagy sátrakban élő törökök elfoglalhassák új otthonaikat. Ez pedig akár Erdogan elnöki székébe is kerülhet.
Engedély nélküli építkezések az elmúlt húsz évben, amnesztia - és most isszák a levét
A földrengés óta ugyanis az ország - de kiemelten az isztambuli régió - jövőbeni természeti katasztrófákra való felkészítése az elnöki kampány egyik legnagyobb témája lett. Ehhez hozzáadódik, hogy az elmúlt 20-25 évben tapasztalt építkezési láz, mikor rengeteg, engedély nélkül felhúzott épület jött létre az ország egészében, egybeesett Erdogan kormányzásával. A jelenlegi elnök épp ezért nehéz helyzettel, politikai karrierje talán eddigi legnagyobb kihívásával néz szembe, hogy ismét megnyerje a választást.
Isztambul, Törökország legnagyobb városa a maga 16 milliós lakosságával igazi megapolisz, egyben az ország kereskedelmi motorja - ám maga is egy törésvonal közvetlen közelében fekszik. Az észak-anatóliai törésvonal egyik ága ugyanis épp itt, a Marmara-tenger alatt, a várostól délre fut el.
1999-ben majdnem 20 ezren vesztették életüket két, három hónapos különbséggel egymást követő földrengésben - a geológusok szerint pedig nagyon is valószínű, hogy hamarosan újabb természeti csapás következhet be a régióban - számolt be róla az Euractiv. Nem csoda, ha azóta folyamatosan visszatérő téma a város megerősítése egy nagy földrengés esetére.
1999 és a nagy földrengés után ugyanis Isztambul rendkívül gyors ütemben kezdett urbanizálódni, valóságos építési "bumm" következett be. Országszerte kilőtt az építőipar és építkezések tízezrei valósultak meg - igaz, sokszor engedély nélkül. 2018-ban ezért az építészmérnökök és építészek tiltakozása ellenére a török kormány "amnesztiát" vezetett be egész Törökországban, hogy legalizálja az engedély nélkül felhúzott épületeket - a szakemberek szerint a lépés "életveszélyes" helyzetet teremtett.
A délkeleti földrengés óta az isztambuli önkormányzat több mint 100 ezer kérvényt kapott épületek statikai felmérésére, annyit, hogy az az oldaluk összeomlását okozta.
Aggódnak Isztambul miatt
A Világbank előzetes becslése szerint a dél-törökországi földrengés legalább 34 milliárd dolláros kárt okozott, de a teljes újjáépítés és helyreállítás költsége ennek a kétszerese lehet. A délkeleti régió ugyanis számottevő - bár az északnyugatinál jóval kisebb - termelési és gyártási kapacitással is rendelkezett, ami most kiesik. Ha egy ugyanilyen horderejű rengés érné Isztambult, annak beláthatatlan következményei lennének.
A Marmara-régió 25 millió ember otthona és az ország GDP-jének 40 százalékát itt termelik meg. A legnagyobb iparvállalatok székhelye is itt található: cementet, textilt, autóalkatrészeket gyártanak, illetve olajat finomítanak. Nem beszélve arról, hogy ez a nemzetközi kereskedelmi forgalom egyik legnagyobb tranzitja is, számos kereskedelmi és személyszállítási kikötővel, hiszen itt van egyedül tengeri összeköttetés a Fekete-tenger és a Földközi-tenger között.
"Ez Törökország ipari központja. Az ilyen szintű pusztítás sokkal súlyosabb következményekkel járna, ami az ország pusztulásához vezetne - mondta Bugra Gokce, az ellenzéki vezetésű város főpolgármester-helyettese. "Az államnak ezt nemzetbiztonsági problémaként kéne kezelnie, az erőforrásokat priorizálnia kéne és átcsoportosítania ide" - véli Bugra, aki a város földrengésbiztonsági csoportjának vezetője is.
Az előkészületeknek egy esetleges földrengés esetére nem csupán az épületekre, hanem az infrastruktúra megerősítésére is ki kell terjednie, hogy egy esetleges katasztrófa esetén is biztosítva legyen a víz- és energiaellátás.
Ekrem Imamoğlu, a legnagyobb török ellenzéki párt, a CHP politikusa, aki Erdogan egyik legnagyobb kihívójának számít az elnökválasztáson, már készen áll rá, hogy "mobilizációs tervet" jelentsen be Isztambul tekintetében. A kérdés, hogy a következő hónapokban ő, vagy Erdogan tudja majd jobban mozgósítani az szavazókat, és hogy melyikük tud vonzóbb tervvel előállni a jövő tekintetében.